190153. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés fénycső üzemeltetésére

1 190 153 2 A találmány tárgya elrendezés fénycső üzemelte­tésére, amely fénycsőben két főelektróda van, a fénycsövön belül vagy kivül, annak teljes hossza mentén húzódó elektromos vezető van és a fénycső előtéten keresztül csatlakozik a feszültségforrásra, amely előtét egy izzólámpa. A fénycsövek üzemeltetésének, kapcsolásának, alkalmazásának módjait legjobban a Gergely Pál: Fénycsővilágítás című, 1980-ban a Műszaki Könyvkiadó által kiadott könyv foglalja össze. En­nek a könyvnek a 32. oldalán ismerteti a szerző az egycsapos fénycsöveket, amelyek belső falán, an­nak teljes hosszában villamosán vezető gyújtócsík húzódik végig, amelynek egyik vége össze van köt­ve az egyik elektródával, míg a másik vége a másik elektróda közelébe nyúlik, de azzal nem érintkezik. Ez a fénycső úgy gyújt be, hogy a feszültség rákap­csolásakor a gyújtócsík szabad vége és a közelében lévő elektróda között parázsfény kisülés jön létre, aminek hatására a fénycső begyújt. Ennél a megol­dásnál az elektródokat nem kell felfűteni, ezek hi­­degkatódos fénycsövek. Ennek következtében kü­lön fénycsőgyújtóra sincs szükség. Az egycsapos fénycsöveket elsősorban robbanásbiztos fénycsö­vekként hozzák forgalomba. Ismeretesek továbbá az azonnal gyújtó (rapid start) fénycsövek, amelynek buráján belül vagy ki­vül gyújtócsík van. A gyújtócsík a fénycső hossza mentén, a két főelektródáig húzódik. A belső gyúj­tócsík az egyik elektródával össze van kötve, míg a másiknak csak a közelébe ér. A külső gyújtócsí­kot általában földelik, de elvileg ez is összeköthető az egyik főelektródával. Ismeretes olyan fénycső is, amelynek külső felülete átlátszó vezetőréteggel van bevonva. Ezekhez a fénycsövekhez rezonancia elő­téteket vagy transzformátorokat alkalmaznak. A fénycsöveket ismert módon áramkorlátozó előtéten keresztül lehet a hálózati feszültségre rá­kapcsolni. Előtétként általában induktivitásokat használnak, amelynek előnye, hogy a szükséges áramkorlátozást kis veszteséggel biztosítják. Hát­rányuk azonban, hogy költséges, munkaigényes al­katrész, és emellett fázisjavító kondenzátorral együtt alkalmazható, ami egy további alkatrész költségét is jelenti. Elvileg ismert ellenállásnak előtétként való alkal­mazása, de a már fentebb említett könyv az ellenál­lás alkalmazását a nagy veszteség miatt elveti, ugyanakkor újragyújtási nehézségeket említ hátrá­nyul. Ismert hátránya a fénycsővilágításnak, hogy a hálózati frekvenciának megfelelő frekvenciájú vib­rálás keletkezik, amely közvetlenül nem látható ugyan a szem tehetetlensége miatt, a vibrálás fá­rasztó hatása azonban egyértelműen bizonyított. Ennek kiküszöbölésére, vagy hatásának csökkenté­sére több intézkedés ismeretes. Egyik ismert mód szerint három fénycsövet alkalmaznak egyidejűleg, amelyeket a hálózati feszültség egy-egy fázisára kapcsolnak, miáltal a vibrálás frekvenciája három­szorosára nő és az égési fázisok egymást részben átfedik. Ehhez azonban három fénycső egyidejű alkalmazására van szükség. Három fénycső hasz­nálatára azonban nem mindenhol van szükség. Sok esetben elégséges egyetlen fénycső megvilágítása is. Ez utóbbi esetben szokták alkalmazni a kevert fényű világítást, amikor a fénycsővilágítással egy­idejűleg izzólámpás világítást is alkalmaznak. Ezzel részben a vibrálás hatását csökkentik, részben a fénycső fényének szűk spektrumát tudják szélesíte­ni, egyenletesebbé tenni. A találmány elé célul tűztük ki egy olyan kapcso­lási elrendezés kidolgozását, amely a korábbihoz képest lényegesen egyszerűbb felépítésű, alkalma­zásával elhagyható a költséges induktív ballaszt és ezzel együtt a fázisjavító kondenzátor, ugyanakkor lehetővé teszi egyszerű módon a fénycsővilágítás és az izzólámpa kevert fényének előállítását. A kitűzött célt a bevezetőben körülírt kapcsolási elrendezéssel értük el, amelynek lényege, hogy az elektromos vezetőt egy a fénycső mögé helyezett fémes reflektáló felület alkotja, és a reflektáló felü­let földelve van. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a fénycső azonnal begyújt, üzembiztosán ég és számos kísérlet során sem tapasztaltunk újra­gyújtási zavarokat. Ebben a találmány szerinti kap­csolási elrendezésben nincs szükség a begyújtás so­rán az elektródok felfütésére, ezért mind fűtött, mind hideg elektródos fénycsövek alkalmazhatók. A fémes reflektáló felület célszerűen a fénycső­szerelvény (armatúra) részét képezi. Normál kivite­lű fénycsövek is alkalmazhatók, nincs tehát szükség az ún. rapid start fénycsövekre, amelyek külső felü­lete átlásztó vezetőréteggel van bevonva, vagy ame­lyek belső- vagy külső gyújtócsíkkal rendelkeznek. A földelt reflektáló felület különösen előnyös életvédelmi szempontból is. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést az alábbiakban egy a mellékelt rajzon bemutatott ki­viteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben. Az ábrán a találmány szerinti kapcsolási elrende­zés egy lehetséges kiviteli alakja látható. Az ábrán bemutatott kiviteli alaknál az 1 fénycső egy normál fénycső, amelynek fűthető 2 és 3 főelek­tródja van. Tekintettel arra, hogy a találmány sze­rinti kapcsolási elrendezésben a 2 és 3 főelektróda fűtésére nincs szükség, ezért azok kivezetéseit egy­mással összekötöttük. Az így párhuzamosított ki­vezetések egyike az 5 feszültségforrás egyik kapcsá­ra közvetlenül, a másik pedig 4 izzólámpán keresz­tül az 5 feszültségforrás másik kapcsára csatlako­zik. Az 1 fénycső mögött egy fémes 6 reflektáló felület van elrendezve, amely gyakorlatilag a fénycső­szerelvény (armatúra) részét képezi. Ebben az eset­ben a 6 reflektáló felület földelve van. A találmány szerinti kapcsolási elrendezésben minden olyan fénycső alkalmazható, amelynek hi­deg elektródák melletti gyújtófeszültsége az alkal­mazott hálózati feszültség csúcsértékénél kisebb. A 4 izzólámpát úgy kell megválasztani, hogy annak működési feszültsége az 1 fénycső égési feszültségé­vel együtt az 5 feszültségforrás feszültségével legyen egyenlő, miközben a 4 izzólámpán átfolyó áram az 1 fénycső üzemi áramával egyenlő. A fent ismertetett találmány szerinti kapcsolási elrendezésben a fénycsövek a gyakorlatban alkal­mazott megoldásokhoz képest lényegesen egysze­rűbb elemekkel, ezzel pedig lényegesen olcsóbban 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom