190146. lajstromszámú szabadalom • Elasztikus zárófej és kettős záróharang főleg konzerves üvegek egyrészes fedéllel történő lezárására

3 190146 4 A találmány tárgya olyan rugalmas záró­­fej, főleg konzerves üvegeknek egyrészes fedéllel történő lezárására, melv fortélnoir a körbe lehajlitolt karimáját rögzíti rányotnés­­sal a zárófej az üvegszáj megfelelően kikép­zett külső hengeres pereméhez. A konzervipar a konzerves üvegek zá­rására többféle rányomással záró, un. „palást rögzítésű" fedelet alkalmaz. Ilyenek pl. az OMNIA, a PANO, az SZKN, a Pry-Off, az Alfa­­pank. A konzerves üvegeknek a felsorolt fe­delekkel történő lezárására különféle zárófe­jek ismeretesek, melyeknek a kialakítása és működése, annak ellenére, hogy valamennyien az üvegszáj peremének a palástjára rögzítik a fedelet, nagyon eltérő. Ilyen egyrészes fedéllel záró, rányomás­­sal működő OMNIA- és PANO-rendszerű, vala­mint koronatetós üvegzáró szerkezeteket is­mertet „A konzervgyártás műveleteinek gé­pei" című szakkönyv (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. Szerkesztette: Ábrahám Ti­bor) a 250-258 oldalon. Az OMNIA-rendszerű zárófejnek függőle­ges mozgását a szerkezet felső részén lévő és vezérlő pályán gördülő görgő irányítja. Amikor a fedéllel ellátott üveg a zárófej alá érkezik, megkezdődik a zárófej lefelé mozgá­sa, mindaddig amíg a zárófej alsó belső ré­szében lévő tányér ütközik a fedélbe. Ekkor a külső ház további lefelé mozgása folytán, ennek a belső, alsó peremén lévő zárónyel­vek, a külső ház belső kúpos kiképzése kö­vetkeztében az üveg tengelye felé közelíte­nek, és a fedél peremét az üvegszáj palást­jára préselik. A PANO-rendszerű üvegzáró szerkezei lényegében egy - a palástján több helyen felhasított - acélcső, amelyet állítható kivitelben, acéllemezből készült bilincs vesz körül. A fedelet (lapkát) először négy köröm segítségével a zárófej a lapkaadagolóból fel­veszi, majd a fedéllel együtt lefelé mozogva rányomja a lapkát az üvegszájéra. Ezeknek a rányomással, palást rögzítés­sel működő ismert szerkezetnek a hátránya, hogy nem elég rugalmasak, meglehetősen kí­méletlenül zárják az üveget úgy, hogy a zá­rásnál a megengedhetőnél nagyobb az üve­gek károsodása. Az idézett szakkönyv a palackok zárá­sára a 255-258. oldalon ismerteti a koronate­­tős zárást. Ennek a zárófejnek a lényege ab­ban áll, hogy kúpos kiképzéssel a palack szájára sajtolja a koronalető fodros karimá­ját (paláBtrészót). A koronatetö sajtolása (zá­rás) közben a palackszáj alakjának megfele­lően deformálódik. Ennek a záró megoldásnak is hátránya, hogy a koronatetónek a palack szájára sajtolása nem elég kíméletesen törté­nik. A 2 060 770 lajstromszámú NSZK szaba­dalmi leírás palackok zárására olyan záróké­szüléket ismertet, melynél a fémkupak rászo­­rítását a palack szájnyílására (a vertikális műveletet) kettős rugózással előfeszített füg­gőlegesen mozgatható orsó tányérszerűen ki­szélesített talpa végzi, míg a fémkupak pa­lástjának a palack nyakára préselését (a ho­rizontális műveletet) a függőleges szegmen­sekből álló, markolószerűen működő szoritó­­szerv hajtja végre, szegmenseinek alul kam­­pósan behajló végeivel. A zárókészülék hát­ránya, hogy az orsó alsó részét képező le­szorító talp az orsóval való merev kapcsolata révén nem képes rugalmasan illeszkedni na­gyobb széjátmérőjű üveg szájnyílásának víz­szintes síkú egyenetlenségeihez. További hátránya, hogy a markolószerűen működő szorítószerv sem rendelkezik a fedél karimá­jának az üveg nyakéhoz préselésénél (a ho­rizontális műveletnél) kellő radiális rugal­massággal. Ennél fogva ez a zárókészülék nem használható kielégítően nagy szájnyílású - pl. konzerves - üvegek lezárásához, mert alkalmazása üvegtörésekre, jelentős selejt­­képzódésre vezetne. A találmány feladata, hogy kiküszöbölje az ismert záróezerkezetek hátrányait, és olyan zárófejet hozzon létre, amely kialakí­tásában egyszerű, működésben üzembiztos és kíméletesen zárja le az egyrészes - rányo­mással záródó - fedelekkel a konzerves üve­geket. A találmány szerinti zárófej kifogástala­nul teljesíti ezt a feladatot, amennyiben elő­nyös kialakítása folytán elasztikusán, kíméle­tes illeszkedéssel és rányomásal zárja le egyrészes fedelekkel a konzerves üvegeket, üvegsérüléseket nem okoz, és üzembiztosán működik. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy ha az egyrészes fedél külső átmérőjé­nek megfelelő átmérőjű és az alsó részén kú­posán kibővülő, hengeralakú záróharang pa­lástján függőleges szegmenseket képzőnk, és erre a záróharangra azonos szegmensekre osztott kölső harangot húzunk, továbbá a két harangot koncentrikusan állító csavarra fűzzük, melynek központi furatába alul tá­nyérban végződő, rugóval megtámasztott ki­nyomószárat helyezünk, és ennek végéhez alul lazán illeszkedő fedélleszoritó tányért csatlakoztatunk, akkor olyan zárófejet ho­zunk létre, amely alkalmas az alá koaxiálisán helyezett és az egyrészes fedéllel - lezárat­lanul - ellátott konzerves üveg tökéletes, valamint kíméletes lezárására olyképpen, hogy az üveget addig emeljük, vagy a záró­­fejet addig süllyesztjük, amíg az üvegszájon elhelyezett fedél a rugóerével kifelé nyomott fedélleszoritó tányérral találkozik, majd ezt követően a lefelé ható rugóerő a fedelet kí­méletesen az üvegszájon tartja, és a záróha­­rangba továbbemelve a fedéllel ellátott üve­get (vagy továbbsüllyesztve a zárófejet) zá­róharang belső hengeres palástja az üveg- Bzáj külső peremének hornyába préseli a fe­dél zárókarimáját. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom