190094. lajstromszámú szabadalom • Kétfázisu fémtisztítószer olajos szennyeződésű gépalkatrészek és motorok tisztítására
2 190034 3 A fémfelületek zsirtalanltésára, vagy olajos szennyeződésének eltávolítására gyakran 'kétfázisú tisztítást' alkalmaznak. A tisztítás első fázisában a tisztítandó felületre permetezéssel, porlasztással, kenéssel vagy kis fémtárgyak esetén mártással viszik fel a tisztítószert. Bizonyos idő eltelte után kialakuló szennytisztítószer keveréket erős vízsugárral eltávolítják (második fázis). A kétfázisú tisztítószerek alkalmazhatók vasúti kocsik, gépek, motorok, olajos termékeket szállító tárolótankok tisztításához. A fémfelületekre tapadó szenny szilárd és folyékony komponensek inhomogén keverékéből áll. A szenny folyékony komponense (a szenny ún. kötőanyaga), amely többnyire olaj, köti a szilárd részecskéket (korom, cement, talajszemcsék stb) a fémfelülethez. A szennyezett fémfelületek tisztításához alkalmas szereknek számos követelményt kell kielégíteniük. A legfontosabb ezek közül a megfelelő tisztító hatás, azaz a szennyeződés vízzel könnyen és gyorsan eltávolítható legyen, a vízzel spontán emulziót képezzen, amely elősegíti az olajos szennyeződés végleges eltávolítását, a felületen lemosás után foltosodás ne következzen be, korrózió ne lépjen fel. A fémtisztitó semleges kémhatású legyen, nyílttéri (Marcusson szerinti) lobbanáspontjának legalább 55 °C-nak kell lennie. Ez utóbbi biztonságtechnikai szempontól fontos követelmény. A szer egészségre ártalmas komponenseket ne tartalmazzon. Fémtárgyak zsirtalanltésára és pécolására közölnek eljárást az 154 106. és a 158 733. sz. magyar szabadalmi leírások. Mindkét leírásban szereplő példák nagy mennyiségű ásványi savat tartalmaznak, így tehát ezek a szerek elsősorban pácolésra és nem tisztításra alkalmasak, az ezekkel történő kezelés után korrózió veszéllyel kell számolni, vagy festéssel kell megvédeni a felületet. A 157 971. sz. magyar szabadalmi leírás eljárást közöl fémtárgyak oldószerek zsirtalanltésára. Az eljárás kisméretű alkatrészek zsírtalanltását oldja meg mártásos technológiával, gépek, motorok lemosásához nem alkalmazható. Ugyancsak fémfeiületek tisztítására szolgál a 159 195. sz. magyar szabadalmi leírásban Ismertetett eljárás. Ebben az esetben a szer vizes oldat, amely motorok vastag olajos szennyeződésének eltávolítására nem alkalmas. A 165 239. sz. magyar szabadalmi leírás kisebb alkatrészek zslrtalanitására vonatkozik, az eljárást zárt térben oldószergőzökkel kivitelezik. Az olajöregedésból és az üzemeltetésből származó szennyezéseket oldó, és átmeneti korrózióvédelmet biztosító alkatrészmosó folyadék című, 166 854. sz. magyar szabadalmi leírás igénypontjai egy 220-280 °C közé eső kőolajfrakcióra vonatkoznak, amely szagelfedó adalékot tartalmaz. A kőolajpárlat a leírás szerint nem zsírtalanító szer, az alkatrészek beáztatása szükséges a megfelelő szennyoldóhatás eléréséhez. Az oldószer elpárolgása után, átmeneti korrózióvédelmet biztosító védőbevonat keletkezik, a szabadalomban Ismertetett kőolajfrakció elsősorban erre a célra ali almazható. Erősen szennyezett alumíniumfelületek tisztítására vonatkozik a 174 412. sz. magyar szabadalmi leírás. A szer vizes alapú, lúgos kémhatású, ezért a korrózió elkerülésére 4-6 tX-os salétromsavas oldattal utánöblitést kell végezni, ami eggyel több műveleti lépést jelent. A 172 404. sz. magyar szabadalmi leírásban szereplő kompozíciók hátránya, hogy a lemosófolyadékkal fellazított szenny nem távolítható a kívánt sebességgel és nagyon sok vizet kell fehasználni. További hátrány, hogy a kompozíciókból, (amelyek viz/olaj típusú emulziók - tehát termodinamikailag nem stabilis rendszerek -) az állás során egyáltalán nem, vagy nagyon nehezen visszakeverhetö üledék képződik, tehát az emulzió két fázisra válik szét, ezáltal hatásosságuk nagymértékben csökken. Vizsgálataink célja az volt, hogy egy olyan kompozíciót dolgozzunk ki, amely a fentiekben ismertetett hátrányokat kiküszöböli. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a termodinamikailag stabil mikroemulzlo formában előállított kétfázisú fémtisztítószer meglepő módon sokkal hatásosabb a víz/olaj típusú emúlzióknál, és hatásossága a tárolási idő folyamán nem változik. A mlkroemulzlóban négykomponensű rendszer van fázisegyensúlyban: az olaj fázis, a víz, a tenzid és a kotenzid. A mlkroemulzió optikailag izotrop, homogén, termodinamikailag stabil. A mikroemulzió olajfázisa, tenzid és kotenzid része keverékekből is állhat. A mikroemulzió felépítésének lényege, hogy a kritikus micellakoncentráclónál jóval nagyobb mennyiségű tenzidet tartalmaz. Az olajfázisban képződő micellák belsejében helyezkedik el a víz, illetve amennyiben a rendszer vízben oldódó tenzidet is tartalmaz, akkor a vizes tenzidoldat. így érthető, hogy az olajban oldódó tenzid mennyiségétől függ a rendszerbe beépíthető víz mennyisége. A kotenzldek is fontos szerepet játszanak a megkívánt stabilitás eléréséhez. Az a mechanizmus, amellyel a kotenzídek (alkoholok) stabilizálják a mlkroemulziót, még nem teljesen tisztázott. (Journal of Colloid and Interface Science Vol. 81 No 1./1981 május/). Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a fémtisztitó kompozíciókban általánosan alkalnazott petróleum frakció oldó hatását nem várt módon fokozta az, hogy a mikroemulzióban az egykomponensű oldószer helyett a köv etkező keveréket alkalmaztuk: petróle-5 10 js 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
