190071. lajstromszámú szabadalom • Folyadéktovábbító berendezés, valamint szélgép, különösen a berendezés működtetéséhez
15 190071 16 tett levegő a 33 levegővezetéken át jut a rendeltetési helyére (2. ábra). Nyugalmi helyzetben, illetve minimális szélsebességnél a 7 lapátok maximális felülete van a szélhatásnak kitéve, úgyhogy már igen gyenge szélmozgás is forgásba hozza a 100 lapátkoszorút. Mint más szélgépeknél, különféle ismert okok miatt (nagy ellenállás, dinamikus hatások stb.) a találmány szerinti szélgépnél sem kívánatos a 100 lapátkoszorú bizonyos sebességet meghaladó forgása. A találmány szerint a 100 lapátkoszorú forgási sebességének optimalizálása a 101 szabályozószerkezet segítségével a következőképpen történik: ahogy a 100 lapátkoszorú forgási sebessége növekszik, nő a 14 szabályzósúlyokra ható centrifugális erő is, aminek hatására a 14 szabályozósúlyok radiális irányba kimozdulnak. A csuklós rúdmechanizmus - vagyis a csuklós 3 rudazat - e mozgást átadja a 2 csúszógyürúnek, amely a 2. ábrán látható helyzetéből előre, vagyis a 17 tartó-ütközőbakok felé csúszik el, mégpedig a 16 szabályozórugó ereje ellenében, összenyomva a szabályozórugót. A 2 csúszógyürü leirt elmozdulása az 5 összekötő rudak elfordulását, következésképpen a 6 lapát-tengelyek elfordulását idézi elő. A 6 lapát-tengelyek elfordulásának eredményeként a 7 lapátok olyan értelmű elfordulása is bekövetkezik, hogy a lapátok szélnek kitett felülete csökken, igy csökken a 100 lapátkoszorúra ható erő, következésképpen kisebb lesz a lapátkoszorú forgási sebessége is. A 2 csúszógyürü lineáris elmozdulásának és a 7 lapátok befordulásának mértéke a mindenkori szélerösséggel (szélsebességgel) arányos. Ha a szélsebesség csökken (a szélerő gyengül), csökken a centrifugális erő, és ezzel a 14 szabályozósúlyok széthúzó ereje is. Ekkor viszont az összenyomott 16 szabályozórugó tudja kifejteni hatását, és a 2 csúszógyűrűt kiindulási helyzete felé - a 2. ábrán a 27 kompresszor felé - nyomja vissza, ami a csuklós 3 rudazatot olyan mozgásra kényszeríti, amelynek eredményeként a 7 lapátok ismét nagyobb felülete fordul a szél irányába. A 7 lapátok visszaállása is természetesen a szélsebesség csökkenésének függvényében megy végbe. A 101 szabályozószerkezet tehát biztosítja a 100 lapátkoszorú teljesen egyenletes forgását és az egyenletes szélellenállást; a forgás még viharos szélben is tökéletesen egyenletes, és a széllel szembeni ellenállás elhanyagolható méretűre csökken. A 3-8. ábrák szerinti folyadéktovábbító berendezés - a jelen esetben 320 víztermelő berendezés - a következőképpen működik: a 32 szélgép 100 lapátkoszorűjának forgása eredményeként a 27 kompresszor sűrített levegőt termel, amely a 33 levegővezetéken keresztül az 50 gyűjtö-kiegyenlitö levegőtartályba jut. A 8. ábra szerinti, hermetikusan tömített 34 szerelvény teszi lehetővé, hogy a 32 szélgép bármilyen irányú és sebességű forgása mellett is a 33 levegővezetéknek a 34 szerelvény alatti szakasza mozdulatlan marad, mig a 34 szerelvény felett elhelyezkedő szakasza az egész 32 szélgéppel együtt - a 22 csapágyperselyben - forog. A 8. ábrán látható módon ugyanis az egész 98 ház a hozzá 93a bilinccsel rögzített felső 33 levegövezeték-résszel együtt elfordulhat a 33 levegővezeték alsó szakaszához a 93b bilinccsel rögzített 91 üreges tengely körül, amelynek 910 karimája lazán illeszkedik a 101 üreg kiszélesedő alsó részébe. A 91 tengely külső palástjára szoruló 92a, 92b szimmering-tömítógyürük a külső légtér hermetikus zárást biztosítanak. A 33 levegővezetékbe épített 51 visszacsapószelep feladata, hogy a 27 kompresszor által termelt sűrített levegőt ne engedje az 50 gyűjtő-kiegyenlítő levegötartály felől a 27 kompresszor felé visszaáramlani, azaz, az 51 visszacsapószelep mintegy első eleme a sűrített levegő .gyűjtésének'. Az 50 tartály előtt a 33 levegővezetékbe épített 52 biztonsági szelepnek viszont az a rendeltetése, hogy a sűrített levegővel túltöltését a rendszernek meggátolja; az 52 biztonsági szelep segítségével továbbá a rendszerben megkívánt nyomás szabályozható. A 33 levegóvezetékból a sűrített levegő az 50 gyűjtő-kiegyenlítő levegőtartályon keresztül a 35 váltó-automatába kerül; ez utóbbi teszi lehetővé, hogy a 32 szélgép a 46 hidrofortartályt részben vizzel, részben pedig a tartályban levő vízre nyomást kifejtő sűrített levegővel töltse fel, aminek különösen akkor van jelentősége, ha a 390 kútból kitermelt vizet öntözésre kívánják használni (egyes típusú szóró forgófejek pl. túlnyomással működnek). Amennyiben a 46 hidrofortartály üres, a 35 váltóautomata - amelynek működését később még részletesen ismertetni fogjuk - lehetővé teszi, hogy a sűrített levegő az 50 tartályból a 36 összekötő légvezetéken keresztül az 53 működtető automatába, onnan pedig a 37 levegóvezetéken át a 390 kútban levő 83 termelőfejbe (6. ábra) jusson, és a 83 termelőfejból az ott levő vizet a 46 hidrofortartályba nyomja. Miután a 83 termelőfej kiürült, abban a nyomás lecsökken, úgyhogy az 53 működtető automata (amelynek működését a későbbiekben még ugyancsak részletesen ismertetni fogjuk) visszavált, lehetővé téve, hogy a 83 termelófej (6. ábra) gravitációs úton - vagyis a kútban levő vízoszlop nyomása hatására ismét vizzel telítődjék. Közben az 50 gyűjtő-kiegyenlítő levegőtartályban a sűrített levegő ismét gyűlik, nyomása nő, és egy előre meghatározott nyomásérték elérésekor az 53 működtető automata ismét működésbe lép. A leírt folyamatok mindaddig újra és újra ismétlődnek, áruig a 46 hidrofortartályba annyi víz össze nem gyűlik, hogy a 470 vezérlőegység 47 kamrájában a v vízszinttel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 60 9
