190248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lombos fafajok, különösen akác vegetatív szaporitására

1 2 90 248 mélyszántás mélysége a talajtól függően 35-40 cm. Ha ez alatt a szint alatt tömődött réteg van, akkor a talaj víz- és levegőgazdálkodása érdekében mély­lazító alkalmazása is szükséges. Mivel a csemetekertek talaja általában fertőzött, az őszi mélyszántással egyidőben, vagy tavasszal a magágy előkészítése előtt egy hónappal szükség esetén talajfertőtlenítést is végzünk. Mivel ez drága, szükségességéről előzetes talajvizsgálat alapján döntünk. Fertőtlenítés esetén annak eredményessé­gét bioteszteléssel, célszerűen gőztenziós eljárással ellenőrizzük, szükség esetén a fertőtlenítést megis­mételjük. A gőztenziós eljárás során a talajmintát zárt térbe helyezzük és fölé függesztett nedves vat­tacsomóra salátamagot szórunk. Ha csírapusztulás jelentkezik, a fertőtlenítést és a biotesztet meg kell ismételni. A vetést addig nem szabad elkezdeni, amíg az eredmény negatív. A biotesztelést akkor is el kell végezni, ha a területen a megelőző kultúrá­ban vegyszerezés volt, mivel pl. az akác igen érzé­keny a szervesmaradványokra. A tavaszi talajelőkészítés szintén nagyon fontos. Ennek során először is elsimítjuk, egyengetjük a talajt úgy, hogy vízösszefutásos helyek ne maradja­nak. A magágyelőkészítés során a talaj lazítását, ami a talaj szellőzését is szolgálja, forgókapával vagy kombinátorral végezzük. A szaporítóanyag előállításához szükséges cse­meték kitermelését ősszel célszerűen rázóvillás cse­metekiemelővei végezzük, hogy minél több legyen a használható gyökér. A gyökerek begyűjtése a csemetekitermeléskor vagy később az ideiglenes vermelésből is történhet. Az első megoldás a szapo­rítás szempontjából kedvezőbb, viszont hátráltatja a kitermelést, ezért a kitermelt csemetéket sürgősen ideiglenes, téli vermelésbe kell rakni. Innen kiszed­ve a csemetéken végezhető a gyökerek levágása. Ez a munka jó eredménnyel zárt, szélmentes helyen végezhető. A csemetékről csak azokat a gyökereket vágjuk le, amelyek a feldolgozásra alkalmasak. Ez pl. akác esetén az 5-15 mm vastagságú gyökereket jelenti. A csonkolás bátran végezhető, mivel a talál­mány szerinti eljárást csak jól sarjadó lombos fafa­joknál, mint például az akácnál, alkalmazzuk. A csonkolásnál kb. 5 cm-es csonkot hagyhatunk. A levágott gyökereket úgy kell félmarokra fogni, hogy vágáslapjuk felfelé nézzen. Az oldalágakat tőből el kell távolítani, s ha még darabolásra alkal­masak, a kötegbe kell őket rakni. A kötegeket ösz­­szekötve 1-2 napig nedvesített jutazsákba rakva 5 °C-nál nem melegebb helyen lehet tárolni. Ha a folyamatos darabolás nem valósítható meg, akkor a gyökereket üde homokba, vízösszefutástól men­tes helyen kell elvermelni, 15-20 cm-es takarás szükséges. Szárazság esetén gondosan öntözni, erős felmelegedés ellen árnyalni kell az elvermelt gyöke­reket. Eredményesen tárolhatók a levágott gyöke­rek hűtőházban is + 1 és - 1 °C-os hőmérsékleten. Igen lényeges a magas páratartalom a gyökerek eredeti nedvességtartalmának megtartása végett. A szaporítóanyagként találmányunk szerint használt gyökérapríték előállítását célszerű a téli időszakra eltolni, amikor az egyéb erdészeti mun­kák kisebb terhelést jelentenek. A feldolgozáshoz fagymentes időben lehet kivenni a csemetéket, illet­' ve a gyökereket a vermelésből. A tárolásból kivett gyökereket meg kell vizsgálni. Ha fonnyadtak; víz­ben kell áztatni 1-2 órát. Ennél hosszabb ideig tartó áztatás a gyökereket károsítja. A darabolást 5 célszerűen géppel, előnyösen körfűrésszel vagy szecskázó berendezéssel végezzük. A kézi darabo­lás munkaigényes és lassú, a gépi darabolás terme­­lekenysége ennek legalább kétszerese. A gépi dara­bolásnál a gyökérkötegeket nem kell kibontani, az 10 egész köteg egy vágással darabolható a felső végén kezdve. Az apríték készítésére az 5-15 mm vastag­ságú gyökerek alkalmasak, ezek darabolását 4-5 cm hosszméret között célszerű végezni. A téli időszakban elkészített gyökéraprítékot a 15 tavaszi vetésig szaporítóládákban tároljuk. A gyö­kérapríték darabolásánál és tárolásánál nem kell ügyelni annak polaritására. A tároláshoz a gyökér­aprítékot homokkal összekeverve, hézagmentesen szaporítóládákba rakjuk és fertőtlenítő vegyszerrel 20 (például Orthocid 0,2 vagy Zineb 0,2 + Fundasol 0,2%-os oldatával) beöntözzük úgy, hogy a takaró­­anyag bemosódjon közéjük. A ládákba bekészített gyökéraprítékot ugyanúgy tárolhatjuk mint a levá­gott gyökereket, hűtőházban, pincében, veremben, 25 ügyelve mindig, hogy a hőmérséklet 5 °C fölé ne emelkedjen és a szubsztrátum ne száradjon ki. A gyökéraprítékot tárolhatjuk szabadföldben is. Ebben az esetben a szaporítóládákat a talajba sül­lyesztjük és 25 cm vastagon földdel, majd lombbal 30 takarjuk. További lehetőség a tárolásra, ha a gyö­kéraprítékot üde homokkal keverve 30-40 cm ma­gas halomba rakva és 10-15 cm vastag földdel takarva tároljuk. A fent említett tárolási módok mindegyikénél 35 ügyelni kell a következő alapelvek betartására :- a gyökerek előnedves állapotát őrizzük meg, a fagyást kerüljük el,- a tárolóközeg legyen levegős, hogy a gyökerek ne fülledjenek be, 40 - a gyökerek között ne maradjon hézag, mert penészedhetnek. A szaporításra szánt gyökerek vetésének optimá­lis ideje április második fele és május első dekádja. Hűvös esős időszakban, amikor a talaj nyirkos, a 45 műveletet nem szabad elkezdeni. Meg kell várni amíg a talaj felmelegszik és üde állapotú lesz. Nyir­kos, hideg talajba történő vetésnek tömeges gyö­kérpusztulás lehet az eredménye. A tárolóból célszerű a gyökereket a tárolóládák- 50 kai együtt a felhasználás helyére szállítani, a ládá­kat a felhasználásig le kell takarni nedvesített taka­rókkal, célszerűen jutazsákokkal. A tavaszi talaj­­előkészítés során a magágy előkészítése után köz­vetlenül a vetés előtt egyenesvonalú egyenletesen 55 4-5 cm mélységű vetési hornyokat készítünk, cél­szerűen csoroszlyákkal, egymástól olyan távolságra, hogy az alkalmazott sorközápoló adapter a vetési sorok között elférjen. A horony mélységét célszerű­en pótkerék felszerelésével biztosítjuk. Ez a sorköz 60 adott esetben célszerűen 40-100 cm között változ­hat. A gyökérvetés végezhető kézzel is, de előnyö­sebb a gépi vetés. A vetés során a hornyokba folyó­méterenként 20-25 db gyökérdarabot kell beleszór­ni egymástól lényegében egyenlő távolságra. 65 Túlságosan mélyre vetni nem lehet, mert akkor 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom