190113. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás alkilén-diaminok előállítására
5 190113 6 gyületek VII általános képletû származékaihoz, a megfelelő N-szulfonsavak belső-ionos formájához jutunk. E VII általános képletü vegyületekből mint kiindulási anyagokból például valamely savval vagy bázissal végzett kezelés útján juthatunk az I általános képletü végtermékekhez. A fentiek alapján a találmány tárgya új eljárás az I általános képletü, ahol R^R® és n jelentése a fenti, alkilén-diaminok, valamint gyógyászatilag elfogadható savakkal képzett BavaddíciÓ8 sóik előállítására, amely abban áll, hogy a) valamely VI általános képletü, ahol Rl-R4, n és m jelentése a fenti, vegyületet 80 °C és 200 ®C közötti hőmérsékleten egy III általános képletü, ahol R* és R® jelentése a fenti, aminnal reagáltatunk, vagy b) valamely VII általános képletü, ahol l^-R* és n jelentése a fenti, vegyületet savval vagy bázissal kezelünk, és kívánt esetben a bázis formájában kapott I általános képletü vegyületből savaddíciós sót készítünk; és/vagy kívánt esetben valamely I általános képletü vegyület sójából felszabadítjuk a szabad bázist. A találmány szerinti a) eljárás egyik előnyös kiviteli módja szerint úgy járunk el, hogy valamely VI általános képletü, ahol R*-R4 és n jelentése a fenti, továbbá m jelentése 1, vegyületet (Via vegyület) valamely oldószerben, például vízben, rövid szénláncú alkoholban, mint például metanolban vagy etanolban, vagy aromás szénhidrogénekben, mint például benzolban vagy toluolban, vagy ezek elegyében, vagy pedig oldószer nélkül, 100 °C és 200 ®C közötti hőmérsékleten egy III általános képletü, ahol R* és R® jelentése a fenti, amin 3-15 egyenértóknyi mennyiségével reagáltatunk, és így közvetlenül I általános képletü terméket kapunk. A találmány szerinti a) eljárás egy további előnyös kiviteli módja szerint úgy is eljárhatunk, hogy valamely VI általános képletü, ahol R‘-R4 és n jelentése a fenti, továbbá m jelentése 2, vegyületet (VIb vegyület) 80 °C és 200 ®C közötti hőmérsékleten, célszerűen a fenti oldószerek valamelyikében egy III általános képletü, ahol R® és R* jelentése a fenti, amin 3-15 egyenértéknyi mennyiségével reagáltatunk, és így ugyancsak közvetlenül I általános képletü vegyülethez jutunk. A találmány szerinti a) eljárás ezen változatában általában jobb hozammal kapjuk az I általános képletü alkilén-diaminokat, mint az előző bekezdésben leírt változatban. A találmány szerinti b) eljárás egyik előnyös kiviteli módja szerint úgy járunk el, hogy valamely VII általános képletü, ahol R*-R® és n jelentése a fenti, vegyületet valamely oldószerben, például vízben, rövid szénláncú alkoholban, mint például metanolban vagy etanolban 20 ®C és 150 °C közötti hőmérsékleten savval, célszerűen valamely ásványi savval, mint például sósavval vagy kénsavval, vagy pedig valamely bázissal, például szervetlen bázissal mint például nátrium-hidroxiddal, vagy pedig szerves bázissal, mint például trietil-aminnal vagy HNRSR* általános képletü, ahol R® és R* jelentése a fenti, aminnal kezelünk, és így I általános képletü vegyülethez jutunk. A találmány szerinti a) eljárásban kiindulási anyagként használt VI általános képletü vegyületek szintén újak, előállításuk célszerűen az alábbi módon történhet. A VI általános képletü vegyületek szőkébb csoportját képező Via általános képletü vegyületekkel rokonszerkezetú gyűrűs vegyületek előállítását írta le J. A. Deyrup és C. L. Moyer [J. Org. Chem. 34, 175 (1969)], P. Wudl és B. K. Lee [J. Am. Chem. Soc. 95, 6349 (1973)], továbbá T. Nishiyama és F. Yamada [Bull. Chem. Soc. Japan 44, 3073 (1971)]. Az első két szerzőpár a megfelelő amino-alkoholokat bázis jelenlétében tionil-kloriddal reagáltatva, inig az említett japán szerzők N-szulfinil-anilineket epoxidokkal reagáltatva állították elő a megfelelő 1,2,3- -oxatiazolidin-2-oxidokat. Amint ezt a fenti szerzők megállapították, e vegyületek 2-es helyzetű kénatomja, továbbá 4-es és/vagy 5- -*ös (6-os) helyzetű szénatomja, aszimmetriacentrumok, és ennek megfelelően, a 2-es helyzetű kénatomhoz kapcsolódó oxigénatom és a 4-es és/vagy 5-ös (6-os) helyzetű szénatomhoz kapcsolódó helyettesítő(k) egymáshoz képest cisz- vagy transz-térhelyzetben lehet(nek). A jelen találmány szerinti a) eljárásban kiindulási anyagként használt olyan VI általános képletü, ahol m jelentése 1, vegyületeket (Via vegyületek) előállíthatjuk például a VIII általános képletü, ahol Rl-R4 és n jelentése a fenti, amino-alkoholokból, az előbb említett, önmagéban ismert módszerekkel. A VIII általános képletü vegyületek részben ismertek, részben ismert módszerekkel előállít— hatók (lásd a 2 098 599 A számú angol közrebocsátási iratot). Az olyan VI általános képletü, ahol R1-R4 és n jelentése a fenti, és m jelentése 2, vegyületek (VIb vegyületek) analógjaira nézve Deyrup és Moyer fent idézett közleményükben megemlítik, hogy ilyen vegyületeket a fenti, tionil-kloriddal végzett reakció analógiájára, szulfuril-kloriddal nem sikerült előállítaniuk. Az irodalomban egyetlen ilyen, telített gyűrűt tartalmazó l,2,3-oxatiazolidin-2,2-dioxidot írlak le, nevezetesen a Y. Noda és munkatársai által szerin-O-kénsav-észterből dimetil-formamidban, diciklohexil-karbodiimid segítségével előállított 4-karboxi-l,2,3-oxatiazolidin-2,2-dioxidot. Azt találtuk, hogy a jelen találmány szerinti a) eljárásban kiindulási anyagként használható VIb általános képletü vegyülete-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
