190079. lajstromszámú szabadalom • Tömítőelem nyílászáró elemek között kialakult hézagok lezárására és kötőelem a tömítőelem rögzítésére
3 l'JUOT'J 4 A találmány tárgya tömitőelem nyílászáró elemek között kialakult hézagok lezárására, amely rugalmas és plasztikusan deformálható anyagból, előnyösen gumiból van kialakítva és meghatározott állandó profillal rendelkezik. A találmány tárgyát képezi ezenkívül a tömitőelem és fából készített nyílászárók öszszekapcsolását elősegítő kötőelem is. Ismeretes, hogy a nyílászárók (ajtók, ablakok) álló és mozgó részei között a nyithatóság érdekében meghatározott mérető funkcionális hézagot szoktak létesíteni. A hézag nagyságát a gyártási technológia és a felhasznált anyagok deformációs jellemzői határozzák meg. A funkcionális hézagot olyan nagyra választják, hogy beszorulás még átlagos mértékű deformáció mellett se következzen be. A helyiségek természetes légcseréje részben ezeken a funkcionális hézagokon keresztül történik. Klimatizált épületek esetében teljes tömíLésre van szükség, mert a belső légcseréről is a klíma- és szellőztető berendezés gondoskodik. A funkcionális hézagokon túlmenően az épületekbe szerelt nyílászárók hézagai a száradás, deformáció és egyéb hatások következtében helyenként megnövekednek és ennek' következtében jelentős fűtési veszteségek keletkeznek és a lakás huzatossá válik. A szükségesnél nagyobb méretű hézagok légmentes lezárására már számos megoldás terjedt el a gyakorlatban. Az ismert megoldások egyik típusa azon az elven alapul, hogy a hézagba rugalmasan deformálódó anyagot, pl. filcet vagy habszivacsot helyeznek, és az deformációja révén felveszi a hézag alakját. Az ilyen megoldások rövid élettartaműak, mivel a filc és habszivacs idővel magába szívja a nedvességet, öregszik, elveszti rugalmasságát és használhatatlanná válik. Az ismert megoldások másik típusa a fémszivacs és az ólombetű tes tömítések alkalmazásán alapul. Ezek a megoldások lényegesen költségesebbek az előző típusokhoz viszonyítva, mind előállításuk, mind pedig felszerelésük tekintetében. Az általuk létesített tömítés egyszeres, azaz egyetlen vonal mentén zárja el a levegő útját. Az ilyen tömítések jellemzője, hogy hézagátfogási képességük viszonylag korlátozott, azaz különböző hézagméretekhez különböző tömitőelem típusokat vagy felszerelési helyzetet kell használni. A nagyszámú ismert lömilési módszer ellenére hiány vagy nagy hézagátfogásű, egyszerűen telepíthető, olcsó, tartósan működőképes tömítési megoldásokra, amelyek képesek megbízható, többszörös zárást létesíteni. A találmány feladata olyan tömitőelem létrehozása, amely képes az itt felsorolt igények kielégítésére. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a nagy hézagátfogási képesség és a deformáción alapuló zárás egymásnak ellentmondó tulajdonságok, és ezt az ellentmondást sajaLos profilú tömitőelem alkalmazásával lehet feloldani oly módon, hogy a nagy hézagátfogási képességet a deformáció helyett a nyílászáró hézagmeghatározó sarokprofilját közrefogó két tömi tó szár rugalmas elfordulására érdemes visszavezetni. A kettős szár alkalmazása egyúttal kétszeres zárást biztosít, amely lényegesen jobb minőségű tömítést eredményez, mint a szokásosan használt egyszeres zárások. A találmány tárgya tehát Lómít.öelem nyílászáró elemek között kialakult hézagok lezárás.ira, amely rugalmas és plasztikusan deformálható anyagból, előnyösen gumiból van kialakítva és meghatározott, állandó profillal rendelkezik, és a találmány szerint a tömitőelem profiljának sarokrésze, ennek nyilásirányű és falirányű felülete, továbbá a sarokrésszel kapcsolódó követő szára és fogadó szára van, az egyes szárak és a sarokrész csatlakozásánál első és második horony képződik, az első hornyot a kővető szár külső fala és sarokrész falirányű felületével hegyesszöget bezáró horonyfelület határolja, a második hornyot a fogadó szár belső végének külső felülete és a sarokrésznek a falirányú felülettel szemközti felülete határolja, és a száraknak a sarokrésztől távolodva keskenyedő vastagsága van. A fogadó szár elnevezés abból származik, hogy a nyílászáró csukódó mozgórósze először ezzel a szárral kapcsolódik, azL a sarokrészhez képesL elfordítja és az elforditás hatására a másik szár követi a mozgást és ezáltal a mozgórész oldalfeluletéhez szorul, amikoris létrehozza a második zárási vonalat. A követő szár elnevezés ezért a másik szálfunkciójára utal. A hézagátfogás növelése és a jobb kapcsolódás érdekében a követő szár hosszabb a fogadó szárnál. A találmány szerinti tömitőelem egy előnyös kiviteli alakjánál a szárak belső felületei egymással 65° és 85“ közötti szöget zárnak be és belül Ívelten egymáshoz csatlakoznak. A profil alakja és a működés szempontjából előnyös, ha a második horony említett szemközti felülete párhuzamos a sarokrész falirányű felületével, és a fogadó szár belső végének külső felülete merőleges a fogadó szár külső falára, ez a szög célszerűen 80“ és I 10° között változhat. A tömitőelem kedvezőbb felfekvése érdekében előnyös, ha a követő szár csúcsa a sarokrész falirányű felületének sikján túlnyúlik. Szintén a hézagátfogás érdekében előnyös, ha az első horony nyilásszöge 15“ és 45° között és a második horony nyilásszöge 25° és 55° között van. 5 10 15' 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
