190003. lajstromszámú szabadalom • Térhatású képösszegző berendezés
190003 a hengerlencsére jutó kép legfeljebb a hengerlencse magasságával egyenlő, míg a szemlélő a hengerlencse fősíkjától a tiszta látás távolsága tartományában helyezkedik el. Célszerű, ha a hengerlencsét egy olyan összegző hengerlencséből és szemlélő hengerlencséből álló lencserendszer képezi, ahol az eredő hengerlencse az összegző hengerlencse síkjába esően van kiképezve. Előnyösen a képek és a hengerlencsére jutó kép között egy síktükrökből álló, a képet e hengerlencse síkjával párhuzamosra képező optikai rendszer van. Ugyancsak előnyös, ha az optikai rendszert a képet többszörösen törő síktükrökből álló síktükör-rendszer képezi. Célszerűen az optikai rendszert egy prizmapár képezi, amely vagy közvetlenül vagy nagyító lencsén keresztül van a képhez csatlakoztatva. Célszerű továbbá, ha a hengerlencsék a prizmapár egy további síktükör-rendszerrel vannak összekapcsolva, ahol a síktükör-rendszert legalább két síktükör képezi, és az egész egy egységként van kiképezve. A találmány szerinti térhatású képösszegző berendezést a továbbiakban példakénti kiviteli alakjai segítségével, a mellékelt ábrákon ismertetem részletesebben. Az 1. ábrán látható a találmány lényegét tükröző hengerlencseelrendezés oldalnézetben, a 2. ábrán ugyanez felülnézetben látható, a 3. ábrán látható egy olyan kiviteli alak, ahol az 1 hengerlencsét egy hengerlencserendszer képezi, továbbá, ahol még egy további síktükör elrendezés is van a lencsére jutó és a valódi kép között, a 4. ábrán látható kiviteli alaknál diavetítőn keresztül vetített képről térhatású képet előállító rendszer látható, az 5. ábrán forgatókorongon levő képpárról sztereo képet előállító rendszer vázlata látható a 6. ábrán látható csak tükrös előtétrendszerrel, például mozgófilmhez, a 7. és 8. ábrákon egy-egy olyan további kiviteli alak látható, ahol a síktükröket prizmapárok helyettesítik, míg a 9. ábrán látható egy olyan példakénti kiviteli alak, ahol a találmány szerinti berendezés egy kompakt egységként van kiképezve, ennek látható a 10. ábrán egy térbeli rajza. Az 1. és 2. ábrán bemutatott elrendezésre már a bevezetőben is utaltam. Ez tartalmazza a találmány lényegét képező elrendezés elvét, ahol az 1 hengerlencse törőfelületével párhuzamosan a 8 optikai tengelysíkra szimmetrikusan és az 1 hengerlencse fősíkjától 2f távolságra vannak a Kj és Kb képek elhelyezve t távolságra, ahol t = 2f. Az 1 hengerlencse törőfelületének másik oldalán helyezkedik el az 5 szemlélő, például ember 1 távolságra, ahol 1 a tiszta látás távolságának a tartományában van. Az ilyen elrendezés mellett az 5 szemlélő a Kbj képet fogja látni, egy sztereo képet, ahol a jobb szemével csak a jobboldali, bal szemével csak a baloldali képet látja minden zavaró mellékkörülmény nélkül. A 2. ábrán látható példakénti kiviteli alak esetében az 1 hengerlencsét egy összegző 2 és szemlélő 3 hengerlen-5 4 őséből álló lencserendszer képezi, amely lencserendszer így van kialakítva, hogy az eredő lencse, azaz a korábbi L hengerlencse síkja az összegző 2 hengerlencse síkjába jssen. Egy további jellemzője ennek az elrendezésnek, amely egyébként például TV-képek sztereo nézésére alkalmas, hogy a Kj és Kb képek a 6 képernyőről egy 4 síktükrökből kiképzett rendszeren át vannak a hengerlencserendszerhez vezetve. Az elrendezés célja az, hogy ilymódon hozza a hengerlencserendszer fősíkjával párhuzamosra a lencsére jutó képeket. A 4. ábrán bemutatott további változat kettős 9 diavetítőről vetített kép továbbítására alkalmas a 2 és 3 hengerlencséből álló rendszerhez. Itt a 9 diavetítőkről a képek egy-egy 12 ernyőre vannak vetítve, onnan pedig 13 és 4 síktükrökből álló optikai rendszeren keresztül vannak a hengerlencserendszer fősíkjával párhuzamosra hozva. A keletkezett kép, amit az 5 szemlélő lát, a K^ kép, amely egy sztereo kép. Az 5. és 6. ábrákon további példakénti kiviteli alakok láthatók. Az 5. ábrán bemutatott kiviteli alak egy 14 forgatókorongon elhelyezett képpár képének átvitelére kiképezett. A 10 kettősvetítőből 13 és 14 síktükrökből álló optikai rendszer van kiképezve. Ennek még egy módosított változata látható a 6. ábrán, aholis 15 mozgófilmről juttathatók el a Kb és Kj képek egy-egy 12 ernyőre és egy-egy 11 tükrös előtét közbeiktatásával, majd onnan a már bemutatott síktükörrendszeren tovább a hengerlencserendszer fősíkjával párhuzamosra. A 7. és 8. ábrákon bemutatott példakénti kiviteli alakok esetében egy két 16 prizmából álló prizmapár van az egyes Kj és Kb képekhez kiképezve, ahol a 16 prizmák megfelelő szöge biztosítja azt, hogy mindkét Kb és Kj kép éppen úgy jusson el a 3 és 2 hengerlencsékből álló hengerlencserendszerre, hogy a 2 hengerlencsétől, amely az összegző lencse, t távolságra jelenjen meg, amely t = 2f, a Kbj kép. Ez igen egyszerű elrendezést tesz lehetővé, és a 16 prizmákból álló prizmapár a képsugarakat az 8 optikai síktól széttartóvá nyitja, és így juttatja el a hengerlencserendszerre. Ennek egy további igen előnyös kiviteli alakja látható a 9. és 10. ábrákon, aholis az egész rendszer például plexiből egy egységként van kiképezve, úgy, hogy még egy további 4 síktükörből álló rendszert is tartalmaz a 16 prizmák mellett, mert így egyszerűen van biztosítva, hogy például diák vetítése esetén, ott ahol beteszem a diát, ugyanarról az oldalról nézhessem a képet is. A 4 síktükör rendszer feladata az, hogy az optikai főtengellyel párhuzamosra képezze ki a szemlélő 3 lencsét is. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy egyszerű, olcsó eszközökkel megvalósítható, könnyen kezelhető szerkezet, amely többek között igen jól alkalmazható amatőr képernyő berendezéshez, közúti csomópontok ellenőrzésére, ahol a térhatású látásnak igen nagy a jelentősége, videojátékoknál vagy akár térhatású pályavetítéshez a gépjárművezető képzésnél. Szabadalmi igénypontok 1. Térhatású képösszegző berendezés, amely hengerlencsét, két önmagában világító vagy megvilágított képet 6 5 10 20 25 30 35 4C 4 > 50 55 50
