190259. lajstromszámú szabadalom • Égető katlan, főleg nedves növényi apríték eltüzelésére
1 190 259 2 A találmány tárgya égető katlan, főleg nedves növényi apríték eltüzelésére, A mezőgazdasági és erdőgazdasági maradványok apríték formájában történő folyamatos eltüzelésére szolgáló találmány szerinti égető katlan, előnyösen alkalmazható különböző hőhasznosító berendezés (meglévő kazánok, hőcserélők, stb.) előtét tüzelőberendezéseként. Az energiaárak emelkedésével egyre sürgetőbbé vált olyan technikai eszközök létrehozása, ami a szezonálisan megújuló energiaforrások közvetlenfelhasználására alkalmasak. A mezőgazdaságban és erdőgazdaságban ugyanis a termelési ciklusonként kitermelődő növényi szárak, szalmák, venyigék, fanyesedékek, továbbá a haszonfa termelésnél képződő vágástéri feldolgozási hulladékok, mind elégetésre alkalmas újratermelődő anyagok amelyeket a továbbiakban tüzelőanyagoknak nevezünk. Ezek túlnyomó többsége eddig nem volt hasznosítható. A mezőgazdasági betakarításnál ezeknek a hulladékoknak durva aprítékká való feldolgozása megoldott probléma ugyan, azonban az apríték túlnyomó részét megsemmisítették. Az ismert technológiákkal betakarított mezőgazdasági vagy fakitermelési tüzelőanyagok nedvességtartalma a felhasználáskor igen széles határok között (15-60%) van. Ez főleg a betakarítás és felhasználás egyidőbe eséséből, illetve az olcsó szabadtéri tárolásból adódott. Nagy előnyük ezeknek az anyagoknak az, hogy folyamatosan újraképződő tüzelőanyagként - tárolási hely közelében felhasználva - bőségesen fedezhetik egy adott termeléshez szükséges hőenergia igényét. A nagy nedvességtartalmú nyesedék állapotú tüzelőanyagok eltüzelésére alkalmas berendezések úgynevezett alátoló rendszerűek, amelyeknek két féle műszaki megoldása ismert. Az egyik megoldásnál egy vályúban kialakított kúpos csiga a tűztérbe juttatja a tüzelőanyagot, majd a tüzelőanyag feltorlódva egy elliptikus alakú dombon ég. Az égéshez szükséges levegőt az elliptikus alakú darab, részben a vályú két oldalán lévő síkrostélyon keresztül (primer levegő), részben felülről fúvókákon (szekunder levegő) át kapja. Ezen megoldás hátránya, hogy az alátoló csiga csak egyenletes darabnagyságú tüzelőanyagból tud szabályos tűzhalmot képezni, továbbá hogy adott szélső értéknél nagyobb nedvességtartalmú tüzelőanyagot ennél a rendszernél elégetni nem lehet. Ezen az elven üzemelnek például a dán Clauhan cég berendezései. A másik ismert tüzelőberendezéseknél alátoló csiga révén egy kúp palástján elrendezett lépcsős rostély csúcsán omlik ki a feltorlódott tüzelőanyag. Ezek a szerkezetek már kevésbé érzékenyek a tüzelőanyag minőségére, így különböző nedvességtartalmú tüzelőanyagok elégetésére alkalmasak, és a rostély terhelésük lényegesen nagyobb lehet, mint a tűzágyas-vályús rendszerűeké. Hátrányuk azonban, hgy a kúp palástja jelentősen korlátozza teljesítményüket. Ezt a típust például az osztrák Kohlbach cég hozza forgalomba. Megemlítjük, hogy a fenti célokra a múlt század óta különféle megoldások születtek, amelyek közül azonban legjobbnak a már említett alátoló tüzelőanyag adagolású és a lépcsős rostélyú rendszerek bizonyultak. Közös jellemzőjük az, hogy a behordó csiga tengelye vízszintes helyzetű. A vízszintes tengelylerendezésű csigáknál azt a hátrányos tulajdonságot tapasztaltuk, hogy a durva inhomogén növényi tüzelőanyag apríték a behordó járatot eltömiti és ezáltal üzemzavar keletkezik. Találmányunkkal célunk olyan tüzelőberendezés kialakítása, amely nem érzékeny a tüzelőanyag nedvességtartalmára, hatékonyan égeti el a száraz és nedves vagy nyers, a finom vagy durva növényi aprítékot, gyorsan alkalmazkodik a terhelésingadozásokhoz, és a különböző hőhasznosító berendezésekhez könnyen adaptálható, továbbá automatizálható is, miáltal az olajtüzelés kényelmét biztosítja. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy egy vagy több alátológép alkalmazásával prizma vagy fél prizma alakú égési domb hozható létre. A prizma alakú égési dombot a találmány szerinti a hosszanti alátoló gép vagy gépek folyamatos anyag transzportjából, annak a hosszanti ferde rostélyon való lehullásával alakítjuk ki. A további felismerés abban van, hogy amennyiben a behordó csiga tengelyét a tűztér irányában hegyes szögbe állítjuk, akkor az inhomogén durva növényi apríték a toroknál nem akad el, üzemzavar nem jön létre. A találmány tárgya égető katlan főleg nedves növényi apríték eltüzelésére, amelynek hosszúkás alakú tüzelőanyag alátoló gépe(i), az alátoló gépiek) vége(i) körül lépcsős rostélyai vannak, továbbá alsó rostéllyal rendelkezik, amelyhez hamukihordó van társítva. A lépcsős rostélyok között a tüzelőanyagot szétosztó vályú helyezkedik el, amely felett sugárzó boltozat van kialakítva, a sugárzó boltozat és a lépcsős rostély között függőlegesen álló oldalfalak helyezkednek el, továbbá levegőt szállító járata alulról bevezethető primer levegőt és az égőtér fölé vezethető szekunder levegőmennyiséget szabályozó szabályozószervekkel rendelkezik. A találmány lényege abban van, hogy a tüzelőanyag áramlásának pályáját alulról hegyes szögben a tüzelő tér felé irányított anyagszállító csigás alátolo gép(ek), a gép(ek) végénél (végeinél) kezdődő vályúja, majd a vályú végén lévő tüzelőanyagot átbuktató pereme, a vályú körül elhelyezett lépcsős rostélyokon és alsó rostélyon kialakított prizma alakú égési domb alkotja. A találmány szerinti égető katlan egy előnyös kiv:teli alakja szerint a lépcsős rostélyok dőlésszögbe szereléskor együttesen és külön-külön is állítható. Egy további előnyös kiviteli alak szerint az égési domb prizmájának merdekségét szabályozó szervet az alsó rostély magassági elhelyezése képezi. További előnyös kiviteli alak szerint az égető katlan hossztengelyének osztása útján fél prizma alakú égési domb is kialakítható. Végül a találmány szerinti égető katlan előnyös kiviteli alakja szerint a kerekekkel felszerelt mobilizálható, azaz áttelepíthető kivitelű berendezést alkot. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
