190213. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízműhálózati szivattyúk automatikus működtetésére
1 190 213 2 A találmány lényege, hogy a berendezésnek nagyobb alapterületű alsótartálya és merülősúllyal ellátott, kisebb méretű felsőtartálya, az alsótartály és a felsőtartály közötti vezetékbe iktatott tápszivattyúja, valamint a felsőtartályból az alsótartályba ömlő vezetékbe iktatott elektromágneses működtetésű szelepe van. A felsőtartályban lévő merülősúly a nyomócsőbe iktatott elzáró szervvel mechanikus mozgástovábbító szerve révén áll összeköttetésben. A mechanikus mozgástovábbító szerven két végálláskapcsolót működtető szervek vannak. A végálláskapcsolók egyrészt a szivattyúval, másrészt a tápszivattyúval, valamint az elektromágnessel állnak villamos vezérlő kapcsolatban. A találmány előnyös kivitele szerint az elektromágneses működtetésű szelepnek alulról felfelé rugóval szelepülékre szorított szeleptányérja és a szeleptányért terhelő, az elektromágnes által megemelhető súlyrúdja van. A nyomócsőhöz legalább egy nyomásérzékelő lehet csatlakoztatva, amelynek érintkezői a villamos vezérlő kapcsolatba vannak iktatva. Egyes esetekben célszerű lehet, hogy két szivatytyú van párhuzamosan kapcsolva, amikor is az elzáró szerv az egyik szivattyú nyomóvezetékébe van iktatva. A feladat szükségessé teszi, hogy bizonyos esetekben a felsőtartálynak változó keresztmetszete legyen. A találmány szerinti berendezés alkalmas vízműhálózati szivattyúk automatikus működtetéséhez olyan körülmények között, amikor a fogyasztási csúcsok kiegyenlítésére szükséges magastároló vagy nyomólégüst hiányzik, illetve valamilyen okból ki van iktatva. Ennek következtében elmaradhat a nagy beruházási költségeket igénylő magastároló, víztorony, a meglévő víztornyot viszont állócsőként továbbra is lehet alkalmazni. A találmány szerinti berendezés viszonylag egyszerű technikai eszközökkel a kitűzött feladatot tökéletesen megoldja. A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán a rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti berendezésnek olyan kiviteli példája sematikusan ábrázolva, ahol a szivattyú, illetve szivattyúk alsó tárolóból nyomóhálózatra táplálnak, a 2. ábra a találmány szerinti berendezés egy részletének nagyobb léptékű részletrajza, míg a 3. ábra a találmány szerinti berendezés további kiviteli példájának sematikus rajza, ahol a szivattyú kútból egy tárolóba szállít. Az 1. ábra szerinti kiviteli példánál 3 alacsonytárolóhoz egymással párhuzamosan 1 szivattyú és egy nála nagyobb teljesítményű 2 szivattyú van kapcsolva. A 2 szivattyú utáni nyomóvezetékbe 21 zárószerv van iktatva. Az 1 és 2 szivattyúk közös nyomócsöve 4 elosztóhálózattal áll kapcsolatban, amelyhez állócsőként működő 31 magastároló kapcsolódik. A találmány lényegét képező berendezés egy nagyobb alapterületű 9 alsótartályból és egy kisebb alapterületű 10 felsőtartályból áll. A 9 alsótartály alsó része a 10 felsőtartály felső részével 33 vezeték révén össze van kötve, amelybe 8 tápszivattyú van iktatva. A 10 felsőtartály alsó része és a 9 alsótartaly felső része között átömlő vezeték van, amelybe a 2. ábrán nagyobb léptékben látható szelep van iktatva. A kiviteli példa esetén a szelep 14 rugó által 18 szelepülékre szorított 13 szeleptányérból, valamint a szeleptányérra terhelő 17 súlyrúdból áll. A 17 súlyrúd őt megemelő 12 elektromágneshez van csatlakoztatva. A 21 zárószerv működtető karja 16 mozgató súllyal ellátott 20 súlykarként van kialakítva. A 20 súlykar vége a kiviteli példánál görgőkön átvetett 19 bovden révén a 15 merülősúllyal van mechanikus kapcsolatban. A 22 nyomócsőhöz egy 6 alsóéríntkezővel és 25 felső érintkezővel rendelkező 5 nyomásérzékelő, valamint 11 alsó érintkezővel és 23 felső érintkezővel rendelkező 7 nyomásérzékelő van csatlakoztatva. A nyomásérzékelők elé nyomáslökés elleni védelem céljából 32 csillapítók vannak iktatva. A 19 bovdenen 29 és 27 végálláskapcsolókat működtető 28 és 26 szervek, továbbiakban lovasok vannak elrendezve. Az 1 és 2 szivattyúk, az 5 és 7 nyomásérzékelők, a 27 és 29 végálláskapcsolók, a 12 elektromágnes, valamint a 8 tápszivattyú egymással villamos vezérlő kapcsolatban állnak. Az 1. és 2. ábrák szerinti berendezés működése a következő: Az 1 szivattyú a 3 alacsonytárolóból szívja a vizet és nyomja a 4 elosztóhálózatba. A szivattyú üzeme folyamatos. Ha a hálózati nyomás adott nyomásérték alá csökken, az 5 nyomásérzék;lő 6 állóérintkezője révén indítja a nagyobb teljesítményű 2 szivattyút. Egyidejűleg indul a 8 tápszivattyú is és a 9 alsótartályból munkafolyadékot szállít a 10 felsőtartályba. Amennyiben a 7 nyomásérzékelő 11 alsó érintkezője zár, a 12 elektromágnes behúz és megemeli a 17 súlyrudat, amikor is a 14 rugó a 13 szeleptányért a 18 szelepülékre szorítja és így a 10 felsőtartályból nem tud a 9 alsótartályba munkafolyadék visszafolyni. A szelep kialakítása előnyösen olyan, hogy a felsőtartály nyomása a 13 szeleptányért zárási irányba terheli. A 10 felsőtartályban tehát a folyadékszint emelkedik és a folyadékszint emelkedéssel együtt növekvő felhajtóerő a 15 merülősúlyt felfelé igyekszik emelni és a 16 mozgatósúly és a 15 merülősúly közötti egyensúly megbomlik. A 15 merülősúly emelkedésével a 16 mozgatósúly lefelé mozog és 20 súlykar révén a 21 zárószervet nyitja. Ennek következtében a 2 szivattyú vízszállításai megindul és növekszik az elosztóhálózatba juttatott vízmennyiség és nyomás. A 21 zárószerv bizonyos mértékű nyitásakor a fogyasztás függvényében növekvő nyomás hatására zár a 7 nyomásérzékelő 23 felső érintkezője. Ennek következtében a 12 elektromágnes a 17 súlyrudat elengedi, amely súlyánál fogva a 13 szeleptányért 14 rugó ereje ellenében kinyitja. Ekkor a 10 felsőtartályból a 9 alsótartály felé ürül a munkafolyadék. A 10 felsőtartályban bekövetkező folyadékszint csökkenésével csökken a 15 merülősúlyra ható felhajtóerő és az süllyedni kezd. A 19 bovden közvetítése révén a 16 mozgatósúly emelkedik és a 20 súlykar a 21 zárószervet fokozatosan zárni kezdi. Ennek hatására csökken a 22 nyomócsövön áramló víz mennyisége és a 7 nyomásérzékelő 11 5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3
