190060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagyolvasztókban és tüzelőberendezésekben a fajlagos kokszfelhasználás csökkentésére

3 îyuuou 4 A találmány tárgya eljárás és berendezés nagyol­va;-tokban és tüzelőberendezésekben a fajlagos kokszfelhasználás csökkentésére, amely révén kombi­nált tüzelőanyag befúvással, azaz gáznemű és folyé­kony tüzelőanyag egyidejű befúvásával növeljük a helyettesíthető kokszmennyiséget. Ismert, hogy nagyolvasztóknál a fajlagos koksz­felhasználás, azaz az egy tonna nyersvas előállításá­hoz felhasznált kokszmennyiség csökkentése céljá­ból a koksz egy része helyett egyéb tüzelőanyagot fújnak a fúvósíkba. A koksz egy részének helyettesí­tésére általában fűtőolajat vagy földgázt alkalmaz­nak, azonban már végeztek kísérleteket másféle tüzelőanyagok alkalmazásával is Az egységnyi befújt tüzelőanyag által helyettesí­tett koksz mennyisége, vagyis a kokszhelyettesítés mértéke főként a tüzelőanyag fajtájától, a porlasz­tásának minőségétől, a fúvószéllel való összekevere­désének mértékétől függ. A kokszhelyettesítés mér­téke a befújt tüzelőanyag mennyiségének növekedé­sével csökken. A koksz egy részének más tüzelőanyaggal való helyettesítésére már többféle eljárást dolgoztak ki. Ezeknek az ismert eljárásoknak és az eljárások fogana­tosítására szolgáló berendezéseknek közös hibája, hogy csak egyfajta tüzelőanyag befúvását teszik lehetővé. Nem tudják biztosítani a gáznemű tüzelő­anyagoknak fúvószéllel való megfelelő keveredését sem További hátrányos tulajdonságuk, hogy a fo­lyékony tüzelőanyagok porlasztásához általában segédenergiát használnak, azonban még így sem le­het megfelelő porlasztást elérni. Az ismert eljárások és berendezések hibája az is, hogy a berendezések élettartama aránylag kicsi, mert a berendezések egyes részei túlságosan magas hőmérsékletre melegednek fel. A találmány feladata nagyolvasztókban és tüzelő­­berendezésekben a fajlagos kokszfelhasználás csök­kentésére olyan eljárás és berendezés létrehozása, amely révén a kokszcsökkentés elérésére egyidejű­leg legalább kétféle tüzelőanyag is befúvatható és ezáltal az égéstérben az ideális hőmérséklet az eddig ismerteknél könnyebben biztosítható, valamint az eddiginél nagyobb kokszmennyiség helyettesíthető ennél olcsóbb tüzelőanyaggal és a berendezés élet­tartama növelhető. A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létrehozása révén oldja meg, amelynél a kokszot tartalmazó nagyolvasztó vagy tüzelőberendezés fúvó­­síkjába egyidejűleg folyékony és gáznemű tüzelő­anyagot áramoltatunk és a folyékony tüzelőanyagot éghető vagy nem éghető, beáramoltatott gáz nyomási energiájából nyert akusztikus rezgések révén porlaszt - juk. A találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a porlasztó akusztikus rezgések frekvenciáját a hallható rezgések vagy az ultrahangok tartományá­ból választjuk. A találmány a kitűzött feladatot olyan berendezés létrehozása révén oldja meg, amelynek jellemzője, hogv lándzsaként van kialakítva, a külső cső belső, kohótérbe vagy tüzelőtérbe nyúló végére porlasztó­fej van hegesztve, a porlasztófej külső csőben levő végéhez hűtővizet és gázt elválasztó cső, valamint ezen belül levő, az áramló gázt és folyékony tüzelő­anyagot egymástól elválasztó további cső van erősít­ve, és hogy a két belső cső közötti térből kiindulva a porlasztófej égéstér felé levő végébe erősített La­­val-fúvókába torkolló több csatornája, és a legbelső cső belső terétől kiindulva a porlasztófej égéstér felé levő végében kialakított paraboloid alakú, rezonátort tartalmazó terébe torkolló több csatornája van. A berendezés további jellemzője, hogy a külső cső és a nagyobb átmérőjű belső cső közötti teret két egymástól elzárt térrészre osztó, egyik szélével a belső csőhöz erősített, másik szélével a külső csőig nyúló, a porlasztófej felőli végeik és a porlasztófej között szabad átömlő teret hagyó és gyakorlatilag a berendezés teljes hosszán végignyúló két osztó­lemeze van, amelyek 180°-kai eltoltan vannak a csőre erősítve, egymással párhuzamosak és a fölerő­sítési helyektől ellenkező irányokban nyúlnak ki. További jellemző az is, hogy az osztólemezek révén egymástól elzárt különböző térrészek közül az egyikbe a hűtővizet bevezető csőcsonk, a másikba a hűtővizet kivezető csőcsonk csatlakozik. A találmány szerinti eljárást és berendezést részle­teiben a berendezésnek egy a rajzokon vázolt példa­képpel kmteli alakjával kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy példaképpeni kiviteli alakjának vázlatos nézete, részben metszete. A 2. ábra a berendezés porlasztófejet tartalmazó, égéstérbe benyúló végének vázlatos metszete. A 3. ábTa az 1. ábrán föltüntetett III—III vonal menti metszet. A 4. áb a az E kokszhelyettesítési tényezőnek a szénhidrogén bevitel függvényében való változását szemléltető diagram. A berendezés 1. ábrán látható kiviteli alakja lé­nyegében lándzsaszerűen van kiképezve. A berendezés a nagyolvasztó vagy tüzelőberendezés falába van beerősítve úgy, hogy 1 vége az égéstérbe nyúlik. Az 1 vég szerkezeti kialakítását a 2. ábra mutatja. A 2 külső cső belső végéhez 3 porlasztófej van erősít­ve, amelynek égéstér felé levő végében paraboloid alakú 4 mélyedés van kiképezve. A 3 porlasztófej 2 külső csőben levő végéhez egy nagyobb átmérőjű 5 cső és egy kisebb átmérőjű 6 cső van erősítve, amelyek előnyösen egymással koncentrikusak. A 3 porlasztófej égéstér felőli végében 7 Laval­­fúvóka var, amelynek közepén a paraboloid alakú 4 mélyedésnek gyakorlatilag gyújtópontjában elhelye­zett 8 rezonátor 3 porlasztófejbe erősített szára nyúlik keresztül. A 7 Laval-fúvóka és a 8 rezonátor együtt úgynevezett Hardtmann sípot képez. Az 5 és 6 csövek közötti gyűrű alakú teret 9 csatornák kötik össze a 7 Laval-fúvóka belső terével. A 2. ábrán a 9 csatornákból csak egy látszik, mert a csatornák körben, például három 9 csatorna esetén egymástól 120°-kai eltoltan vannak kialakítva. A bel­ső 6 cső beső terét 10 csatornák a 4 mélyedés terével kötik össze, amely csatornák például a 9 csatornák­hoz hasonlóan lehetnek kialakítva. A 2 külső csőnek nagyolvasztóból, illetve tüzelő­­berendezésből kinyúló végébe - egymással szemben — hűtővizet bevezető 11 csőcsonk és hűtővizet ki­vezető 12 csőcsonk csatlakozik. Az 1. ábrán látható módon az 5 és 6 cső kinyúlik a lezárt külső végű 2 külső cső végéből, és a 6 cső kinyúlik a lezárt külső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom