189987. lajstromszámú szabadalom • Szénporégő

1 A találmány tárgya égő poralakú tüzelőanyagok, elsősorban szénpor nagy nyomás és hőmérséklet mel­letti elgázositására folyékony salakelvezetésű gázgene­rátorokban. A 211 002 sz. szovjet szerzői tanúsítvány alapján ismert egy szénporégő hengeralakú égőházzal és nen­ne koaxiális csatornákkal az oxidáló közeg és a szén­por bevezetésére, ahol az utóbbi bevezető csatornája közfaiak révén párhuzamos résekre van felosztva, amelyek csigás perdítőelemként kiképzett tüzelő­anyag-csonkokra vannak csatlakoztatva. Az ismert égőnek van azonban egy jelentős hátrá­nya. Ha az égő olyan szénporárammal üzemel, amely­nek szénpor-koncentrációja körülbelül 500 kg 1 köb­méter szállítandó gázra, akkor a kefesztmetszet erős változása következtében a csigaformájú csonkok könnyen eltömődhetnek (a csonk és a szénpor beve­zetésére szolgáló csúszka közötti összeköttetésnél). Ez erősen lecsökkenti az égő üzembiztonságát. A megoldás műszaki jellemzőit tekintve a jelen ta­lálmányhoz talán a 2 694 202/24-06 sz. szovjet sza­badalmi bejelentés áll legközelebb, amely egy olyan szénporégőt ismertet, amelynek hengeralakú égőháza van kilépő fúvókával, továbbá hossztengelyében fel­szerelt központi cséve, alsó végén szintén fúvókával az oxidáló közeg bevezetésére, valamint csatornái az égőház és a cső között, bennült: elhelyezett csavarala­kú elemekkel, például közfalakkal a szénpor bevezeté­séhez, ahol a csavaralakú elemek lejtésszöge egyenlő a tüzelőanyag-bevezető csonk beszerelési szögével, a csatorna keresztmetszete pedig egyenlő a szénpor be­vezetésére szolgáló csonk keresztmetszetével. Ennek az ismert égőnek az alábbi hiányosságai van­nak: 1. A csonk bonyolult kialakítású, mivel alakja folya­matosan körből négyszögbe megy át, emellett bonyo­lult kialakítású a csonk és a csavaralakú csatorna ösz­­szeköttetése és maga a csatorna is. 2. A szénpor csavaralal 'V csatornából való kilépése után az egyes szénporáramok, amelyek száma a beve­zető csatornák számának felel meg, külön-külön fenn­maradnak és már a reaktoron belül kölcsönhatásba lépnek az oxidáló közeggel, valamint lehetőség nyí­lik az oxidáló közegáram és a forró elgázosítási ter­mékek kölcsönhatására is, amelynek következménye az alsó égőrész túlhevülése. Célunk a találmánnyal egy egyszerű szénporégő létrehozása, amely a nyomás alatti szénpor-elgázositás feltételi mellett megbízhatóan működik. A találmány által megoldandó feladat konstrukciós intézkedésekkel olyan szénporégő kialakítása, amely a szénpor nyomás alatti elgázosításánál is megbízható üzemelést eredményez és technológiailag egyszerű előállítani. A találmány szerinti szénporégő egy kerámiával mereven összekötött égőházból áll, amely a végén kú­posán egy szénporbevezető fúvókává keskenyedik. Az égőház belsejében egy központi cső helyezkedik el az oxidáló közeg bevezetésére, amely cső végén szintén egy fúvóka van elrendezve. Az égőház és a központi cső között bevezető elemek helyezkednek el a szép­por számára. Ezek az elemek egyszerűen előállítható csőkígyóként vannak kiképezve, amelyek egy vagy több csavarulattal vannak kialakítva. A találmány ér­telmében a szénpor bevezetésére egy vagy több csőkí­gyó is elhelyezhető. A csőkígyók az égő hátsó végén túlnyúlnak az égőfedélen és ott egyszerű csonkokként 2 vannak a tüzelőanyag bevezető vezetékéhez csatlakoz­tatva. Az égőház és a központi cső fúvókéinak lábánál egy válaszmi van beépítve, amelyen a csőkígyók át­hatolnak és érintőlegesen a két fúvóba és a válaszfal által képzett örvény kamrába tokollanak. Ebben az örvénykamrában az egyes szénporáramok egyetlen forgó porárammá keverednek össze, amely a hordozó­gázzal együtt folyamatosan koncentrikusan lép ki az örvénykamrából és ezáltal mintegy függönyt ké­pez a reaktoratmoszféra és az égőláng között.*Dy mó­don egyenletes lángkialakítás és -stabilizálás érhető el. A találmány szerinti szénporégőt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajz egyetlen ábrá­ján a szénporégő vázlatos tengelymetszete látható. Amint az, az ábrából kitűnik, a találmány szerintii szénporégő 2 karimával ellátott 1 égőházból áll, ahol a 2 karimára összekötő elemek segítségével 3 égőfedél van felerősítve, mig az 1 égőház szénporbevezető 4 fúvókával van lezárva; az 1 égőház hossztengelye, mentén központi 5 cső van beszerelve, amely az oxi­dáló közeget bevezető csatornát képezi, és ez az 5 cső 6 fúvókában végződik. Az égőház és az 5 cső között egy vagy több csavaralakú 7 csőkígyó van elrendezve, amelyek túlnyúlnak a 3 égőfedélen és ott 8 tüzelő­anyagbevezető csonkokat képeznek, míg alsó végeik érintőlegesen egy 9 örvénykamrába vezetnek, amely az oxidáló közeget és a szénport bevezető 4 és 6 fúvó­­kákból és egy 10 válaszfalból áll, amely az 1 égőház és az oxidáló közeg bevezetésére szolgáló csatornát képező 5 cső között van beépítve. A találmány szerinti égő működésmódja a követ­kező : t Az oxidáló közeget, amely az égő belsejéből érke­zik, az 5 csövön keresztül vezetjük a 6 fúvókéhoz. Ugyanakkor a 8 tüzelőanyag-bevezető csonkokon és a 7 csőkígyókon keresztül hordozógáz segítségével ve­zetjük be a szilárd szénporáramot az adagolóberende­zés egyes részegységeiből. Ez a szénporáram a 7 cső­kígyó érintőlegesen elhelyezkedő alsó végén keresztül a 9 örvénykamrába jut, ahol az egyes szénporáramok­ból egyetlen forgó szénporáram jön létre, amely a 4 fűvókán keresztül lép Id. Ezen áramlás és az oxidációs közeg áramának a kölcsönhatásaként megbízhatóan stabil láng alakul ki. A találmány szerinti égő előállítása olcsó, mivel egyszerű és az iparban már alkalmazott elemek ke­rülnek benne felhasználásra. Szabadalmi igénypont Szénporégő pőralakú tüzelőanyagok, elsősorban szénpor nagy nyomás és hőmérséklet melletti elgázo­sitására folyékony salakelvezető gázgenerátorokban, amely szénporégd kilépd fúvókával ellátott égőház­ból, az égő hossztengelyében húzódó, ugyancsak fú­vókával ellátott, oxidáló közeget bevezető központi csőből, valamint a szénpor bevezetésére szolgáló csa­varalakú elemekből áll, azzal jellemezve, hogy a szénpor bevezetésére szolgáló elemek egy vagy több csavarulatos csőkígyók (7), és ezen egy vagy több csőkígyók (7) a központi cső (5) és az égőház (1) között van elrendezve, ahol a csőkígyók (7) végei egy válaszfalon (10) áthatolva érintőlegesen az egyes 189,987 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom