189996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kardvívó mérkőzés elbírálására
1 189.996 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés kardvívó mérkőzés során lejátszódó találatok villamos úton viló elbírálására. Az eljárás keretében megkülönböztetjük a szabályos él-, fok-, lapvágásokat, ill. szúrásokat az egyszerű érintésektől, ill. nyomásoktól; a jó védéseket a rossz védésektől, a fémmellényen ill. fejvéden ejtett találatokat a védő vívó saját találati felületével zárlatos kardjára mért vágásoktól ill szúrásoktól, vagy adott esetben a mélyvágásoktól, és a találatok kijezéséről vagy letiltásáról a felsorolt megkülönböztetések alapján döntünk. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés két egymástól megkülönböztethető találatjelző lámpával ellátott közös áramköri egységből ezen egységhez két kábeléren át villamosán csatlakoztatható két kardból, az áramköri egységhez két további kábeléren át csatlakoztatható találati felületet alkotó két fémmellényből és velük villamosán összekapcsolt két fejvédből áll. A Nemzetközi Vívószövetség (FIE) által a kardvívás gépesítésére alapított speciális kardbizottság elnöke, Kovács Pál szerint, jelenleg a következő megoldások léteznek: Az NSZK-beli Uhlmann cég a passzészúrás jelzését, amint az a P 25 33 877.6-15 jelű NSZK szabadalmi leírásban olvasható, a kard végébe épített szúróheggyel kerüli ki, a vágások megfelelő mechanikai impulzusának mérésére pedig a kardmarkolatba épített laprugón elhelyezett tömeget alkalmaz, amely a kardpenge mechanikus rezgéseit felvéve kontaktust ad. Az ilyen megoldású rezgésérzékelő hátránya, hogy csak él- és fokvágásra kapcsol, lapvágásra és szúrásra nem, mivel a laprugó csak egy irányban képes elmozdulni. Továbbá a kapcsoló időállandója, ill. kapcsolási ideje több msec, ezért a fejvéd rostélyán nem ad biztos találatot, mert a kardpenge az említett kapcsolási időnél gyorsabban visszapattan. A szakértők szerint a szúróhegy is lényeges hátrány a többi megoldással szemben, amelyek a hagyományos fegyvert alkalmazzák. A kosárba épített csatlakozó nem számít változtatásnak, ez nem befolyásoljaa vívás technikáját. Az ilyen, hagyományos fegyvert alkalmazó ismert eljárások: a magyar Kiss József és az olasz Carmimari cég típusának alapelve gyakorlatilag azonos. A vasas vágásokat (azaz, amikor az ellenfél fémmellényét és kardját egyszerre éri a támadó vívó kardja) egyformán - színes és fehér lámpa együttes kigyulladásával - jelzik. Nem tudják eldönteni: jó a védés, vagy nem. Ezt oldalzsűrikre bízzák. Ez azonban a legnagyobb probléma, szemmel a legnehezebb eldönteni ezt a kérdést. További hátrány: fémmellény-kard zárlat esetén nem jelzik, illetve színes-fehér együttes kigyulladásával és egy sárga lámpával jelzik a másik vívó érvényes találatát. A gyakorlatban a vívószakembereket zavarja a sok lámpa a gyors döntéshozatalnáL Az ismert megoldások hiányosságainak kiküszöbölésére tehát a következő feladatot tűzhetjük ki: A hagyományos fegyverhez és a hagyományos vívás! technikához alkalmazkodva olyan eljárást ill. berendezést kell kifejleszteni, amely a) A jó védésnél nem jelez, még akkor sem, ha a támadó vívó kard-pengéje behajlik és érintkezik a védő vívó érvényes találati felületével (fémmellény, vagy fejvéd) b) Amennyiben a támadó vívó kardja előbb éri el a védő vívó találati felületét, mint a védő vívó kardját, azaz rossz a védés, akkor történjen találatjelzés. c) Amennyiben a védő vívó kardját ugyan előbb éri a támadó vívó kardja, de a támadó vívó átvágja azt (rossz a védés), akkor történjen találatjelzés. d) Kötés-szúrás esetén, mikor szintén előbb érintkeznek a kardok, történjen találatjelzés. e) Ezeken kívül, ha az egyik vívó a fémmellényéhez érinti kardját, akkor a másik vívó tudjon találatot elérni azon a fémmellényen, de ne jelezzen a védő vívó kardjának fémrésze.. f) A megfelelő mechanikai impulzussal végrehajtott vágás vagy szúrás, mint érvényes találat, megkülönböztethető legyen a találati felületnek a kardpengével való egyszerű megérintésétől vagy nyomásától (plaque), mint érvénytelen találattól. Mielőtt rátérnénk a megoldás ismertetésére, előbb tisztáznunk kell néhány, a vfvási technikával összefüggő kérdést. Méréseim szerint a kardpenge és a találati felület villamos érintkezési ideje függ a találati felület minőségétől - lágy, vagy kemény; fémmellény vagy fejvéd. A gyakorlatban a fémmellényen elért találatok legrövidebb ideje 10 ms körüli. A fejvéden 1 ms-nél rövidébb találatok is előfordulhatnak. A jó védés közben behajló és az érvényes találati felületnek érintő támadó kardpengéjénél (gyakorlatüag függetlenül attól hogy fejvédről, vagy fémmellényről van szó) a pengeérintkezés és a találati felülethez való hozzáérés közötti idő 5-15 ms. A nagyobb időt a támadó vívó hosszabb, ostorozó kardpengéjére kaptam. A találati felülethez való hozzáérési ideje a kardpengének ezután 10-20 ms. Ha tehát az érvényes találati kijelzésének lehetséges ideje alatt tiltjuk a találatjelzést, a jól védett vágást nem fogja jelezni a készülék. Ha ezt a tiltást a pengeérintkezéstől indítjuk, akkor a maximális időket összeadva 15+20=35 ms-ra kell legkevesebb állítani a tiltás idejét. Ha a tiltást a két penge és az érvényes találati felület együttes érintkezésekor indítjuk, akkor elegendő a tiltást legkevesebb 20 ms-ra állítani. Ezt a módszert alkalmazhatjuk a fejvédnél és a fémmellénynél is, sőt ezeket elektromosan össze is kapcsolhatjuk úgy, hogy ezek egy közös találati felületet alkossanak. A fenti időtartamok függenek a kardpengék anyagától és használtsági fokától, de a maximális értékektől 20%-nál nem több az eltérés. Ezt biztosítja a szokásos, verseny előtti kardpenge hajlékonyság mérés. További méréseim azt is kimutatták, hogy a két kardpenge egymással való, vagy az egyik vívó kardpengéjének és a másik vívó találati felületének villamos érintkezése átmenetileg sem (vagyis még a rövid érintkezési perióduson belüle sem) folyamatosan, hanem impulzussorozat-szerűen megy végbe, mivel a pengék pattognak. Két kardpenge érintkezésekor egy közepes erősségű vágásnál 3-4 impulzus keletkezik, amelyek kb. 2 ms szélesek, a kitöltési tényezőjük pedig kb. 50%, A fémmellényen viszont legalább 10 nis-os érintkezési impulzusokat, és kb. 90%os kitöltési tényezőket mérhetünk érvényes találat esetén. Ezt a nagy, mérhető különbséget használhatjuk fel arra, hogy találati felület-kard zárlat esetén az érvényes (vagyis a fémmellényre vagy fejvédre sdott) találatokat meg tudjuk különböztetni a zárlatos kard fémrészeire (kard pengéje ill kosara) mért vágásoktól. A korábban mértmegfogalmazott feladatot a felsorolt felismerések Figyelembevételével a találmány szerint tehát úgy oldjuk meg, hogy az elbíráláshoz szükséges megkülönböztetéseket és döntéseket egy5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
