190086. lajstromszámú szabadalom • Berendezés meleg víz termelésére, elsősorban használati meleg víz termelésére
8 190086 9 A 2 második hőcserélóhőz a 13 szabályozó tartozik, amely szintén hőmérséklet szabályozást végez, és amely a meleg viz 6 csővezetékébe iktatott 14 hőmérséklet érzékelő jelei alapján működik. A 2 második hőcserélővel kapcsolatban a 4 csővezetékbe iktatott 18 szelep van alkalmazva, amelyhez a 15 beavatkozó szerv van rendelve. A 13 szabályozó tehát a 15 beavatkozó szerv révén tudja a 4 csővezetéket zárni vagy nyitni, ennek megfelelően megszüntetni a hőleadó közegnek a 2 második hőcserélőbe áramlását, illetve lehetővé tenni a hóleadó közegnek a 2 második hőcserélőn való keresztüláramlását, vagyis az említett hőcserélő fűtését. A találmány szerinti példakénti berendezésnél a hideg vizet vezető 20 csővezetékbe van iktatva az áramlást érzékelő 8 érzékelő, és ez a 9 vezérlő szerkezetekhez van csatlakoztatva, amely a 21 kapcsolóval áll működést kiváltó kapcsolatban. Az 1. ábrán szemléltetett berendezés működése úgy történik, hogy ha a 6 csővezeték révén meleg vizzel táplált fogyasztók valóban fogyasztanak, akkor mind az 1 első hőcserélőben, mind a 2 második hőcserélőben a hőleadó közegek áramlása biztosított, ennek megfelelően az előre beállított hőmérsékletű viz jut a fogyasztókhoz. Ha bármilyen okból kifolyóan a fogyasztás megszűnik, vagy oly mértékben lecsökken, hogy az előre meghatározott áramlási sebesség alá süllyed az 1 első hőcserélőn átfolyó hideg víz sebessége, akkor a 8 érzékelő által adott jel folytán a 9 vezérlő szerkezet úgy működteti a 21 kapcsolót, hogy a 11 szabályozó szerv ellenkező értelmű hatása ne tudjon érvényesülni, és a 12 beavatkozó szerv a 19 szelepet elzárja. Ennek megfelelően az 1 első hőcserélő fűtése megszűnik. Ilyen esetben az általában drága, korrózióálló acélból készített és nagy hőátviteli együtthatójú 1 első hőcserélőben alacsony hőmérséklet uralkodik, amely alacsony hőmérséklet mellet a vízkőképződós vagy egyáltalán nem indul meg, vagy minimális. Ha a fogyasztás és ennek eredményeként a hideg viz áramlása megindul, akkor ellenkező előjelű beavatkozást vált ki a 9 vezérlő szerkezet, és megindul az 1 első hőcserélő fűtése, viszont most a felfűtött meleg viz azonnal tovább áramlik, ennek megfelelően nem fog olyan ideig tartózkodni a felmelegitett viz az 1 első hőcserélőben, arai a korábban már említett, a találmány alapgondolatánál szerepet játszó indukciós periódus időtartamát meghaladná. A vázolt működésmód mellett a 2 második hőcserélőhöz tartozó 13 szabályozó biztosítja, hogy a 2 második hőcserélőbe csak annyi hóleadó közeg áramoljon, ami biztosítja a 6 csővezetékben a fogyasztók felé áramló meleg víz kívánt hőmérsékletét. A találmány szerinti berendezés egy másik alapmegoldását szemlélteti a 2. ábra. Itt ugyanaz a berendezés szerepel, csak nem alkalmazzuk a 8 érzékelőt, vagyis az 1 első hőcserélő fűtésének kiiktatása nem az áramlás érzékelésén alapul. Ennél a megoldásnál a 11 szabályozó szerkezet közvetlenül vezérli a 12 beavatkozó szervet, amely az 1 első hőcserélő fűtését biztosító hóleadó közeg csővezetékébe iktatott 19 szelepet zárja, illetve nyitja. Ennél a megoldásnál a meleg viz 6 csővezetékébe van iktatva a 10 hőmérséklet érzékelő és ennek jeleit kapja a 11 szabályozó. Ennél a megoldásnál a 16 csővezeték a 16’ csővezetékben folytatódik és ezen át tud áramolni a hőleadó közeg az 1 első hőcserélőbe, mig a hőleadó közegnek az elfolyását az 1 első hőcserélőből a 17’ csővezeték illetve az ez után következő 17 csővezeték biztosítja. A 17 illetve 17’ csővezetékek, valamint a 16 illetve 16’ csővezetékek között átkötést kell alkalmazni, amelybe 22 szelep kerül. Ez a 22 szelep lehet súlyterheléses szelep, vagy rugós szelep. A 2. ábrán mind a kétféle szelepet feltüntettük, de ezek közül egynek az alkalmazása is elegendő. Az említett átkötő vezetéket és az abban alkalmazott súlyterheléses vagy rugós szelepet helyettesítheti egy megfelelően méretezett gravitációs hurok is, ún. szifon kötés. Ezt jelöltük hg-vel. A találmány szerinti berendezés természetesen igen sok kiviteli változatban, kiviteli alakban építhető meg. Mind az 1., mind a 2. ábrán szemléltetett berendezés a hőcserélők szempontjából párhuzamos kapcsolást jelent, de semmi akadálya nincs annak, hogy a találmány szerinti alapgondolat és a találmány szerinti berendezés a hőcserélők soros kapcsolása mellett legyen kialakítva. A párhuzamos kapcsolás esetén előnyös lehet, hogy a hálózati nyomás kisebb veszteség mellett érvényesül, továbbá, hogy a hőcserélőkhöz tartozó szabályozók egymástól függetlenül alkalmazhatók és egymástól független hőmérsékletértékekre állíthatók be. A találmány szerinti berendezés előnye, hogy a berendezésben alkalmazott első hőcserélő mérete, üzemeltetése és élettartama lényegesen kedvezőbb, mint a korábban ismert berendezések esetében volt. Gyakorlati tapasztalatok alapján állítható, hogy a találmány szerinti berendezésnél alkalmazott első hőcserélő - vagyis az a hőcserélő, amelyben a hőátviteli együttható igen magas, éppen ezért kritikus hőcserélő - vizkövesedésével nem kell számolni. Ezért e hőcserélő vizkőtelenitése - savazása - ritkábban válik szükségessé, ami az üzemeltetési költségeket nagymértékben lecsökkenti, nem beszélve arról, hogy a hőcserélőnek az élettartama is többszöröse, mint amekkora az ismert berendezések esetében. A találmány szerinti berendezés alkalmazása mellett a meleg vizet termelő berendezés helyszükséglete és általános költségigénye is csökkenthető, továbbá a csővezetékek és szerelvények vizkövesedóse elkerülésének 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
