189984. lajstromszámú szabadalom • Eljárás áramlástechnikai zajcsökkentők méretezett kialakítására és hangtompító berendezés, különösen csővezetékekben terjedő zajok csillapítására

1 189.984 2 csolásával, párhuzamos kapcsolásával, elágazásával, valamint végtelen nagy impedanciával történő lezárá­sával (pl. merev fal) tetszőleges konfigurációjú hang­tompító alakítható ki. A kapcsolási szabályok szerint felépített számítási eljárással tehát - gyakorlatilag - bármilyen akuszti­kai négypólusrendszer frekvencia szerinti hangtel­­jesítményátviteli függvénye meghatározható. Ez azt jelenti, hogy bármely adott (esetleg ismert) szerkezeti felépítésű hangtompító csillapításspektrumát a hagyo­mányos akusztikai-elektromos analógiákon alapuló módszerek okozta torzítások nélkül a berendezést leíró akusztikai modell felállítása után számítás­­technikai úton pontosan meg tudjuk határozni. A találmány szerinti eljárás szerint figyelembe vesszük a zajforrás üzemállapotváltozásait is (fordu­latszám, terhelés stb.), amelyek általában a hangnyo­­másszintspektrum jelentős változását okozzák. Mint­hogy az egy rögzített üzemállapotra tervezett hang­tompítók üzemállapotváltozáskor igen kellemetlen, kiugró zajcsúcsokat produkálhatnak, a találmány szerint az adott zajforrás-berendezés valamennyi üzemállapotában mérhető hangnyomásszintspektru­­mok maximum burkológörbéjét tekintjük kiindulás­nak és ehhez szintetizáljuk a méretezett hangtompító berendezés eredő zajcsilíapítási spektrumát. Az elemi akusztikai hullámvezetőkből felépített hangtompító rendszerek ilyen analizálási ill, szinteti­­zálási eljárása teljesen újszerű, a kialakuló viszonyok­nak a gyakorlat igényeinek megfelelő pontos leírá­sát adja az eddigi eljárásokkal méretezett akusztikai rendszerekkel szemben. Betartva az elemi hullámve­zetők keresztirányú méreteire vonatkozó, kereszt­metszeti alaktól függő, ún. "cut off" frekvenciára vonatkozó feltételt, gyakorlatilag tetszőleges hossz-és keresztirányú méretekkel rendelkező hangtompító rendszerek alakíthatók ki, kiterjesztve ezzel a hagyo­mányos méretezési eljárások súlyos mérethatárait. A találmány szerinti eljárás egyszerűbb foganato­­sítási módjai esetében az eredő rendszerméretek vál­toztatását az. elemi akusztikai hullámvezeték már optimalizált hosszméreteinek változatlanul hagyása mellett a bemeneti pont és a kimeneti pont távd­­ságának változtatására korlátozzuk. Az eljárás előnyös és célszerű foganatosítási módjainál azonban az eredő rendszerméretek változtatását a rendszert képező hullámvezetők hosszméreteinek a bemeneti pont és a kimeneti pont távolságváltoztatásával arányos egyi­dejű változtatásaival, tehát a rendszeihosszméretek aranyos nyújtásával ill. zsugorításával végezzük. A kitűzött komplex célt - a találmány szerinti el­járással pontosan méretezhető - olyan tárgyi hang­tompító berendezésekkel étjük el, amelyeknek egy bemeneti pontot képező, a hangterjedési irányra merőleges síkban fekvő belépőélű, és egy kimeneti pontot képező, a hangterjedési irányra ugyancsak merőleges másik síkban fekvő kilépőélű folytonos szakadásmentes belső térfelosztóeleme(i) van(nak), és a térfelosztóelem(ek) által meghatározott hangter­jedési ágak bemeneti pont és kimeneti pont között mért hangterjedési úthossza minden hangterjedési ágban azonos, A találmány szerinti berendezés egyes célszerű kiviteli alakjainak áramlásirányú sík lemez­­elem(ek)ből és/vagy zártszelvényű csőelem(ek)ből kialakított belső térfelosztóeleme(i) lehet(nek). Elő­nyösnek bizonyultak olyan kiviteli alakok, amelyek adott esetben zártszelvényű csőelemekből kialakított több belső térfelosztóelemmel bírnak, amelyek egy­másban és/vagy egymás mellett, kötegelten és/vagy térközzel vannak elrendezve. A találmány szerinti hangtompító berendezés ugyancsak előnyös kiviteli alakjai legalább egy sík lemezelemet és legalább egy zártszelvényű csőelemet vagy az utóbbi legalább egy hosszirányú síkkal kimetszett szeletét tartalmazzák belső térfelosztóelemként, A találmány szerinti hangtompító berendezés az egyes hangterjedési ágakban áganként legalább egy elemi akusztikai hullámvezetőt előnyösen azonban ilyenek sorba és/vagy párhuzamosan kapcsolt és/vagy elágazó rendszerét tartalmazza. Áramlási vesztesé­gek csökkentése céljából a belső térfelosztóelemek és az elemi hullámvezetők közegáramlási irányba eső belépőélei célszerűen élezett és/vagy lekerekített kialakításúak. Lényeges, hogy az egyes hangterjedési ágakban alkalmazott elemi hullámvezetők rendre kielégítik a levágási (cut-off) frekvencia kritériumot, azaz legnagyobb keresztmetszeti méretük rendre legfeljebb a korábban említett (1) vagy (2) összefüg­gést kielégítő értékre van megválasztva. Rezonanciák és testhangvezetés elkerülése ill. csökkentése érdeké­­ban a találmány szerinti hangtompító berendezések palástja és/vagy a belső térfelosztóelem(ek) és/vagy az elemi hullámvezetők célszerűen kettősfalú lemez­elemek, amelyeknél a falak közötti terek esetleg testhangcsillapító anyaggal, különösen azbeszttel, kő­zetgyapottal, ill. egyéb nagy belső súrlódású anyaggal lehetnek kitöltve. Különösen széles, a zárótartományban áteresztő sáv nélküli csillapítási frekvenciatartomány bizto­sítható a találmány szerinti hangtompító berendezés olyan kiviteli alakjaira, amelyeknek bevezetőeleme a palástba mint első tágulási térrészbe benyúló, hossz­irányú rekeszekre osztott hangolt csillapítású akuszti­kai cső tápvonal van kiképezve, ahol az egyes rekeszek a tágulási térrészbe célszerűen különböző mélységig nyúlnak be. A berendezés előnyösen kiképezhető a zajforrással és/vagy egymással és/vagy legalább egy önmagában ismert hangtompítóval előnyösen flexi­bilis akusztikai hulla mvezető (k) közbeiktatásával csatolt többrészes hangtompítórendszer legalább egy szerkezeti egységként is, és a zajforrás és/vagy a zaj­­teijedési irányban előttelevő hangtompítóhoz célsze­rűen olyan hosszúságú méretezett akusztikai hullám­­vezetőn keresztül csatlakozik, amelynek bemenetén a kritikus akusztikai impedancia az első domináns frekvenciára nézve zérus. A találmány szerinti hangtompító berendezés e­­gyik szerkezeti jellemzője, hogy a vezetékekben ter­jedő zaj a berendezés bemenetén kettő/több hang­­terjedési ágra választódik szét. Ezen terjedési ágak legfőbb jellemzői, hogy- az egyes terjedési ágakban az alkalmazott elemi hullámvezetők keresztmetszeti mérete nem halad­ja meg az ún. "cut off" frekvencia szerinti kereszt­metszeti méretet;- valamint az egyes hangterjedési ágakban az, előző feltétel miatti síkhullámú hangterjedés miatt a hanghullámok terjedési útja szigorúan egyenlő hosszúságú. Ez azt jelenti, hogy az egyes hang­tompító ágakban, melyek esetleg önmagában is­mert szerkezeti kialakításúak, a hanghullámok a kilépés előtt terjedési úthosszkülönbség nélkül találkoznak, azonban a fázisuk az egyes ágakban alkalmazott eltérő kialakítású elemi hullámvezető rendszerek miatt a zajforrás domináns frekvenciái­ra ellentétes, ennélfogva a domináns frekvenciákon 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom