190080. lajstromszámú szabadalom • Benzoesav- és karbamát- vagy benzimidazol- vagy pirimidinil-metanol- vagy triazol-származékokat tartalmazó szinergizált fungicid készítmény

3 190080 4 A találmány olyan szinergetikus hatású fungicid készítményekre vonatkozik, amelyek a növényvédószerek szokásos vivő-, segéd és egyéb adalékanyagai mellett 5-85 tömeg% összes hatóanyagot tartalmaznak. A ható­anyag egyik komponense mindenkor olyan (I) általános képletü 3,5 dinitro-4-klór-benzoe­­sav származék amelynek képletében R 1-6 szénatomszámú alkilcsoportot jelen - a másik hatóanyag komponens pedig dimetil-{N,N’­­-[l,2-fenilén-bisz(tiokarbamoil)]-bisz-(karba­­mát)} vagy (II) általános képletü benzimida­­zol vagy (III) általános képletü pirimidin-il­­-metanol vagy (IV) általános képletü 1,2,4— -triazol, és a (I) általános képletü hatóanyag komponensnek a dimetil-{N,N’-[l,2-fenilén bisz(tiokarbamoil))-bisz( kar barnát)} mennyisé­gére viszonyított tömegaránya 1:3—3:1, a (II) képletü hatóanyag mennyiségére viszonyított tömegaránya 1:2-6:1 és a (III) illetve a (IV) általános képletü hatóanyagok mennyiségére viszonyított tömegaránya 1:2-14:1 között van. A (II) általános képletben Rí jelentése az (a) jelű helyettesítő csoport. A (III) általános képletben Rs és R4 azonos vagy különböző jelentésű, és jelentésük a kővetkező lehet: fenil- vagy halogénatommal helyettesített fe­­nilcsoport. A (IV) általános képletben Rs hid­rogénatomot, fenil-, fenoxicsoportot, halogén­atommal vagy fenilcsoporttal helyettesített fenoxicsoportot illetve halogénatommal helyet­tesített benzilcsoportot, R6 hidrogénatomot vagy trifluor-metil-csoporttal helyettesített fenilcsoportot, R7 pedig fenilcsoporttal vagy a (b), (c), (d) illetve (e) jelű helyettesítő csoportok valamelyikét jelenti. Ezeket a ké­szítményeket számos gomba faj ellen használ­hatjuk, különféle növényi kultúrákban, az adott alkalmazástechnika követelményeinek megfelelően, pl. vetómagcsávázásra, vagy a növényállomány kezelésére. A találmány sze­rinti fungicid készítmények egyik hatóanyag komponensét, a 3,5-dinitro-4-klór-benzoesav­­metil- és -izopropil-észtert a 2 841 522 sz. amerikai szabadalmi leírásban ismertetik és közük ezeknek a hatóanyagoknak az Alterna­­ria oleraceae és a Sclerotinia fructicola elleni fungicid hatását. A dímetil-{N,N’-[l,2-fenílén­­-bisz(tiokarbamoil)]-bisz(karbamát)} fungicid hatását ismerteti a 169 823 sz. magyar sza­badalmi leírás, de ismertek a (II), a (III), és a (IV) általános képletü több nitrogénatomos heteroaromás gyűrűt tartalmazó vegyületek is. A (II) általános képletü szisztemikus fungicidek előállítását és fungicid hatását is­merteti a 3 631 176 sz. és a 3 657 443 sz. amerikai szabadalmi leírás. A (III) általános képletü hatóanyagokról az 1 218 623 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás, a (IV) ál­talános képletüekröl pedig a 3 912 752 sz. USA-beli szabadalmi leírás közöl adatokat. A kontakt ún. több hatáshelyű 3,5-dinitro-4- -klór-benzoesav észterek - annak ellenére, hogy ismertek - eddig egyáltalán nem nyer­tek gyakorlati alkalmazást. Ennek legfőbb, általunk is tapasztalt oka az, hogy ezek a szabadföldi körülmények között is igen haté­kony vegyületek az optimális alkalmazási dó­zisban gyakran károsítják a védendő nö­vényt, a felhasználásuk esetén jelentős fito­­toxicitási veszéllyel kell számolni. Problémák merültek fel az ún. specifikus hatáshelyü szisztemikus fungicidek alkalmazása során is. Az e csoportba sorolható (II), (III) és (IV) általános képletü vegyületek, továbbá a (II) általános képletü vegyületek körébe tartozó, metil-lH-benzimidazol-2-il-karbamáttá metabo­­lizálódó dimetil-{N,N’-[l,2-fenilén bisz(tiokar­­bamoil)]-bisz(karbamát)} kezdetben kiváló hatású gombaőlö hatóanyagok voltak. 1963-tól kezdve azonban egyre több közlemény jelent meg az ilyen vegyületekkel szembeni, a többszöri felhasználás során ki­alakult gomba rezisztenciáról. A benzimidazol típusú fungicidekkel szemben fellépő gomba rezisztenciával foglal­kozik Geórpoules S. G.: Antifungal Compo­unds. In Development of Fungal Resistance to Fungicides. Sisler, New-York, 439-495. pp. (1977) munkája. Ugyanez az irodalom további 42 irodalmi helyet közöl az egyéb specifikus hatáshelyű szisztemikus fungicidek hatására kialakuló mutációs rezisztenciáról. Tekintettel arra, hogy a szisztemikus fungicidek használata a súlyos rezisztencia gondok ellenére is számos védekezéstechnikai előnyt jelent, helytelen lenne azok kiiktatása a gyakorlati növényvé­delemből. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a szakemberek jelenleg is, de a jövőben még inkább számolnak e fungicidek felhasználásá­val, nem kívánnak lemondani a szisztemikus sajátságból eredő rendkívüli előnyökről. Ez­ért a rezisztencia gondok megoldására egyre nagyobb erővel folynak a kutatások. A kutatások kiterjednek a nagyobb re­­zisztenciájú gének kialakulásának késlelteté­sét, a patogén populáció törzsösszetételében beálló változás mérséklését, a rezisztens törzs adott populációban való felszaporodásá­nak mérséklését eredményező módszerek fel­tárására. A lehetséges módszerek közül re­ményteljesnek tűnik a specifikus és a több hatáshelyü fungicidek kombinációjával előál­lítható gombaöló készítmények felkutatása és a növénytermesztési technológiába való fel­­használása. .. Az uyen célú kutatások eredményekép­pen születtek meg a növényvédöszert gyártó cégek kombinált fungicid készítményei, mint pl. a Rhom and Haas cég Epidor nevű gyárt­mánya ( 10 tömeg/í benomyl+62 tömeg% manco­­zeh), vagy az Eli Lilly cég Trimidal nevű gyártmánya (8 tömeg% nuariniol+32 tömeg% maneb) ...stb. Specifikus hatáshelyű 2,3-dihidro-5- -karboxaniIid-6-melil-l ,4-oxatiin és a több hatáshelyü 8-hidroxi-kinolin vagy fémsójának 5 10 15 20 25 30 ▼ 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom