190094. lajstromszámú szabadalom • Kétfázisu fémtisztítószer olajos szennyeződésű gépalkatrészek és motorok tisztítására

2 190034 3 A fémfelületek zsirtalanltésára, vagy olajos szennyeződésének eltávolítására gyak­ran 'kétfázisú tisztítást' alkalmaznak. A tisztítás első fázisában a tisztítandó felületre permetezéssel, porlasztással, kenéssel vagy kis fémtárgyak esetén mártással viszik fel a tisztítószert. Bizonyos idő eltelte után kiala­kuló szennytisztítószer keveréket erős víz­sugárral eltávolítják (második fázis). A két­fázisú tisztítószerek alkalmazhatók vasúti ko­csik, gépek, motorok, olajos termékeket szál­lító tárolótankok tisztításához. A fémfelületekre tapadó szenny szilárd és folyékony komponensek inhomogén keve­rékéből áll. A szenny folyékony komponense (a szenny ún. kötőanyaga), amely többnyire olaj, köti a szilárd részecskéket (korom, ce­ment, talajszemcsék stb) a fémfelülethez. A szennyezett fémfelületek tisztításá­hoz alkalmas szereknek számos követelményt kell kielégíteniük. A legfontosabb ezek közül a megfelelő tisztító hatás, azaz a szennyeződés vízzel könnyen és gyorsan eltávolítható legyen, a vízzel spontán emulziót képezzen, amely elő­segíti az olajos szennyeződés végleges eltá­volítását, a felületen lemosás után foltosodás ne következzen be, korrózió ne lépjen fel. A fémtisztitó semleges kémhatású legyen, nyílt­téri (Marcusson szerinti) lobbanáspontjának legalább 55 °C-nak kell lennie. Ez utóbbi biztonságtechnikai szempontól fontos követel­mény. A szer egészségre ártalmas komponen­seket ne tartalmazzon. Fémtárgyak zsirtalanltésára és pécolá­­sára közölnek eljárást az 154 106. és a 158 733. sz. magyar szabadalmi leírások. Mindkét leírásban szereplő példák nagy mennyiségű ásványi savat tartalmaznak, így tehát ezek a szerek elsősorban pácolésra és nem tisztításra alkalmasak, az ezekkel történő kezelés után korrózió veszéllyel kell számolni, vagy festéssel kell megvédeni a fe­lületet. A 157 971. sz. magyar szabadalmi le­írás eljárást közöl fémtárgyak oldószerek zsirtalanltésára. Az eljárás kisméretű alkat­részek zsírtalanltását oldja meg mártásos technológiával, gépek, motorok lemosásához nem alkalmazható. Ugyancsak fémfeiületek tisztítására szolgál a 159 195. sz. magyar szabadalmi leí­rásban Ismertetett eljárás. Ebben az esetben a szer vizes oldat, amely motorok vastag ola­jos szennyeződésének eltávolítására nem al­kalmas. A 165 239. sz. magyar szabadalmi leírás kisebb alkatrészek zslrtalanitására vonatko­zik, az eljárást zárt térben oldószergőzökkel kivitelezik. Az olajöregedésból és az üzemeltetésből származó szennyezéseket oldó, és átmeneti korrózióvédelmet biztosító alkatrészmosó fo­lyadék című, 166 854. sz. magyar szabadalmi leírás igénypontjai egy 220-280 °C közé eső kőolajfrakcióra vonatkoznak, amely szagelfe­dó adalékot tartalmaz. A kőolajpárlat a leírás szerint nem zsírtalanító szer, az alkatrészek beáztatása szükséges a megfelelő szennyoldó­­hatás eléréséhez. Az oldószer elpárolgása után, átmeneti korrózióvédelmet biztosító vé­dőbevonat keletkezik, a szabadalomban Is­mertetett kőolajfrakció elsősorban erre a cél­ra ali almazható. Erősen szennyezett alumíniumfelületek tisztítására vonatkozik a 174 412. sz. magyar szabadalmi leírás. A szer vizes alapú, lúgos kémhatású, ezért a korrózió elkerülésére 4-6 tX-os salétromsavas oldattal utánöblitést kell végezni, ami eggyel több műveleti lépést je­lent. A 172 404. sz. magyar szabadalmi leí­rásban szereplő kompozíciók hátránya, hogy a lemosófolyadékkal fellazított szenny nem távolítható a kívánt sebességgel és nagyon sok vizet kell fehasználni. További hátrány, hogy a kompozíciókból, (amelyek viz/olaj tí­pusú emulziók - tehát termodinamikailag nem stabilis rendszerek -) az állás során egyálta­lán nem, vagy nagyon nehezen visszakever­­hetö üledék képződik, tehát az emulzió két fázisra válik szét, ezáltal hatásosságuk nagymértékben csökken. Vizsgálataink célja az volt, hogy egy olyan kompozíciót dolgozzunk ki, amely a fentiekben ismertetett hátrányokat kiküszö­böli. A találmány azon a felismerésen alap­szik, hogy a termodinamikailag stabil mikroe­­mulzlo formában előállított kétfázisú fémtisz­títószer meglepő módon sokkal hatásosabb a víz/olaj típusú emúlzióknál, és hatásossága a tárolási idő folyamán nem változik. A mlkroemulzlóban négykomponensű rendszer van fázisegyensúlyban: az olaj fá­zis, a víz, a tenzid és a kotenzid. A mlkroe­­mulzió optikailag izotrop, homogén, termodi­namikailag stabil. A mikroemulzió olajfázisa, tenzid és kotenzid része keverékekből is áll­hat. A mikroemulzió felépítésének lényege, hogy a kritikus micellakoncentráclónál jóval nagyobb mennyiségű tenzidet tartalmaz. Az olajfázisban képződő micellák belsejében he­lyezkedik el a víz, illetve amennyiben a rendszer vízben oldódó tenzidet is tartalmaz, akkor a vizes tenzidoldat. így érthető, hogy az olajban oldódó tenzid mennyiségétől függ a rendszerbe beé­píthető víz mennyisége. A kotenzldek is fontos szerepet játsza­nak a megkívánt stabilitás eléréséhez. Az a mechanizmus, amellyel a kotenzídek (alkoho­lok) stabilizálják a mlkroemulziót, még nem teljesen tisztázott. (Journal of Colloid and Interface Science Vol. 81 No 1./1981 május/). Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a fémtisztitó kompozíciókban általánosan alkalnazott petróleum frakció oldó hatását nem várt módon fokozta az, hogy a mikroe­­mulzióban az egykomponensű oldószer helyett a köv etkező keveréket alkalmaztuk: petróle-5 10 js 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom