190221. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés díszgyertya előállítására

1 190 221 2 san, hirtelen mozdulattal kihúzzuk. A magas, 98 °C hőmérsékletű mártóolvadékban a gyertyák felület­menti tartományában egy vékony anyagréteg meg­olvad, a hirtelen kihúzáskor fellépő mártóolvadék­áramlás pedig mintegy „lesimítja” a gyertyák felüle­tét. A végtermék egyenletes, sima, tükörfényes felü­letű, nincs „kérge”, a gyertya teljes keresztmetszeté­ben homogén. A felfüggesztett 29 gyertyákat tartal­mazó 13 megfogó-szerkezeteket a 10. és 11. ábra szerinti 30 szárítóállványon helyezzük el, és ott a gyertyákat megszáradni hagyjuk. A megszáradt, és a 13 megfogószerkezetekről leszedett gyertyák min­den további felületkezelési, vagy más járulékos mű­velet mellőzésével csomagolhatok és szállíthatók. 2. példa 30 cm hosszúságú, alul 25 mm átmérőjű, felfelé keskenyedő keresztmetszetű csavart gyertyát készí­tünk. Az alapanyag olvadékot az alábbi receptúra szerint állítjuk elő: parafin (52-54 °C olvadáspontú) 88 súly% sztearin 10 súly % cerezin 1,98 súly % zsírban oldódó almazöld anilin festék 0,02 súly % E komponenseket együttesen 85 °C-ra hevítve megolvasztjuk, és az öntőolvadékot nyers gyertyá­vá formázzuk. Az alábbi receptúra szerint készítünk mártóolva­dékot: parafin (52-54 °C olvadáspontú) 88 súly % sztearin 10 súly % cerezin 1,90 súly % zsírban oldódó sötétzöld anilin festék 0,10 súly % A mártóolvadék hőmérsékletét 82 °C-ra állítjuk be. A nyers gyertyát a mártóolvadékba függőleges helyzetben 1,2 sec alatt süllyesztjük be úgy, hogy az olvadék a gyertyát a gyertyabélig ellepje. A gyer­tyát 3 sec-es időtartamon keresztül mozdulatlanul az olvadékban tartjuk, majd további 3 sec-on át felül 10 cm-es átmérőjű kör mentén vízszintes sík­ban 1,5 sec/fordulat sebességgel forgatjuk. A for­gatási műveletet befejezve a gyertyát egyenletes se­bességgel függőlegesen felfelé 5 sec-os időtartamon át húzzuk ki a mártóolvadékból. A fent leírt tech­nológiai műveletsor eredményeként a világosabb, almazöld színű „hideg” nyers gyertyára a besüly­­lyesztéskor feltapad egy réteg forró sötétzöld olva­dék. Mialatt a gyertyát mozdulatlanul - 3 sec-on keresztül - mártóolvadékban tartjuk, a feltapadt forró kéreg diffúziós kötés útján egyesül a nyers gyertya anyagával, abba kissé mintegy beleolvad. A forgatás következtében fellépő áramlás a kiálló tagozatokról - a jelen esetben a spirálél-sávokról - mintegy „lemossa” a feltapadt sötétzöld mártóol­vadék-réteget. Amikor a forgatást követően a gyer­tyát a mártóolvadékból kihúzzuk, a forgatással mozgásba hozott mártóolvadék nem tud a spirálél­­sávokra visszatapadni, annál is kevésbé, mert a kihúzási művelet eredményeként is fellép egy áram­lás, amely éppen az élek tartományában a leginten­zívebb, a spirálhoronyban (mélyedésben) relatíve viszont lényegesen kisebb, így ott a korábban felta­padt mártóolvadék-réteg megmarad. A viszonylag lassú kihúzás azért is szükséges, mert az élek tarto­mányából leolvasztott - lemosott - réteg egyenlete­sen folyik le a spirálcsatornába; ehhez ugyanis a lassú kihúzásból következően elegendő idő áll ren­delkezésre. (Túl gyors kihúzás esetén a kihúzási műveletet követően utánfolyások keletkeznének, járulékos kéreglerakódások következnének be, a gyertya foltos lenne.) A kapott végtermék olyan gyertya, amely a spi­re lél tartományában világos almazöld, a spirálho­rony viszont sötétzöld. így a gyertya esztétikai megjelenése kiemelkedően kedvező. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követ­kezők : a nyers gyertyák öntés utáni kikészítését (több­szöri mártás, esetleg lakkozás) igen nagy tömegben lehet végrehajtani, egyidejűleg pl. 50-100 db gyer­­t>a kezelhető. Ennek köszönhetően a technológiai idő rendkívüli mértékben lerövidül, ami a termelé­kenység nagymérvű megnövekedését vonja maga után. Ennek a ténynek különösen nagy a jelentősé­ge többszöri mártással, és - adott esetben - lakko­zással előállított gyertyák esetében. Másrészt an­nak köszönhetően, hogy egyidejűleg nagy tömeg­­bt n kézérintés nélkül kezeljük a gyertyákat, azonos - is kifogástalan minőségű - gyertyák sorozatgyár­tása valósítható meg. A gyertyák anyagukban ho­mogének, változatos szín- és kontraszt-hatásúak, felületük sima és fényes, így esztétikai megjelenésü­­kit tekintve is kimagaslóan előnyösek. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett eljárási példákra, illetve a berendezés konkretizált kiviteli példáira, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sok­­fé e módon megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás díszgyertya előállítására, amely eljárás során parafinbázisú alapanyag-olvadékból gyer­tyát formázunk, amelynek felületét kezeljük, és a gyertyát megszáriljuk vagy/és megszáradni hagy­juk, azzal jellemezve, hogy a parafinbázisú alap­­aryag-olvadékot a végtermék kívánt színének meg­fejelő festékanyag hozzákeverésével készítjük el, és a gyertyát teljes tömegében a színezett alapanyag­olvadékból formázzuk; és a formázott, megszilár­­dt It gyertya felületkezelését oly módon hajtjuk vég­re hogy a gyertyát a saját színezett alapanyagával azonos, vagy lényegében azonos összetételű márló­­ol /adékba legalább egyszer besüllyesztjük és onnan ki lúzzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemez­ve hogy az alapanyag- és mártóolvadékot 80 92 súiy% parafin, 5-16 súly % sztearin, 1-4 súly % cere­zin és legfeljebb 0,1 súly % festékanyag keverékéből készítjük. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy a gyertyát 90 105 °C hőmérsékletű alapanyag-olvadékból formázzuk. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljá­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom