190155. lajstromszámú szabadalom • Elektromos hőkonvektor

1 190 155 2 A találmány tárgya viszonylag kis geometriai méretekkel és tömeggel rendelkező energia- és hely­takarékos elektromos hőkonvektor, amely a betáp­lált elektromos energiát minden eddiginél jobb ha­tásfokkal alakítja hővé és ezt a hőt fűtendő légtér levegőjével mesterséges áramoltatási igény nélkül, kellő intenzitású, természetes úton keltett légcsere és légáramlás útján közli oly módon, hogy elhelye­zése a fűtendő légtér területének illetve kubatúrájá­­nak felhasználhatóságát nem vagy csak minimális mértékben befolyásolja, és a kívánt és beállított hőmérséklet szükség szerint önszabályozó módon biztosított. Az elektromos energia felhasználásával hőt ter­melő egyedi helyiségfűtő berendezések számos mű­szaki megoldása ismert. Ezek egy része a fűtendő helyiség levegőjét használja fel fűtőközegként, és ezeket a berendezéseket a szakirodalom konvekto­roknak nevezi. A jelenleg ismert, lehető legjobb hatásfokot meg­célzó elektromos hőkonvektorok esetében az elekt­romos energia hővé alakítását hőálló, elektromo­san szigetelő tartóelemekre felvitt ellenálláshuzal végzi, amely a fűtendő légtérrel közvetlenül érint­kezik vagy más megoldásoknál zárt elemben van elhelyezve, amely a huzal élettartamának növelését célozza. Más ismert elektromos hőkonvektorokban az ellenálláshuzal teljes mértékben, teljes felületén érintkezik a légtérrel és rövid feltámasztási szaka­szokkal rendelkezik, vagy tekercsként van kiképez­ve és a vékony, szálszerű tartóelemek a tekercs belsejében vannak elhelyezve. Elektromos hőkonvektorok további ismert kivi­teli alakjánál az energiaátalakító elem, azaz a fűtő­betét sötétsugárzóként van kiképezve. Hasonló megoldást jelent az a kiviteli alak, ahol az ellenál­láshuzal szigetelő masszában van beágyazva. Az ismert berendezések közös hiányossága, hogy az energia átadására szolgáló fajlagos felület vi­szonylag kicsi, illetve a hőátadó felület hőmérsékle­te viszonylag alacsony. Mivel a hőátadás mértéke függ a hőcserélő felület nagyságától és a felületi hőmérséklet és a hőt átvevő közeg hőmérsékletének a különbségétől, az ismert megoldások fenti hiá­nyossága az ismert berendezések hatásfokát rontja. Hátrányként jelentkezik továbbá az elektromos hőkonvektoroknál viszonylag meghatározott elhe­lyezhetőségük is. Ez azt jelenti, hogy mivel a tempe­rálandó helyiségben a keletkező hőveszteség a he­lyiség határfelületein jelentkező hőveszteségből adódik, ezért általános, hogy a fűtőberendezést a helyiség legnagyobb hőveszteséggel záró falfelüle­tén, célszerűen az ablaknyílással ellátott külső falsí­kon, az ablak alatt helyezik el. A konvektor ebben az esetben kelt optimális légáramlást, egyrészt kényszeráramoltatás, azaz ventilátor nélkül is haté­konyan működve, másrészt a helyiségben keletkező hőérzet ilyen elrendezés mellett a legkellemesebb. A több szempontból is előnyös ablak alatti elrende­zés azonban - különösen nagy fűtendő légterek, azaz nagy fűtőberendezések esetén - számos eset­ben hátrányosan befolyásolja a helyiség felhasznál­hatóságát illetve számos esetben nincs mód arra, hogy az elektromos konvektort az ablak alatt he­lyezzék el. Ebben az esetben a fűtőberendezést más falfelület mentén helyezik el, de fentiekből adódóan hatásfoka jelentősen romlik. Az elektromos hőkonvektor ismert kiviteli alak­jainál további hiányosságként fogható fel, hogy általában nem rendelkeznek olyan szabályozóegy­séggel, melynek révén a fűtőberendezés csak annyi energiát vesz fel a hálózatból, konvertál és ad át a környezetének, amennyi a kívánt térhőmérséklet eléréséhez feltétlenül szükséges. A találmánnyal célunk a felsorolt hiányosságok kiküszöbölése mellett olyan elektromos hőkonvek­tor létrehozása, amely kis méretek és súly mellett jobb hatásfokkal üzemeltethető mint az ismert be­rendezések, elhelyezése a fűtendő területen belül nincs feltételekhez kötve, megfelel a biztonsági elő­írásoknak valamint olcsón, nagysorozatban gyárt­ható. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy egy elektromos hőkonvektor jobb hatásfokkal mű­ködtethető, valamint súlya és méretei is csökken­nek, ha a hőfejlesztő elemeket úgy alakítjuk ki, hogy annak révén a fűtőelem hideg/meleg teljesít­ménye nem tér el jelentősen, továbbá ha a hőfejlesz­tő elem felületét, valamint a vele összekötött hőve­zető szerkezet felületét oly módon tudjuk megnö­velni, hogy az a kapott hőenergiát egyenletesen és gyorsan adja át a környezetnek anélkül, hogy a felületek hőmérséklete meghaladná az engedélye­zett illetve veszélyes mértéket. Ha a fűtőberendezés hőcserélő felülete célszerűen úgy van kialakítva, hogy a hőkonvektor egyik hosszanti oldalán az ismert berendezésekhez viszonyítva sokkal hatáso­sabb hőlépcső alakul ki, akkor a találmány szerinti elektromos hőkonvektor tetszés szerinti helyen el­helyezhető és szinte azonos hatásfokkal működik. A kitűzött feladatot elektromos hőkonvektorral oldottuk meg, amelynek fűtőbetétben elhelyezett fűtőellenállása, a fűtőbetétet tartó váza és a vázhoz kapcsolódó lemezburkolata van. Ezt a találmány értelmében oly módon fejlesztettük tovább, hogy a fűtőbetét anyaga alkorit, illetve korundot és/vagy mullitot és/vagy kordieritet és/vagy ensztatitot és/ vagy magnezitet mint kristályos fázist, valamint a kristályos fázissal egyeztetett összetételű üveges fá­zist tartalmazó kerámiai anyag, amelyben a kis induktivitású fütőellenállás szilárdan van beágyaz­va, és a fűtőbetét vele szorosan érintkező hőcserélő­ben van elhelyezve, továbbá a fűtőbetétet tartó váz és a rajta rögzített burkolat a hőkonvektor egyik hosszanti oldalán kettős falat alkot. A találmány szerinti elektromos hőkonvektor előnyös kiviteli alakja értelmében a fűtőberendezés több, sorosan illetve párhuzamosan kapcsolt fűtő­betétet tartalmaz, amelyek egyetlen közös hőcseré­lőben vannak elhelyezve, és a hőcserélő hőleadó felülete legalább kétszázszorosa a beépített fűtőel­lenállások felületének. Ugyancsak előnyös, ha további kiviteli alak ér­telmében a hőkonvektor kettős elemének, azaz a lemezburkolatnak a belső oldala hősugárzást visz­­szaverő anyaggal van ellátva. Ugyancsak előnyös, ha a fűtőellenállások a hő­cserélőbe atmoszférikus és korróziós hatások ellen védetten, zártan vannak beépítve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom