190012. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító előégő berendezés, valamint eljárás az előégő teljesítményének szabályozására
190012 mennyiségének hányadosát a terhelés növekedésével zérusról 1-re növeljük, azaz hogy a terhelésnél csak az elszívó csatornához közel eső, nagy terhelésnél csak az elszívó csatornától távol eső nyílás(ok)on vezetünk be elgázosító közeget. A találmány szerinti elgázosító berendezés előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: — a termelt éghető gáz gyakorlatilag por- és hamumentes, mivel a gáz a tüzelőanyag-ágyon, mint természetes szűrőn keresztül kerül elszívásra, porképződést előidéző szabad tüzelőanyag-felszín nem alakul ki; — az elgázosító közeg bevezető és éghető gáz elvezető nyílások helyének célszerű megválasztásával elérhető, hogy a távozó gáz kátránytartalma alacsony legyen; — az elgázosító közeg bevezetési helyének üzem közbeni változtatásával (a közeg bevezetési helyek közötti változó elosztásával) elérhető, hogy a tűzágy térfogata költséges mechanikus elemek alkalmazása nélkül üzem közben változzék; — a berendezés egyszerűen, olcsón gyártható, nincs szükség különleges anyagok vagy szerkezetek beépítésére ; — nincs szükség bonyolult segédrendszerekre (tüzelőanyag előkészítés, gáz és füstgáz kezelés stb.); — a berendezés üzeme jól automatizálható; — a berendezés csatlakoztatható meglevő és új hőhasznosító berendezésekhez; — meglevő szénhidrogéntüzelésű berendezésekhez való csatlakoztatása esetén jelentős energiaköltségmegtakarítás érhető el. A találmányt részletesebben két kiviteli alak kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti elgázosító berendezés egy lehetséges kiviteli alakjának vázlatos hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezésbe különböző nyílásokon bevezetett levegő mennyiségét a terhelés függvényében megadó diagram, a 3. ábra a találmány egy további lehetséges kiviteli alakjának vázlatos hosszmetszete. Az 1. ábrán bemutatott találmány szerinti kiviteli alakban a berendezés tűzálló falazattal bélelt 1 tűzszekrényből, 2 tüzelőanyag tartályból és 3 lángtérből áll. A 4 rostély az 1 tűzszekrényt 5 tűztérre és 6 hamutérre osztja. Az 5 tűztél oldalán a 7 elszívó ráccsal határolt 8 elszívó csatorna helyezkedik el, mely a 9 fúvóka közvetí tésével a 3 lángtérrel áll kapcsolatban. A 3 lángtér a tét szőleges típusú 10 hőhasznosító berendezéshez csatla kozik. A 3 lángtér első része 11 légszekrényként van ki képezve. A 4 rostély fölötti térbe a 12 csappantyún a 4 rostély alatti térbe a 13 csappantyún, végül pedig a 3 lángtérbe a 14 csappantyún keresztül lehet levegőt bevezetni. Ezen szerkezeti leírásban csak a tüzelőberendezés főbb részeit említjük-A 4 rostély felett kialakuló tűzágyba a 12 és 13 csappantyúkon keresztül alulról vagy oldalról lehet elgázosító közeget, célszerűen levegőt bevezetni. A levegő a 15, 16 és 17 nyilak irányában halad keresztül a tűzágy on. Az éghető gázok a 8 elszívó csatornába gyűlnek össze, 5 majd a 9 fúvókán keresztül a 3 lángtérbe jutnak, ahol all légszekrényen át bevezetett levegő hatására látható láng formájában égnek el. Nagy terhelés esetén a levegő legnagyobb része a 4 rostély felett lép az elgázosítóba így izzó tűzágy alakul ki az 5 tűztér teljes keresztmetszetében. Részterhelésnél a levegő az alsó 13 csappantyún keresztül a 17 nyü irányában áramlik, és a tűzágy csakis a 7 elszívó rostély környezetében alakul ki. Az 1. ábra szerinti berendezésbe különböző nyílásokon át bevezetett levegő mennyiségét a terhelés függvényében a 2. ábra mutatja. Itt az x tengely az elgázosító terhelése (teljesítménye) %-ban, az y tengely pedig a bevezetett levegő mennyisége, ugyancsak %-ban. 100% jelenti a névleges terhelést, illetve a névleges terheléshez tartozó összes bevezetett levegő (vagy más elgázosító közeg) mennyiségét. Az I. görbe a tűzszekrénybe és a lángtérbe összesen bevezetett, a II. görbe a tűzszekrénybe bevezetett, míg a III. görbe a lángtérbe bevezetett levegő mennyiségét mutatja. Az 1. ábra szerint a tűzszekrénybe két helyen, a rostély alá és fölé vezetünk levegőt, ezek mennyiségét a 2. ábrán a IV. és az V. jelű mutatók jelzik. Eszerint az ábrából kitűnik, hogy az öszszes, a tűzszekrénybe bevezetett és a lángtérbe bevezetetett levegő mennyisége (I., II. és III. görbék) a terheléssel egyenes arányban változik. A rostély fölé bevezetett (V. görbe) és a tűzszekrénybe összesen bevezetett (II. görbe) levegő mennyiségének hányadosa a terhelés növekedésével 0-ról 1-re növekszik. Az a-val jelzett terhelés alatt csak a rostély alá, a b-vel jelzett terhelés fölött csak a rostély fölé vezetünk levegőt. A találmány további kiviteli alakja a 3. ábrán látható. Ennél az 1. ábra szerinti kialakításhoz képest az az eltérés, hogy itt az 5 tűzteret és a 6 hamuteret a 18 ferde rostély választja el egymástól. A 6 hamuteret a 19 és 20 válaszfalak több részre osztják. A levegő bevezetésére négy helyen van lehetőség. A különböző nyílásokon át bevezetett levegő mennyiségét itt a 21 és 22 adagoló csappantyúk, valamint a 23 és 24 váltócsappantyúk szabályozzák. Az összes csappantyú helyzetét a 25 szerkezet (karos vagy bütykös mechanizmus, közös vezérlésű végrehajtó motorok stb.) egyszerre változtatja a terhelés függvényében. A 3. ábra szerinti berendezés hasonlóan működik, mint az 1. ábra szerinti. Az elgázosító közeg a 26 nyíl irányában egyenkeresztáramban, a 27 nyíl irányában ellenáramban halad át a tűzágyon. A tűzágy térfogata a levegő bevezetési helyének változásával széles határok között változik. 6 Szabadalmi igénypontok 1. Elgázosító előégető berendezés, amely tűzálló falazattal bélelt tűzszekrényből, tüzelőanyagtartályból és lángtérből áll; és szekrényt tűztérre és hamutérre osztja; a tűztér oldalához rostéllyal csatlakozó elszívó csatorna csatlakozik, amely fúvóka útján olyan lángtérrel van kapcsolatban, amely lángtér tetszőleges típusú hőhasznosító berendezéshez csatlakoztatható; és hogy a berendezés le-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
