190225. lajstromszámú szabadalom • Eljárás újszülött malacok stresshatás nélküli korai elválasztására
1 190 225 2 A találmány újszülött malacok stresshatás nélküli korai elválasztására vonatkozik. A malacok korai elválasztásához, széles körű elterjedéséhez és alkalmazásához fontos gazdasági érdekek fűződnek. Azonban a táplálkozási problémák, mint pl. a korai és ismétlődő takarmányváltoztatások stresshatást váltanak ki. A takarmányváltoztatásból eredő stresshátás kiküszöbölése azonban csak abban az esetben lehetséges, ha az újszülött malacok gyomoremésztéséhez igazodóan tápláljuk már a fiatal állatokat is. Nincs gyakorlat vagy irodalmi utalás arra azonban, hogy az ilyen törekvések a sertéstartásban kielégítést nyertek volna, azaz elkerülhető lett volna a fejlődés eme korai szakaszaiban is takarmányváltás, ami viszont a stress következtében problémák kiváltója lehet. Több kémiai vizsgálat igazolta, hogy az újszülött malacok gyomortartalmának pH értéke semleges, még az ellést követő 5-6 óra múlva is, de kb. 12 óra elteltével a pH érték változik, mígnem a malacok 14 napos koráig a pH érték 3-4 körülire áll be. A fiatal malacok gyomrában, azok mintegy 14 napos koráig, nem alakul ki a sósav termelése és nincs proteázaktivitás sem. Ismert tapasztalati tény, hogy már az ellést követő 12 óra eltelte után tekintélyes mennyiségű, többféle mikroorganizmus található a malacok emésztőrendszerében. Többek között az emésztőrendszer jelentős mennyiségű lactobacilusokat, streptococc sokat, kolibaktériumokat, a Clostridium-család spóráit és vegetatív formáit, továbbá más aerob és anaerob baktériumtörzseket is tartalmaz. Ha az újszülött malacok higiénás körülményei jók, abban az esetben a lactobacilusok és streptococcusok kerülnek többségbe és kialakul az optimális, egységes bélflóra spontánul. Ellenkező esetben azonban elsődlegesen a coliferm-baktéríumok, az Enterobacteriaceae-család törzsei szaporodnak el, ami még enyhébb esetben is a malacok elhullását eredményezi. Az újszülött malacok emésztőszerve a születésükkor lényegében sterilnek tekinthető, azonban az újszülött malacok gyomrában már életük első óráiban -, de a későbbiek során is -, kívánatos volna, ha mielőbb megindulna a tejsavas erjedés. Ezt felismerve többen próbálkoztak már a pH változások elősegítésére szervetlen vagy szerves savaknak a gyomorba való bevitelével, így pl. kísérleteztek sósav, tejsav, ecetsav bejuttatásával is. Más kísérletek szerint olyan biológiai eredetű, szelektív táptalajok gyomorba való bevitelével próbálkoztak, mint pl. a porított bendőkivonat, amely egyéb nutritiv hatása mellett kitűnő szelektív táptalajt biztosíthatna a tejsavas eijesztés baktériumainak elszaporodásához. Ezek a kísérletek és próbálkozások a gyakorlatban nem terjedtek el, mert egyedi, gondos kezelést igényelnek, nehezen kézben tartható technológiát jelentenek, nagyüzemileg szinte keresztülvihetetlenek. Ismertek olyan kísérletek is, melynek során tejsavlaktáttal, - azaz disszociált formájú tejsavval, - próbáltak antibakteriális hatást biztosítani. Azonban a tapasztalat szerint a csak tejsav bevitele az emésztőrendszerbe nem tudta a teljes és kívánt hatást biztosítani. Kísérleteink során megfigyeltük, hogy a tejsavtermelő baktériumok hatása az alábbi tényezőkben jelentkezik: tejsavtermelés, valamint a velejáró pH csökkenés; hidrogénperoxid képződés és annak baktericid hatása; antibiotikus anyagok képződése, mint pl. NISIN; antienterotoxin-aktivitás; kolonizálóképesség; redoxpotenciál megváltozása. Tapasztaltuk továbbá, hogy a tápcsatornában korán bejuttatott tejsavtermelő baktériumok gátolják a nem kívánt E. coli baktérium-törzsek elszaporodását. Az elszaporodó tejsav-termelő baktériumoknak az emésztőrendszerbe való bevitele számos egyéb előnnyel is jár, mivel a bélflóra zömét alkotó baktériumok egymással részben szimbiózisban élnek, részben antagonista tulajdonságuknál fogva az emésztéshez szükséges egyensúlyi állapotot fenntartják. Megfigyeltük továbbá, hogy a fiatal állatok választásuk során és az azt követő időben minden tápösszetétel változtatásra stresshatással reagálnak, ami fejlődésbeli időleges vagy végleges visszaesést, nem egyszer elhullást eredményez. A jelen találmány célja a megfigyeléseken alapuló előnyök biztosítása, a fiatal malacok korai elválasztásának biztonsággal való lehetővé tétele, az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése és nagyüzemi technológia megteremtése a korai elválasztásra. A kitűzött célnak megfelelően a találmány feladata olyan egységes .összetételű táp biztositása, amely az állatok korával változtatásra nem szorul, elősegíti a malacok savtermelését, a bélflóra gyors kialakítását és javítja az emésztés hatékonyságát, a takarmány jó hasznosulását. A találmány tehát eljárás újszülött malacok stresszhatás nélküli korai elválasztására, melynek során a fiatal -, célszerűen 4-5 napos -, malacok emésztőrendszerébe, ill. tápcsatomarendszerébe a savtermelés segítésére a táppal egyidejűleg élő, liofilizált, nem hemolitikus és nem proteolitikus, hemofermentív, L-tejsavat termelő baktériumokat juttatunk. Az előnyös foganatosítási mód szerint tejsavtermelő baktériumként védett, mikrogranulált Streptococcus Faecium törzseket alkalmazunk. Egy további foganatosítási mód szerint a baktériumtenyészet tápcsatornában való elszaporítására a törzstenyészettel együtt energiakiegészítőket, mint pl. sovány tejport, fruktózt vagy glukózt, továbbá önmagában ismert makroelemeket, mint pl. P205, NaCl, CaC02, és keményítőt, előnyösen kukoricapelyhet adunk. A találmány szerint eljárhatnak úgy is, hogy a liofilizált, védett, granulált baktériumtenyészetet, valamint az energiakiegészitőket és a makroelemeket külön kiszereljük starterként vagy premixként, majd a táp zömét képező gabonaőrleményekhez keverve feletetjük. Végül eljárhatunk úgy is, hogy a teljes táp készítéséhez 50% védett, mikrogranulált baktériumtenyészetből, 10% sovány tejporból 20% fruktózból és/vagy glukózból, 20% kukoricapehelylisztből homogén keveréket képezünk és mintegy 40-50 s% gabonapehellyel, 20-27 s% fehérjedús magdarával, továbbá 26 s%-nál nem több egyéb adalékkal ösz-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
