190124. lajstromszámú szabadalom • Optikai rács elsősorban lézersugár térbeli helyzetének meghatározásához

5 190124 H A találmány tárgya optikai ráca elsősor­ban lézersugár térbeli helyzetének meghatá­rozásához, melynek felületén párhuzamos vo­nalakból álló csíkozás van, ennek vonalaival párhuzamosan pedig eltérő vonalvaBtagságú g vonalszakaszok sorozataiból alkotott vonala­kat tartalmazó kódsáv helyezkedik el. A találmány lényege abban van, hogy a kódsávval párhuzamos két vagy több egy­máshoz képest eltolt fáziBhelyzetü, periódi­­kusan változó vastagságú, célszerűen fűrész­fog alakú rajzolat helyezkedik el. A találmány kiviteli alakját rajz alapján ismertetjük. A rajz a találmány szerinti opti­kai rács példakénti vázlatát szemlélteti. ^g A rajzon egy kombinált optikai rács raj­zolata látható. A fehér felületek transzmisz­­sziós rács esetén pl. fónyáteresztók, reflexi­ós rács esetén pl. fényvisszaverőek, míg a fekete felületek fényelnyelók, ill. fényt át go nem ereBztők lehetnek, vagy fordítva. A raj­zolat bal szélén függőleges vonalakból álló 2 kódsáv van. Ennek vonalait vékony és vas­tag vonalszakaszok sorozata alkotja úgy, hogy azonos magasságban egyszerre csak g5 mindig legfeljebb egyetlen kódvonal vastag­sága változhat meg. Az 1 csíkozás és a 2 kódsáv között helyezkedik el a példaképpeni kiviteli alaknál két, egymáshoz képest eltolt fázishelyzetű fűrészfog alakú 3 periodikus jq rajzolat. A rajz szerinti kivitelű optikai rács al­kalmazási módja a következő: A rajz szerinti ráca a felületén vízszinte­sen végigpásztázó lézersugár, mely célszerű- gg en egy mérőberendezés referenciasugara, pillanatnyi helyzetének meghatározására szol­gál. A lézersugár pl. a rajz szerinti A-A egyenes mentén balról jobbra halad. Először a 2 kódsávon halad át. Ennek során először 4q egy vékony, majd egy vastag és újabb két vékony kódvonalat metsz, tehát a rács mö­gött vagy előtt elhelyezett fényérzékelő a vonalak vastagságának megfelelő szélességű impulzusokat érzékel. A vékony vonalakhoz a 4g „0“, a vastagokhoz pedig az „1" számjegyet rendelve, a példa szerinti A-A metszőknél a „0100" kódol kapjuk. Ez a jelen példában al­kalmazott kódrendszerben azt jelenti, hogy a felülről számított 8-adik sorban van az A-A gg egyenes. A lézersugár továbbhaladása során ezután 3 periódikus rajzolatokra fut rá. Ezek a jelen példában célszerűen fűrészfog alakú­ak, s szerepük, hogy ezek segítségével lehet a 8-adik soron belül az A-A egyenes ponto- gg sabb helyzetét interpolációs technikával meg­határozni. A jelen példában ez a páros számú soroknál a bal oldali, a páratlanoknál a jobb oldali 3 periódikus rajzolat segítségével tör­ténik. Az A-A egyenes a 8. sorban van, Így bal oldali 3 periódikus rajzolatot kell figyelembe venni, melynek szélessége a 8. soron belül lefelé haladva ugrásmentesen lineárisan vál­tozik, így a rajta való áthaladás időtartama és az A-A egyenes 8. soron belül lefele ha­ladva ugrásmentesen lineárisan változik, Így a rajta való áthaladás időtartama és az A-A egyenes 8. soron belüli helyzete közölt line­áris függvénykupcsolat van, melynek alapján az A-A egyeneB pontos helyzete számítással meghatározható. E számítás pl. a készülékbe épített mikroprocesszor segítségével automa­tikusan elvégezhető. A pásztázó sugár ezután tovább halad az 1 csíkozásra, így az A-A egyenes mentén a pillanatnyi helyzete a le­­számlélt csíkok számával arányos, ill. két-két szomszédos esik közötti futás sorén a pilla­natnyi helyzet idő-interpolációval számítható. Hangsúlyozni kell, hogy a rajzon feltün­tetett méretarányok - a szeinléletesség érde­kében - nem valósághűek. A gyakorlatban célszerűen alakalmazható ilyen rácsnál ugya­nis az 1 csíkozás a teljes felület túlnyomó részét alkotja, mig a 2 kódsáv és a 3 perió­dikus rajzolat együttesen a felület legfeljebb 1-2%-ét teszi ki, így a hasznos képmezó te­rületét ez a megoldás csak jelentéktelen mértékben csökkenti. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy segítségével mindkét koordináta mentén a fényfolt átmérőjéhez képest legalább egy nagyságrenddel kedvezőbb felbontóképességű méretellenőrzó berendezés hozható létre. Ugyunakkor ezt a szolgáltatást egyszerű, ol­csó, kevés alkatrészből álló optikai-mechani­kai elrendezéssel lehet biztosítani, ugyanis nem kell a referencia sugarat kétfelé csatol­ni, hanem ehelyett a pozlciódetektálás egyet­len - a jelen találmány szerinti - optikai rács és egyetlen referencia-fényérzékelő al­kalmazásával oldható meg. Szabadalmi igénypont Optikai rács elsősorban lézersugár térbeli helyzetének meghatározásához, melynek felü­letén párhuzamos vonalakból álló csíkozás (1) van, ennek vonalaival párhuzamosan pedig eltérő vonalvastagságé vonalszakuszok soro­zataiból alkotott vonalakból álló kódsáv (2) helyezkedik el, azzal jellemezve, hogy a kód­sávval (2) párhuzamosan két vagy több egy­máshoz képest eltolt fázishelyzetü, változó vastagságú, célszerűen fűrészfog alakú perí­­ódikus rajzóiul (3) helyezkedik el. 1 rajz, 1 ábra A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 4 88.123.66-4 Alföldi Nyomda Debrecen - Felelős vezető: Bonkő István vezérigazgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom