190214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növények regenerálásának elősegítésére szövettenyészetből
1 190 214 2 4. táblázat Ezüst-nitrát hatása a hajtásregenerációra, 0,5 mg/1 2,4-D-t tartalmazó táptalajon nevelt, embrióeredetü búzakallusz-tenyészetekben (GK 806) AgN03 Kalluszok Regeneráló kalluszok Átlagos hajtásszám (mg/1) száma regeneráló kultuszonként _ 36 5 1,4 10 36 21 5,1 5. Példa Annak igazolására, hogy az ezüst-nitrát hatása etiléngátláson alapul megismételtük az 1. példában ismertetett kísérletet, de ethrelt (hatóanyag: 2-klór-etil-foszfonsav) adtunk a táptalajhoz. Az eredményeket a következő, 5. táblázatban adjuk meg: 5. táblázat Ethrel hatása a hajtásregenerációra embrióeredetű búzakallusz-tenyészetekben (fajta: Avalon) 2-klóretilfoszfonsav (mg/1) Kalluszok száma Regeneráló kalluszok száma Átlagos hajtásszám regeneráló kalászonként 100 40 40 29 19 2,9 2,2 A fenti táblázatban megadott adatokból látható, hogy a várakozásnak megfelelően, az ethrel hozzáadásának hatására a tenyészetek regenerációs gyakorisága jelentősen csökkent. 6. Példa Az 1. példában megadott összetételű, de 1 mg/1 2,4-D helyett 0,5 mg/i 2,4-D-t tartalmazó táptalajon hét hónapig GK 806 búzakalluszokat tartottunk fenn. Ez idő alatt a kalluszok regenerációs képességüket teljesen elvesztették. A kallusztenyészeteket ezután hormonmentes táptalajra helyeztük, amely a 2,4-D kivételével az előzővel azonos összetételű volt, és tartalmazott még 10 mg/liter ezüst-nitrátot is. A kapott eredményeket a 6. táblázatban foglaljuk össze. 6. táblázat Ezüst-nitrát hatása a hajtásregenerációra 2,4-D-t tartalmazó táptalajon hosszabb ideje fenntartott, embrióeredetű búzakallusz-tenyészetekben (GK 806) AgN03 (mg/1) Kalluszok száma Regeneráló kalluszok száma _ 12 0 10 12 3 Látható, hogy az ezüst-nitrátot tartalmazó táptalajon a regenerációs képességüket korábban elveszített kalluszok ismét regenerációra voltak képesek, tehát az ezüst-nitrát regenerációt indukált. 7. Példa Éretlen köles (Pennisetum americanum) embriókból kallusztenyészetet indítottunk az 1. példában megadott összetételű táptalajon. A kallusztenyészeteket négyhetes növesztés után (1000 lx, 25 °C) hormonmentes táptalajokra helyeztük, melyek vagy tartalmaztak (50 mg/1) vagy nem tartalmaztak ezüst-nitrátot. Az embriogén (embrioidokat tartalmazó) kalluszokat ugyanazon táptalajokra újabb négy hét múlva továbboltottuk. Hajtások csak az ezüst-nitrátot tartalmazó táptalajon fejlődtek az embrioidokból. 7. táblázat Ezüst-nitrát hatása a hajtásregenerációra embriogén köleskallusztenyészetekben AgNOj Kalluszok Regeneráló (mg/1) száma kalluszok száma _ 12 0 50 12 12 8. Példa Egy kétszikű növényfaj (Nicotiana plumbaginifolia) nitrát-reduktázhiányos mutánsain, melyek kallusztenyészete nem, vagy csak igen gyenge regenerációs képességet mutat, szintén megvizsgáltuk az ezüst-nitrát hatását. A mutáns és a kontroll (vad típusú) sejtvonalak az alábbi összetételű táptalajon voltak fenntartva: agar, RM sók, szacharóz, inozit, tiamin, mint 1. példában, plusz benzil-adenin I mg/1 naftil-ecetsav 0,1 mg/1 ammónium-szukcinát 8,25 mM [lásd Márton és mtsai : Mol. Gen. Genet. 182:301 (1982)]. Regeneráció indukálása céljából e táptalajból (melyen a mutánsok semmilyen regenerációt nem mutatnak) a naftil-ecetsavat elhagytuk. Ez utóbbi táptalajon esetleges regenerációt tudtunk csak elérni a mutáns sejtvonalak esetében. Ezüst-nitrát (50 mg/1) hatására azonban a mutáns sejtvonalak gyakorlatilag a vad típussal megegyező mértékű regenerációs készséget mutattak. ( 10 15 20 25 30 35 10 45 50 55 60 65 4
