189978. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazol- és imidazolszármazékokat tartalmazó fungicid és növénynövekedést szabályzó készítmények

1 2 képletű vegyietek egyes képviselői a fűfélék virágzá­sának kifejlődését is módosítják. A (I) általános kép- Ietű vegyületeket tartalmazó készítmények a pázsit­fű-félék között növekedő gyomnövények, például sás­félék (így Cyperus-fajták) és kétszikű gyomnövények (így százszorszép, útifű, keserűfű, veronika, bogáncs, lósóska és aggófű) növekedésének visszaszorítására is felhasználhatók. A fenntartani, illetve termeszteni nem kívánt növényzet (például gyomok vagy vadon termő növények) növekedésének visszaszorításával je­lentősen csökkenthetők a szükséges szántóföldi és kertészeti munkák. A gyümölcskertészetben - első­sorban a talajeróziónak kitett gyümölcsösökben - igen nagy szükség van arra, hogy a talajon megfelelő aljnövényzetet (füvet) tartsunk fenn, az aljnövényzet gyors növekedése azonban jelentősen növeli a szüksé­ges karbantartási munkákat.' A készítményeket igen előnyösen használhatjuk fel a gyümölcsösök aljnö­vényzetének kezelésére, ezek a készítmények ugyan­is a növényi növekedés visszaszorítása révén nagy mértékben csökkentik a szükséges fenntartási munká­kat, ugyanakkor azonban az aljnövényzetet nem pusz­títja ki, azaz az aljnövényzet talajeróziót csökkentő hatása fennmarad. A készítmények további előnyös hatása az, hogy az aljnövényzet növekedésének vissza­szorítása révén csökkentik az aljnövényzet tápanyag- és vízigényét. Ez azzal jár, hogy a talaj tápanyag-tar­talmának nagyobb hányada ál] gyümölcsfái: rendelke­zésére, ami a terméshozam növekedéséhez vezethet. A (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó készímé­­nyek egyes fűfélék növekedését jobban csökkenthetik mint másokét, ez a szelektivitás igen előnyösen hasz­nosítható a pázsitok minőségének és küllemének javí­tására. A (1) általános képletű vegyületeket tartalmazó ké­szítmények törpenövést előidéző hatása különböző dísznövények, konyhakerti növények és gyógynövé­nyek (például miklusvirág, krizantém, szegfű, tuli­pán és nárcisz) miniatürizálására is hasznosítható. Miként már korábban közöltük, az új vegyületeket tartalmazó készítmények egyes fás szárú növények növekedését is visszaszorítják. A vegvületek e hatását előnyösen hasznosíthatjuk például élősövények növe­kedésének szabályozására vágj' gyümölcsfák (így al­mafák) alakjának módosítására. A vegyületek egyes fenyőfélék növekedésére csak jelentéktelen hatást fej­tenek ki, ennek megfelelően az ilyen vegyületeket tar­talmazó készítményeket előnyösen hasznosíthatjuk a fenyőfák környezetében élő nem kívánt növények nö­vekedésének visszaszorítására például fenyőfa-isko­lákban. A fentiekből következik, hogy egyes esetekben a készítmények növényi növekedését szabályozó hatása a terméshozam növekedését is eredményezheti. A készítményeket a burgonya szabadföldi termesz­tése során az indázás csökkentésére, a burgonya táro­lása során pedig a csírázás visszaszorítására is felhasz­nálhatjuk-. A (1) általános képletű vegyületeket tartalmazó készítmények a korábban közölteken túlmenően megváltoztatjatják a növények leveleinek hajlásszögét, és egyszikű növényeken elősegíthetik a bokrosod ást. A levelek hajlásszögének (következésképpen a levelek elrendeződésének) megfelelő módosítása burgonya esetében például azt eredményezi, hogy több fény juthat a növényhez, így a fotoszintézis fokozódása következtében nő a gumók súlya. Az egyszikű növé­nyek (például rizs) bokrosodásának fokozása azt ered­ményezi, hogy nő a területegységre jutó termőrügyek száma, következésképpen fokozódik a területegységre eső terméshozam. A pázsjfüfélék bokrosodásának fo­kozásával tömőttebb, a koptató hatásoknak jobban ellenálló pázsitokat alakíthatunk ki. Egyes esetekben a (I) általános képletű vegyülete­ket tartalmazó készítményekkel végzett kezelés hatá­sára a növényeken mélyebb zöld színű levelek fejlőd­nek. A készítmények gátolhatják vagy legalábbis kés­leltethetik a cukorrépa virágzását, ami a cukorhozam növekedését eredményezi. A készítmények jelentősen csökkenthetik a cukorrépa méreteit is, anélkül azon­ban, hogy a cukorhozamot észrevehetően csökkente­nék, így a cukorrépa sűrűbben ültethető. Az új vegyü­leteket tartalmazó készítményekkel végzett kezelés hatására egyéb gyökérnövények (például fehérrépa, karórépa, mangó, paszternák, cékla, yamgyökér és manióka) ültetési sűrűsége is növelhető. Az új vegyületeket tartalmazó készítmények a gya­pot' vegetatív növekedésének csökkentésére is felhasz­nálhatók, ami a gyapothozam fokozódását eredmé­nyezi. A készítmények további kedvező hatása, hogy fo­kozhatják a növények ellenállóképességét sztresszha­­tásokkal szemben. A készítmények ugyanis késleltetik a növény kikelését a magvakból, csökkenthetik a szár­magasságot és késleltethetik a virágzást. Ezek a hatá­sok igen előnyösen hasznosíthatók olyan termőterü­leteken, amelyeket a téli időszakban huzamosabb ideig hő borít, a kezelés hatására ugyanis a növények a hideg időszak alatt a hótakaró alatt maradnak. A kezelés egyes növényeken a szárazság- és /íidegtütő­képesség fokozódásához is vezethet. Amennyiben az új vegyületeket tartalmazó készít­ményeket Ids dózisban magvak kezelésére használ­juk fel, a kezelés serkentheti a növények növekedését. A növekedésszabályozó kezeléshez felhasználható hatóanyag-mennyiség számos tényezőtől, többek kö­zött a felhasznált vegyület típusától és a kezelt nö­vény fajtájától függően változik. A hatóanyagokat rendszerint 0,1—15 kg/hektár, előnyösen 0,1-5 kg/ hektár hatóanyagnak megfelelő mennyiségű készít­mény formájában visszük fel a kezelendő területre. Egyes növényeken ez a hatóanyag-mennyiség már fl­­totoxíkus hatást idézhet elő. Erre tekintettel célsze­rűen úgy járunk el, hogy a kezelés előtt rutin előkísér­­letekkel meghatározzuk az optimális eredményeket biztosító dózist. A (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó, fungicíd és növényi növekedést szabályozó hatású ké­szítményeket a kezelendő magvakra, növényekre vagy azok környezetére visszük fel. A kompozíciókat a növények levélzetére, ágaira vagy magvaira vihetjük fel, eljárhatunk azonban úgy is, hogy a növények termesztőközegeit kezeljük a ta­lálmány szerinti kompozíciókkal. A kompozíciókat permetezéssel, beporzással, füstöléssel, vagy krém vagy pép formájában vihetjük fel a kezelendő terü­letre. A kompozíciókat a növény bármely részére (például a levélzetre, a szárra, az ágakra vagy gyöke­rekre) felvihetjük. Eljárhatunk úgy is, hogy a készít­ményekkel a növények gyökereit körülvevő talajt kezeljük, vagy a kompozíciókat vetés e(őtt visszük fel 89.978 5 10 15 20 26 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom