190142. lajstromszámú szabadalom • Sorművelő gép, főleg szőlők és gyümölcsösök megművelésére

3 190142 4 A találmány tárgya sorműveló gép, főleg szőlők és gyümölcsösök sorának megművelé­sére, amelynek erőgép vonó- vagy függesztő szerkezetére kapcsolható váza van és erre, csapágyazolt tengelyen talajkerék van sze­relve, a tengelynek a vázon túlnyúló két vé­gére pedig tartókaron talajművelő szerszám van felerősítve. A mezőgazdaságban ismeretesek olyan gépek, amelyekkel a növények sorközének megművelését, úgymint a k ultivá torozást, ro­tációs kapálást, kaszálást el lehet végezni. Különösen gyümölcsösökben alkalmazzák az ismert oldalazó tárcsát, amivel a fák közti terület úgy művelhető meg, hogy a vontató­gép erőgépétől oldalra egy tárcsa nyúlik ki és az erőgépet a traktoros úgy vezeti, hogy az oldalra kinyúló tárcsa kikerülje a fák törzsét. Ennek az oldalazó tárcsának hátrá­nya, hogy az erőgépet vezető traktorosnak állandóan hátra kell figyelnie és kerülgetni kell a fák törzsét. A kordonművelésü szőlőtelepítések sor­műveléséhez az oldalazó tárcsa alkalmatlan, mert a szőlőtövek egymástól kis távolságra vannak, támberendezéssel vannak ellátva, ezért az oldalazó tárcsa nem fér el. Tekintettel arra, hogy ma már a szőlőte­rületek köze gyakran füvesítve van, Bzükaég van az egy Borban lévő tőkék közötti terüle­tek lekaszálására is. Az ismert gépek erre sem adnak megoldást, mert csak az erőgép nyomvonalát tudják követni, önállóan nem irányíthatók. A találmány feladata, hogy olyan sor mű­velő gépet hozzon létre, amelynél a művelő­­szerszámok a növényt automatikusan kikerü­lik és így a növénysorok egyszerű módon mogművelhetők. Ugyanakkor a növény Bzára ne sérüljön meg. Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a gépnek a talajke­rékkel ogyüttforgó fogazattal kapcsolódó eleme van, amely kapcBolórudazal útján a tartókaron lévő érintőkapcsolóval van össze­kötve és a kapcsolódó elem által működtetett kiemelószerkezete van, amely kiemelórudazat útján a talajművelő szerszámot hordó tartó­karral van összekötve és amely gépnek to­vábbá a kiemelószerkezet mozgását határoló beállítható ütközője, valamint a talajművelő szerszámot munkahelyzetbe visszaállító rugó­ja van. Előnyösen a talajkerékkel együtt forgó fogazattal kapcsolódó elem a tengelyre erősített lengőkaron lévő házból és a házban a tengellyel párhuzamosan ide-oda mozgó kapcsolónyelvből, a kiemelőszerkezet pedig tengelyre rögzített perselyből kiálló függőle­gesen tengely körül elforduló, egyik végével a kapcsolónyelv házával érintkező, másik végével a kiemelörudazat egyik végéhez csatlakozó derékszögű karból áll. Az érintő­­kapcsoló célszerűen rugalmas acéllemezből vagy acéldrótból van kialakítva és azt nyu­galmi helyzetbe visszavivő rugóval van ter­helve. A találmány szerinti Borművelő géppel legalább 1 m vagy ennél nagyobb sortévolsá­­gú növények sora egyszerűen megművelhető, a művelőeszköz a növényt, szárának minimá­lis érintésével kikerüli, tehát a növény szá­rát egyáltalán nem sérti meg. Az erőgépet vezető személynek nem kell a növényt fi­gyelnie, hanem kizárólag a gép kezelésével lehet elfoglalva. A további előnye, hogy a növény körül csak egészen kis, félkör alakú műveletlen terület marad, amelynek megmű­velése minimális kézi erő ráfordítást tesz szükségessé, ezáltal a gyomíriószerek el­hagyhatók, ami egyrészt gazdaságossági szempontból jelentŐB megtakarítást tesz lehe­tővé, másrészt környezetvédelmi szempontból dőntő jelentőségű. A találmány szerinti gép­pel megművelt növénysorokban a kártevők búvóhelyét megszüntettük és javítottuk a ta­laj hőkisugárzási viszonyait, ami a termés minőségének javulásában nyilvánul meg. A sorközben vontatott munkagép egyidejűleg műveli meg a növényBor mindkét felét, tehát teljesítménye nagy. Alkalmazható a meglévő szántóföldi művelógépek átalakításával, de külön munkagépként is. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány sze­rinti Borművelő gép példakénti kiviteli alak­ját tüntetik fel. Az 1. ábra a találmány Bzerinti gép fe­­lülnézetét ábrázolja. A 2. ábra a találmány szerinti gép elől­­nézelét ábrázolja. A 3. ábra az 1. ábra I-gyel jelölt rész­letét ábrázolja nagyobb léptékben felül­­nézetben. A 4. ábra az 1. ábra A nyila irányából vett részlet oldalnézete. Az 5. ábra az 1. ábra B-B nyila mentén vett metszet. Amint az 1. és 2. ábrákból látható, az idomacélból készült 1 vázra csapágy közbeik­tatásával 4 tengely van elhelyezve, amelyre forgathatóan 5 talajkerék van rögzítve. Az 5 talajkerék külső palástján 6 bordázat van, amelynek segítségével a kerék a talajba ka­paszkodik. Az 5 talajkerék oldalára annak síkjából kiálló 2 fogazattal ellátott 7 tárcsa van erősítve. A 7 tárcsa szomszédságában 8 lengőkar van a 4 tengelyre szerelve, a len­gőkarra 9 ház van rögzítve, amelyben a 4 tengely irányában ide-oda mozgatható 10 kapcsolónyelv helyezkedik el. Ez egy rá me­rőleges 11 ki-bekapcsoló karhoz van rögzít­ve, amelynek egyik végéhez a 12 kihúzókar egyik vége van rögzítve, másik vége pedig 13 ütközőként van kialakítva. A 4 tengely 14 csapszeg közbeiktatásá­val megtört vonalban 4a tengelyként folyta­tódik, erre az 1 vázon kívül, két oldalt, egy­­-egy magasságbeállitó 15 kerék van felsze­relve, amelyektől kifelé a 4a tengely végeire, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom