190131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás összetett takarmánykészítmények előállítására
2 190131 3 A találmány tárgya eljárás összetett ta~ karmány készítmények anyag- ás energiatakarékos előállítására. As utóbbi Idóben az állattartás meghatározott célú, intenzív termelési tevékenységgé alakult át: tojás-, tej-, hús- stb. termeléssé. Annak hatékonysága pedig megköveteli a takarmány jó hasznosulását, 11L specifikus hatását a kitűzött feladat megvalósítása érdekében. Ezért a takarmányozás fejlődése az idők Borán speciális összetételű és hatású tápok kifejlődéséhez vezet. Az ipari Bzintű takarmánytermelés egyrészt különböző specifikus hatású komponenseket, másrészt takarmányozásra különben is alkalmazott szemesterményeket, pL kukoricát, búzát, árpát, zabot, rozsot, rizst stb., ilL ezek őrleményeit építi be készítményeibe. A gyakorlatban a takarmány kompon© nőnket először őrlik, majd szárazon összekeverik. Az őrlemények egyszerű, száraz keveréke takarmányozásra többnyire nem alkalmas. Egyrészt probléma, hogy szállítás, tárolás során az egyes, különböző minőségű komponensek szétfajtázódhatnak, frakciókat alkothatnak, Így pl. adott tárolóból vagy zsákból kivett minták ósszetétele jelentősen eltérhet egymástól. Másrészt a finom részecskék etetése nem felel meg a különbőzé állatok étkezési szokásainak, valamint takarmány-hasznosító képességének. A bemutatott okok miatt a napi gyakorlatban a különböző takarmánykomponensek finom részecskéit nagyobb szemcsékké agglomérâtják. Az agglomerálásnak egyik vállfája a darabosítás, amikor különösebb kikötést nem tesznek a szemcsék alakjára, a másik módszer a szemcsésités vagy granulálás, amikor meghatározott alakú részecskéket állítanak eló. Az aggloroerálás - akár darabosítás, akár szemcBéaltés - mindenképpen jelentős költségkihatásokkal jár. A különbőzé, bonyolult gépek tetemes beruházási költségén túl nem hanyagolható el az agg lomé rá lás műveleti költsége, az energia, jellemzően termikus energia vonzata, valamint a legtöbbször külön tápértékkel nem rendelkező kötőanyag anyagköltsége. Az agglomerálás további részleteit bemutatja: J. H. Perry: Vegyészmérnökök kézikönyve I. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1968. 841-848 p. Az Ipari jellegű takarraányelőállltás gazdaságosságának javítása érdekében célul tűztük ki anyag- és energiatakarékos aggloroerálási eljárás kifejlesztését. Az a meglepő tapasztalatunk adódott, hogy mind az anyag-, mind az energiaköltségek jelentős csökkenését érhetjük el - párhuzamosan a beruházási költségek csökkenésével -, ha a háztartásban alkalmazott un. panírozás műveletét átvlBszük az összetett takarmányok előállítási technológiájába. Tehát kiválasztunk egy takarmánykomponenset, azt nem Őröljük otyan finomra, mint a többit. Ennek a kiválasztott komponensnek a részecskéire, mint magra, szubszlrátumra megfelelő kötőanyaggal rögzítjük a finomra őrölt és héjnak szánt egyéb takarmánykomponenseket. Természetesen a magnak kiválasztott és a héjnak szánt részecskék egymáshoz viszonyított méretaránya olyan jelentősen eltér a panírozás megfelelő komponenseinek méretarányától, hogy ez a mennyiségi különbség már minőségi különbséget eredményez. Éppen ezért ezzel a szakemberek számára egyáltalán nem kézenfekvő átvitellel egy új agglomerálási eljárást találtunk. Az eljárásunkkal előállított táp minősége attól függ, hogy hogyan választjuk meg a bevonandó részecske minőségét és méretét, valamint az azt burkoló héj felragaszlásához alkalmazott anyagot. A találmányunk szerinti eljárás takarmány készítmények előállítására azzal jellemezhető, hogy 0,4 mm-es vagy nagyobb lyukbőségű szitán fennmaradó méretű szemestermény őrleményt lecitinnel, és/vagy vinasszal és/vagy melasszal ée/vagy karbamid oldattal és/vagy teljes tojásból és/vagy a tojás egyes komponenseiből készített diszperzióval és/vagy keményítőnek és/vagy szemestermény őrleményének vízben és/vagy vizes karbamid oldatban készített diszperzióiéval nedvesítjük, majd 0,4 mm-es vagy kisebb lyukbőségű szitán átjutó lápkoncentrátum és/vagy szemestermény őrlemény légszéraz. porával a megnedvesitett részecskéket bevonjuk. Eljárásunkkal energiát takaríthatunk meg mór a szemestermények őrlésénél, hiszen csak kisebb hányadukat szükséges olyan finomra őrölni, mint a hagyományos szemcsésitési eljárásoknál, nagyobb részük a táprószecske magja lesz, s így lényegesen kevesebb őrlési energiát igényel. Eljárásunkkal jelentős anyagköltséget takarítunk meg, mivel a szubsztrátum-rÓBzecskék nedvesítésére alkalmazott anyagoknak nemcsak ragasztó hatása érvényesül, de tépértéke is hasznosul. Ráadásul ezeknek az anyagoknak a racionális hasznosítása még nem is megoldott, más módszerekkel tápokba való beépítésük pedig jelentős többlet műveleti költséget igényel. Eljárásunkkal e költségeket is elkerülhetjük. Az eljárásunkkal előállított karbamid tartalmú tápok más eljárásokkal összevetve ugyancsak gazdaságosabbak, leginkább termikus energiát takarítanak meg, viszont ugyanúgy alkalmazhatók több állatfajta fehérjetermelésének elősegítésére, velük is szabályozottan adagolható a karbamid, s a táp szerkezete esetükben is biztosítja a karbamid fokozatos hozzáférhetőségét. Eljárásunk egyúttal jó hasznosítási lehetőséget biztosít a szabványtól eltérő mérete miatt keltetésre, minősége - pl. libatojás, kacealojás esetén - miatt pedig étkezésre nem alkalmas tojásra is. Eljárásunknak előnye továbbá, hogy nem igényel bonyolult, jelentős berházáai és üzemeltetési költségű gépeket. Az eljárás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
