190133. lajstromszámú szabadalom • Variálható felfűthetőségű, hőtárolós kazán központi fütésekhez
3 190133 4 A találmány melegvized központi fűtés ellátására alkalmas kazán, mely szén-, fa-, hulladék-, olajtüzeléssel ós/vagy villamosfűtéssel üzemeltethető, a felfütés időpontja és hőmérséklete független a fűtőviz hőfokától és a fűtés időpontjától. Az épületek fűtésére és központi fűtésre számtalan kályha és kazánkiatakíláa ismert. Legelterjedtebben használt a kis- és középméretű, egy-két helyiség fűtésére használt, egy vagy kétaknás, szilárd tüzelőanyag elégetésére szolgáló kályhák, melyeket hóntartási célzattal samottal bélelnek ki. A hőtárolás fokozására igen elterjedtek a szilárd tüzelőanyag (elsősorban fa és szén) elégetésére kialakított cserépkályhák egy-két helyiség fűtésére. Mint ismeretes a cserépkályhák füstjáratokkal vannak ellátva, nagy mennyiségű samott van hőtárolás céljából beépítve és felfűtés után a hőmennyiséget fokozatosan adják le. A felfütés hőfoka meghatározható. A hőleadás időtartama kizárólag a környezettől függ. Villamosárammal üzemeltethetők az egyedi fűtésre alkalmas hőtárolós villanykályhák. Ezek általában éjszakai árammal fűthetók fel a szükségletnek mefelelően. A benne lévő hőtároló-anyag felfütési hőmérséklete szabályozható és szabályozható a hőleadás is, például szobathermosztát segítségével. Az ismertetett megoldások közös hátránya, hogy több helyiségből álló épületek, kommunális létesítmények fűtésére alkalmatlanok. Központi, melegvizes fűtési rendszerek ellátására szolgáló egyszerű és bonyolult kazánkialakítások igen sok változata ismeretes. Legegyszerűbb felépítésű a VNIISZTÓ típusú kazán, mely egyaknás, szilárd tüzelőanyaggal (szén, fa, koksz) üzemeltethető. A tűztér vízzel töltött öntöttvas tagokkal teljesen körül van véve és a köztagok még egy-egy keresztbordával is rendelkeznek a hőátadás fokozása céljából. Növekvő teljosítményszükségleg esetén a köztagok száma növelhető. A helyiségek felfűtése csak a kazán intenzív üzemeltetése mellett történhet. Hóntartás csupán a kazán lezárásával valósítható meg természetesen tüzelőanyaggal feltöltött állapotban. E megoldás szén és fa esetében tökéletlen égést, koksz esetében költségtöbbletet eredményez. E hátrányok részbeni kiküszöbölésére hozták létre a töltóaknás kazánokat. Az OMICAL Ke see 1-und Apparatebau der Buderus-Aküengeseellschaft cég „CARBOCAL-Kohlekeeeel" prospektusából megismerhető kazán esetében a szén egy szabályozható nyitású garaton keresztül jut be egy caúsdán keresztül az álló rostélyra, melyről a salakot egy mechanizmus segítségével letolják. A Preuasag AG Kohle cég „ANTARAMATIC" gyártmányismertetője olyan kazánt ismertet, amelynél a „töltóaknába” egy adagoló által szabályozott mennyiségű tüzelőanyag jut, mely tüzelőanyagot agy bunkerban tárolnak. Így a tói tőakna tulajdonképpen csak a túladagolt tüzelőanyag befogadására szolgál, biztosítva a rostélyra kerülő tüzelőanyag réteg egyenletes vastagságát. A töltőakna valódi szerepét e megoldásnál a bunker veszi ét. A képződött salakot azinlén egy mozgó mechanizmus tolja te az álló rostélyról időszakonként. Hasonló megoldású berendezések ismerhetők meg «Tallér Ferenc: Háztartási ás kommunális kazánok” cimú könyv (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984) 4,9 4,10 4,11 ábrájából ás a hozzátartozó szövegekből ás táblázatokból. A 178 846 lajstromszamű magyar szabadalmi leírásból tüzelőberendezés ismerhető meg darabos tüzelőanyag eltüzelésére, elsősorban családi házak és egyes lakások, vagy ezek kisebb csoportja hóigényének kielégítésére. A kazán egy lényegében mozgó rostélyszerkezetet tartalmaz, mely rostély szer kezelőt üreges rostélyelemek alkotnak, és e rostélyelemek az égéshez szükséges levegő vezetésére és kibocsájtására is szolgálnak. A rostélyelemek végtelenített felület mentén helyezkednek el, például hengerfelülel palástján úgy, hogy egy-egy rostélyelem alkotóirányban foglal helyet. A rostélyszerkezet egyik, vagy mindkét oldali homlokrészéhez levegóbevezető fej csatlakozik és azokat a rostélyelemekei látja el levegővel, melyek az égő tüzelőanyag alálámsztására szolgálnak. A tüzelőanyagéiig lás a hengeres rostély felett elhelyezkedő lóllóakna segítségével történik, a sala kel távoli Iá s a forgó rostély elfordulása következtében megy végbe. E szabadalmazott megoldás alapján több magyar cég is gyárt „CARBOROBOT” megnevezésű különböző teljesítményű kazánt. A 617 996 lajslromszámú svájci szabadalmi leírásból megismerhető kazán töltóaknával rendelkezik, melyei a tűztértől egy vizet magába foglaló fal választ el. A tőltőakna a felső részén elhelyezett állandó nyíláson kap levegőt. A tüzteret a töllőaknával egy áteresztónyilás köti össze. A tőltőakna és a kazán külső fala közölt egy csatorna helyezkedik el, melynek az alsó és felső része egy-egy nyílással kapcsolódik a tőltőakna alsó, illetve felső részéhez. A csatornát és a töltőaknát a felső és alsó nyílás között elhelyezkedő nem perforált falazat választja el. Ez a falazat belső vizlérrel is rendlkezhet. A tőltőajtón elrendezett nyílás állandóim nyitva van, de egy terelólemezzel a bejutó levegő áramlási irányát meghatározzák annak érdekében, hogy a felső nyíláson és n csatornán keresztül az alsó nyílás irányébu áramlás jöjjön létre. Ez az áramlás injektáló hatásnak van kitéve, melyet n csutorna alsó részében az alsó nyilas közelében lévő szűkítés, illetve egy szekunder levegő bevezetőn át beáramló szabályozott mennyiségű levegő okoz. A löl-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
