190235. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektronsugárcsövek hártyázási és aluminizálási technológiájának tökéletesítésére
1 190 235 2 A találmány tárgya eljárás elektronsugárcsövek hártyázási és aluminizálási technológiájának tökéletesítésére, melynek során az elektronsugárcső ernyőfelületén levő lumineszkáló réteget benedvesítjük, a nedvesített felületet lakkoldat alkalmazásával szerves filmmel bevonjuk, megszárítjuk, majd célszerűen vákuumpárologtatással alumíniumréteget alakítunk ki rajta. A katódsugárcsövek, köztük a monitor- és TV képcsövek burakikészítésének súlyos, állandóan visszatérő, egyes típusoknál időnként igen nagy selejtet okozó problémája a kónuszrészen bekövetkező alumínium felválás. Ez abból a technológiai szükségességből ered, hogy a gyártási folyamat közben a lumineszkáló réteget vékony műanyag hártyával kell bevonni, mely lakkréteg felvitelével történik. Ez a lakkréteg, mely a világító lumineszcens ernyő belső felületén az ernyő fényességét növelő, a lumineszkáló ernyő védelmét szolgáló alumíniumtükör tartó hártyája (fóliája), a bevonási művelet közben felkerül a kónusz sima üvegfelületére is és ott nagyon fényes sima bevonatot ad. Mint ismeretes, az alumíniumtükröt a lakkrétegre, a hártyára vákuumpárologtatással viszik fel. Az alumíniumréteg így hűen követi a lakkréteg felületi simaságát, ill. egyenetlenségeit. A sima üvegfelületen képződött fényes lakkrétegen nagyon fényes, tömör alumíniumréteg jön létre. Ismeretes az is, hogy az alumíniumréteg alatt levő szerves hártyát (lakkréteget), mielőtt a bura és az elektronágyú összeépítésre kerül, el kell távolítani. Ha nem távolítanánk el, mint állandó gázforrás, bomlásával lehetetlenné tenné a vákuumcső működését. A szerves lakkréteg eltávolítása levegőn való elégetéssel történik. Az égéstermékeknek az alumíniumrétegen átdiffundálva kell eltávozni. Ez viszonylag könnyen megy az emyőrészen, ahol a lakk és ezen az aluminiumréteg némileg követi a porózus fényporbevonat egyenetlenségeit, maga is egyenetlenné, porózussá válva. Más a helyzet a kónuszon. Az itt kialakult tömör, sima, jól záró alumíniumréteg nem teszi lehetővé a gázok könnyű eltávozását, mivel kevés pórus van benne. Az alumíniumréteg alatt viszonylag gyorsan felszabaduló gázok a kiégetés folyamata közben nem tudnak ugyanolyan ütemben átdiffundálni az alumíniumbevonat pórusain, mint ahogyan keletkeznek, egyes helyeken felhalmozódnak és nyomásuk olyan nagyra növekszik, hogy a fölöttük levő alumíniumréteget felhólyagosítják, felszakítják, Az így leszakadó alumíniumréteg darabkák a cső vákuumterébe, az elektronoptikai szerelvénybe kerülve a cső működését károsítják, ill. lehetetlenné teszik. Találmányunk célkitűzése a fenti probléma megoldása. Felismerésünk szerint egyszerű módon lehetőség van az alumíniumréteg „gázzáró” tulajdonságának lerontására, mégpedig úgy, hogy feldurvítjuk az alumíniumréteg alapját képező lakkréteget. A lakkréteg feldurvítására finom szemcseméretü szilárd anyagot keverünk a lakkba. A lakk megszilárdulásakor ezek kiálló csúcsokat képeznek. összefoglalva, találmányunkat az jellemzi, hogy a szerves film előállításához használt lakkoldatba finom szemcseméretű, célszerűen 5 /un átmérőjű, szilárd anyagot keverünk. A vákuumban párologtatott alumínium a fényhez hasonlóan egyenes vonalban terjed. A lakkból kiálló szilárd anyagszemcsék „árnyékos” oldalán csak nagyon vékony fémréteg keletkezik. Ezeken a részeken a hártya kiégetése (kályházása) alatt felszabaduló gázok már könnyen el tudnak távozni. A gáz nem halmozódik fel, nem emelkedik meg a gőznyomása, gyakorlatilag a gáznak nincs szüksége arra a távozáshoz, hogy felhólyagosítsa és felszakítsa az alumíniumréteget. A lakkhoz szilárd adalékként finom szemcseméretű (kb. 5 /tm 0-jű) üvegport, kovasavat, vagy a világító ernyőt képező fénypor finom frakcióját használhatjuk. Filmképző anyagként metakrilát kopoliméreket használhatunk különböző oldószerekben, oldószerkeverékekben oldva. Fentiek szerint találmányunk értelemszerűen számos változatban megvalósítható. Az eljárás részletes bemutatására az alábbi kiviteli példa szolgál, melyre azonban a találmány nincs korlátozva. 1. Alap lakkoldat készítés : Két literes folyadéküvegbe bemérünk 300 ml etilacetátot 200 ml butilacetátot 550 ml toluolt 200 ml Synacryl 9122x típusú metakrilát oldatot. Alaposan összerázzuk, hogy a lakk tökéletesen feloldódjék. G2-es üvegszűrőn megszűrjük. Viszkozitását megmérjük Ostwald féle viszkoziméterrel. A relatív viszkozitásnak 3,0-3,27 között kell lenni. 2. Az 1. szerint készített lakkoldatból 2 literes folyadéküvegbe mérünk 1 litert. Hozzáadunk 5 g szokásos szemcseméretű fényport és 50 cm3 térfogatú 3 mm 0 -jű üveggolyót. Lezárjuk, majd malomforgató berendezésen 1 órán át homogenizáljuk. A malomforgatóról levéve 35 percig pihentetjük. Dekantáljuk úgy, hogy 800 cm3-t óvatos mozdulattal, hogy a kiüíepedett rész fel ne keveredjen 30 /un lyukméretü szitán keresztül tiszta folyadéküvegbe öntünk. A szuszpenziót közvetlenül a felhasználás előtt ismét alaposan homogenizáljuk. 3. A találmányunk szerinti eljárást 17 cm átmérőjű szögletes ernyőjű katódsugárcső GR, ill. GH ernyőjű változatainál, az M 17-11 GR, ill. GH típusoknál az alábbiak szerint alkalmaztuk. Hártyázási technológia az M 17-11 GR típushoz:-Nedvesítés 3 percig 0,25%-os Mowiol 18-88 oldattal- Csepegtetés, 12 perc- Lakkozás- Centrifugálás- Kónuszmosás 6 percig- Szárítás levegőbefúvással 21 percig Hártyázási technológia az M 17-11 GH típushoz-Nedvesítés 3 percig 0,25%-os Mowiol 18-88 oldattal- Csepegtetés 6 percig- Lakkozás- Centrifugálás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65 2
