190064. lajstromszámú szabadalom • Készülék hőteljesítmény mérésére

9 190064 10 A és B hőérzékélők az 1’ csatorna 3 és 4 csőcsatlakozói között a közeg áramlása közbeni hőmérsékletkülönbséghez vannak rendelve; a C és D hőérzékélők az 1 készii­­léktesl anyagában, a két 1’ és 1 ' csatorna között lévő hőmérsékletkülönbséghez (illetve a hőmérséklet-gradienshez), az E és F hőér­zékélők a mért MO objektum táp- és vissza­áramló vezetéke közötti hómérsékletkülönb­­séghez vannak rendelve. A találmány szerinti készülék 1. ábrán látható 1 készüléktestének kivitele a 2. áb­rán konkrétabban van bemutatva, azonban az 1 készüléktest közönséges, két, ellentétes ol­dali hárhuzamos furattal ellátott hasábkéntí kiviteli alakja is lehetséges. A hőérzékelők a következő módon vannak elrendezve: a 3 csőcsatlakozóban az A és E hóérzékelők, a 4 csőcsatlakozóban a B hőérzékélő, az 5 cső­­csatlakozóban az F hőérzékelő van elrendez­ve, a 6 csőcsatlakozóban nincs hőérzékélő. Az A, B valamint az E, F hőérzékelők párokat képeznek, és hőmérsékletkülönbség mérésére szolgálnak (nincs szükség a hőmérséklet ab­szolút értékére), és ezért differenciál-kap­csolásban vannak és a (Ta-Tb) valamint a (Te-Tf) értékeket szolgáltatják. A hőérzéke­lők úgy vannak elhelyezve, hogy jó átlagér­tékeket mérjenek. Elképzelhető több érzékelő alkalmazása is. Mivel a mért MO objektum vagy hőtelje­­sitmény forrás vagy fogyasztó, és mivel a közeg átáramlása véges nagyságú, ezért a két vezeték között hőmérsékletkülönbség van (kivéve, ha a mért MO objektum hóteljesitiné­­nye nulla). Ezen hőmérsékletkülönbség hatá­sára az 1 készüléktest hővezető anyagán át hőteljesitmény cserélődik ki, amelynek nagy­sága a készülék szerkezeti méreteitől, az anyag hővezető képességétől, a hőmérséklet­­különbségtől és a közeg áramlásától függ. Mivel azonban a mérési hőteljesitmény nem része a mért hőteljesitménynek, meny­­nyisége a mérés szempontjából nem lényeges, mert a készülék az 1. ábra szerint van a rendszerbe iktatva. A hővezetés következté­ben az 1 készüléktest anyagában hőmérsék­leti-gradiens alakul ki (vagyis hőmérsékleti különbség bizonyos távolságon belül), ame­lyet a párosított C és D hőérzékélők érzékel­nek. Ezen hőérzékélők száma is lehet na­gyobb, és egymástól Lc.d távolságra úgy vannak elrendezve, hogy a hőmérsékleti-gra­dienst a legjobban mérjék. Ennek a követel­ménynek a kielégítésére a készülék 1 készü­lékteste az érzékelők között a 2. ábrán lát­ható módon el van vékonyítva. Ugyanez az eredmény érhető el, ha az 1 készüléktest több furattal vagy hasonlóval van ellátva, vagy ha é> vastagságú kisebb hővezető ké­pességű réteg van közbeiktatva a 3. ábrán látható módon. Itt az 1 készüléktest két fém­ből való 1/a és 1/b részből van kialakítva, és közéjük például kötőanyagból kisebb ve­zetőképességű le) rész van elrendezve. Az Lc.d távolság a réteg & vastagságánál na­gyobb, egyenlő vagy kisebb lehet a válasz­tott és beépített C, D hőérzékélőktől függő­en. A (Ta-Tb), (Tc-Td) és (Te-Tf) hőméi— sckletkülönbscgektöl függően a megfelelően táplált A-F hőérzékelők három elektromos mennyiségei szolgáltatnak, (a választott hő­érzékélők fajtájától függően feszültséget, áramot, ellenállást, frekvenciát stb.), azaz olyan értékeket, amelyek közvetlenül mérésre kerülnek, avagy elektronikus egységre Van­nak csatlakoztatva, amely azokból a mért hő­teljesítményt a következő kifejezés alapján kiszámolja: (Tc-Td) • (Te-Tf) Q—k-----------------------------(kW) (Ta-Tb) ahol k a mérőkészülék anyagától és a kiala­kítástól függő konstans. A mérésre szolgáló készülék méreteinek kedvező kialakításához a belső felületek, amelyek mentén a közeg áramlik, bordákkal vannak ellátva a további példák szerint. Ez azonban nem feltétlenül szükséges, különösen hosszú és kis átmérőjű kiviteli alakoknál. A készülék 1 készüléktestének üregei, adott esetben az 1’, 1" csatornák, amelyeken a közeg átáramlik, elvileg tetszőleges formá­­júak lehetnek, és úgy vannak kialakítva, hogy a keresztmetszet-egységenkénti hőáram a C és D hőérzékélő között egyenletes. A 3-6 csőcsatlakozások az 1 készüléktest részei is lehetnek, azonban a készülék pontossága na­gyobb, ha az 1 készüléktestre hőszigetelő 7 tömítéssel vannak felerősítve. A készüléket 2 hőszigetelés veszi körül a környezetnek lea­dott hőveszleség csökkentésére. Ezáltal nö­vekszik a készülék pontossága. A szigetelés azonban nem feltétlenül szükséges. A készülék 1 készülékteste úgy is kia­lakítható, hogy a meleg ne csupán egyirány­­ban, hanem két (ld. 4. ábra), vagy több irányba is áramolhasson. Szélső esetben pél­dául tengelyszimmetrikus, koncentrikus kivi­tel is lehetséges, amelynél a mérési hótelje­sítmény radiálisán minden irányban áramlik (ld. a 9. ábrát). Gyakorlatilag nehezen kivi­telezhető, elméletileg azonban gömbformájú kivitel is lehetséges. A 4. ábrán látható példakénti kiviteli alaknál az 1 készüléktest a 3-6 csőcsatlako­zókkal együtt egyetlen darabból van kivite­lezve, ezúttal öntvényként. A hőteljesítmény két oldalt van elvezetve. A felületek, amelyek mentén a közeg az egyik és a másik irányba áramlik, például az 5. ábrán világosan látható módon bordázva vannak. A készülék az 1. ábrán látható módon van csatlakoztatva. A mért MO objektum az A és E hőérzékélőket tartalmazó 3 csöcsatlakozóhoz és az F hőér­zékélőt tartalmazó 6 csöcsatlakozóhoz kapcso­lódik. A nem mért létesítmény a B hóérzéke­lőt tartalmazó 4 c.söesatlakozóval és a hőér­zékélő nélküli 6 csöesatlukozóval vari össze­kötve. Az A és E, valömint n B hőérzékélők 5 10 15 20 25 3Û 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom