190222. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként szubsztituált fenoxi-benzaldehidet tartalmazó gombaölő készítmény

1 190 222 2 A vizsgálat eredményeit az 1. sz. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatban az értékszámokban kifejezett telepnövekedést ismétlésenként (l^f is­métlés) és azok átlagértékében, valamint a telepnö­vekedés, illetve fungicid hatékonyság átlag%-ban adtuk meg. 8. példa Fungitoxikus vizsgálat folyékony kultúrában Steril kémcsövekbe 20 cm3 2 t%-os malátás táp- 5 oldatot öntünk, majd ebben 0,003; 0,01; 0,03; 0,1 t% (30, 100, 300, 1000 ppm) koncentrációnak megfelelő vizsgálandó hatóanyagot tartalmazó szert emulgeálunk, ezt követően a tápoldatot az egyes gombákkal beoltjuk. 7 napos inkubációs idő 10 után megállapítjuk a telepnövekedésgátlást kiváltó koncentráció hatásokat. Vizsgálataink eredményét a 2. táblázatban fog­laltuk össze. 2. táblázat Fungitoxikus hatáskoncentrációk ppm-ben:* captan A hatóanyag sorszáma standard 1 2 3 4 Fusarium oxysporum 300 Fusarium nivale 300 Fusarium solani 300 Alternaria solani 100-300 Aspergillus niger 100-300 Botrytis cinerea 100-300 Botrytis fabae 100-300 Cercospora beticola 100-300 Stemphvlium radicinum 100-300 Trithothecium roseum 100-300 Thielaviopsis basicola 100-300 Nigrospora oryzae 30-100 Cladosporium cucumerinum 30-100 Pénicillium crustaceum 30-100 Verticillium alboatrum 30-100 Fusicladium dendriticum 30 Monilia fructigena 30 300 300 1000 1000 300 300 1000 1000 300 300 1000 1000 300 300 1000 1000 100-300 300 1000 1000 100-300 100-300 1000 300 100-300 100-300 1000 300 100-300 100-300 1000 300 100-300 100-300 1000 300 100-300 30-100 300 300 30-100 30-100 100-300 100-300 30- 100 30-100 100-300 100-300 30-100 30-100 100-300 100-300 30- 100 30-100 100-300 100-300 30- 100 30-100 100-300 100-300 30 30-100 100-300 100-300 30 30 100-300 100-300 * 1 ppm = 0,110 ' l% 9. példa Fitotoxicitás vizsgálata üvegházban A találmányunk szerinti készítményben alkalma- 45 zott hatóanyagok - amint azt a technika állásában részletesen ismertettük-herbicid hatással is rendel­keznek és számos haszonnövényre is fitotoxikusok. Annak érdekében, hogy a növényi kórokozók el­pusztulása mellett vagy azzal egyidejűleg nehogy a 50 haszonnövényt is károsodás érje, megkerestük azo­kat a haszonnövényeket, amelyeket a találmá­nyunk tárgyát képező eljárásban alkalmazott ve­­gyületek a gombák elpusztítására alkalmas dózis többszörösében sem károsítanak. 1,64 dm2 felületű tenyészedényeket megtöltöt­tünk homok talajjal, és a tenyészedényekbe 2 ismét­lésben, 0,5 1,0 cm mélységbe a növény fajától füg­gően 20 ill. 30 db szója (Glycine soja), őszi búza (Triticum aestivum), őszi árpa (Hordeum vulgare), 60 kukorica (Zea mays), olasz muhar (Setaria italica), gyapot (Gossypium hirsutum), fehér mustár (Sina­­pis alba), bab (Phaseolus vulgaris), borsó (Pisum sativum), csiiiagfürt (Lupinus albus), lóbab (Vicia faba), lucerna (Medicago sativa), sárgarépa (Dau­­cus carota), cukorrépa (Beta vulgaris) és naprafor­gó (Helianthus annuus) magot vetettünk. A növé­nyek kelése után 10 nappal a vizsgálandó készítmé­nyek 20 t%-os emulziókoncentrátumából permetle­­vet készítettünk és a növénykéket 1,3,9 kg ha 1 hatóanyagnak megfelelő dózissal, laborpermetező­vel lepermeteztük. A permetezést követő 10. napon megállapítottuk a növények károsodását %-ban. \ vizsgálat eredményeit a 3. sz. táblázatban foglal­tuk össze. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált 15 növényfaj közül a szója és az őszi búza jól tűri a vizsgált vegyületeket, így ezek gomba betegségei ellen (lásd 7. és 8. példa) szelektíven felhasználhatók. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom