189976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termény-tápszabályoyással ellátott malomhengerszék önműködő vezérlésére
1 189.976 2 3. ábrához hasonlatosan a 74 kutaszból, 77 karból álló jeladó mechanikus jelét a jelátalakító szerepét betöltő pneumatikus 80 szelep változtatja pneumatikus vezérlőjellé. A 77 karhoz 68 húzóiugó csatlakozik, amely a 77 kart elemeli a 80 szelep 79 görgős karjaitól, ha a 74 kutasz nem érzékel terményt, azaz a terményhozzávezetés szünetel. A 80 szelep 82 verérlővezetéke 116 erősítő szelephez csatlakozik. Ez ügy van beállítva, hogy a 82 vezérlővezetéken át érkező pneumatikus vezérlőjelnek meghatározott nyomásértékénél a sűrített levegős vezetékből érkező teljes nyomást további pneumatikus 118 munkahengerre továbbítsa, amely 118 munkahenger itt a szervókészülék szerepét tölti be. Ha a 82 vezérlővezetékben a vezérlőjel nyomása nem éri még el a beállított küszöbértéket, akkor a 118 munkahenger 120 dugattyújának a 6. ábrán baloldalán lévő hengertér nyomásmentes marad. A 120 dugattyú másik, jobboldali felületére a rendszer teljes nyomása hat, úgyhogy a 120 dugattyú baloldalsó szélső helyzetében, tehát behúzott állapotában rögzül. Ha a 82 vezérlővezetékben meghaladja a nyomás a beállított küszöbértéket, akkor a rendszer teljes nyomása a 120 dugattyú baloldalsó felületére fog hatni, aminek következtében elindul kifelé. Központi 96 vezérlőszelep segítségével ekkor gyors 97 lefújó útján az összes hengert eltávolítjuk egymástól. A 120 dugattyú 121 dugattyúrúd útján a mozgatható 1, 2 őrlőhengerrel, pontosabban szólva ezek csapágyával van összeköttetésben úgyhogy a leírt mozgást a vezérlőjel segítségével ezeknek a hengereknek a közvetlen mozgatásával valósíthatjuk meg. A 6. ábrán bemutatott rendszer ellátásáról is a 95 sűrített levegős forrásról gondoskodunk. A tápteljesítmény szabályzófunkciója nagyon különbözik a hengerek közelítésének, illetve távolításának funkciójától. A tápteljesítmény szabályozását lehetőleg finoman, lágyan kell elvégezni, míg ezzel szemben az őrlőhengerek mozgatását ütésszerűen (minden esetre azonban az őrlőhengerek egymáshoz való érintkezésének elkerülésével) kell elvégezni. A 4. és 5. ábrán bemutatott diagramokon két bar nyomás szint körül ’'S-aus" és '’Sein” pontot jelöltünk be, ami a 116 erősítőszelep ki-, illetve bekapcsolását jelöli az őrlőhengerek mozgatása számára. A 116 erősítőszelepnek ezt a kapcsolási pontját akarattal választottuk lényegesen alacsonyabb nyomásszintre, mint ami a tápteljesítmény normális működési tartománya. A 4. és 5. ábra jól szemlélteti a nyomáslefutás görbéjén, hogy az őrlőhengerek eltávolítása, de különösen egymáshoz történő közelítésük szinte egyidőben történik az adagolótolattyú kinyitásával (lásd X pont). A két funkciót egyszerre kell elvégezni. Ha ugyanis az őrlőhengerek közel kerülnének egymáshoz azelőtt, mielőtt termény jutna hozzájuk, fennállna az a veszély, hogy a simítóhengerek egymásra funak, aminek káros következményei lennének. A 7. ábrán olyan kiviteli alakot mutatunk be, amelyben a 3. ábrán bemutatott terménytápszabályzást az őrlőhengerek mozgatásának a 6. ábrán bemutatott szabályzásával kombináltuk. Az 1. ábra szerinti ábrázolási módnak megfelelően a 7. ábrán is kettős kivitelű malomhengerszék tulajdonképpeni őrlőegységét mutatjuk be. Azt is ábrázoltuk azonban itt, hogy az őrlőhengerek mozgatásához szükséges szervóhengerek mindegyik őrlőhenger mindkét végénél el vannak helyezve, tehát összesen négy van belőlük. A találmány szerinti malomhengerszéknek a 7. ábrán bemutatott kiviteli alakja a következőképpen működik. Az 1, 1', illetve 2, 2' őrlőhengerek közötti őrlési hézagot az őrlendő terménynek megfelelően előre beállítjuk egy kézikerék segítségével. Ha a hengerszék garatterébe még nem érkezik termény , a 78 hűzórugó a 74 kutasz t felfelé tolja. A mechanikus jeladó 77 karja tehát nem érintkezik a jelátalakító szerepét betöltő pneumatikus 80 szelep 79 görgőskarjával, úgyhogy a 82 vezérlővezetékben nem jelentkezik nyomás A szervókészülék szerepét betöltő 83 munkahengerben lévő 100 rugó vagy a 99 vezetékből érkező nyomás (vagy akár mindkettő, a választott rendszernek megfelelően) a 87 emelőkart az óra járásával ellentétes irányba fordítja el, ezzel pedig a 73 adagolótolattyú lezárja az adagolórést, nem jut termény az 1, 1', illetve 2, 2torlőhengerekhez. Ha a 82 vezérlővezetékben nem érkezik vezérlőjel, akkor a 116 erősítőszelepre sem jut vezérlőnyomás, aminek következtében az 1, l*. illetve 2, 2' őrlőhengerek a szervókészülék szerepét betöltő 118 munkahengerek segítségével széthúzott helyzetben vannak. Ha most már őrlendő termény jut a hengerszék garatterébe, ez azonnal a 74 kutaszra, amely tehát lefelé fog elmozdulni. Ennek hatására a 77 kar elfordul, benyomja a 79 görgőskart, ami működteti a 80 szelepet, megtörténik a mechanikus jelnek pneumatikus jellé való átalakítása, létrejön a vezérlőjel. A 82 vezérlővezetékben felépül a nyomás, amely először azonban nem okoz változást a vezérlésben. Ha ez a nyomás azonban előre beállított küszöbértéket is meghalad, akkor a 6. ábrával kapcsolatosan mondottakkal összhangban az 1, l', illetve 2, 2' őrlőhengerek egymáshoz közelítenek. Ez dinamikus folyamat. A 74 kutasz a 77 karral együtt mozgásban van, úgyhogy a 79 gprgőskar egy löketben teljes egészében benyomja a 80 szelepet. Ha jelátalakítóként a pneumatikus 80 szelep helyett különösen érzékeny membránszelepet alkalmazunk, akkor a 77 kar legkisebb elmozdulásaira is fellép a 82 vezérlővezetékben a teljes vezérlő nyomás. Ebből az következik, hogy a 85 dugattyúrúd a 87 emelőkarral és a pneumatikus 80 szelleppel együtt a másodperc tört része alatt mozgásba jön, aminek nyomán a 87 emelŐ- karral közvetlenül összekötött 73 adagolótolattyú nyílni kezd és a termény az őrlő hengerekre jut. Mint ahogy korábbat már említettük, a 118 munkahenger és a 83 munkahenger is szervókészülékként, szervóhengerként van kialakítva, amely segítségével gyorsan, mégsem ütésszerűen lehet működtető erőt létrehozni. Az itt alkalmazott pneumatikus munkahengerekben a levegő a hidraulikus közegekkel szemben ütközéscsillapító szerepét tölti be. Megmutatkozott, hogy a húzó- és nyomórugók, a pneumatikus vezetékek keresztmetszeteinek, valamint a rugók előfeszítésének megfelelő megválasztásával az érintett gépelemekre nézve tökéletesen egyenletesen futó vezérlő, illetve szabályzó funkciókat lehet megvalósítani. Ez minden jellegű bekapcsoláskor, illetve kikapcsoláskor igaz. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7