189976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés termény-tápszabályoyással ellátott malomhengerszék önműködő vezérlésére

1 189.976 2 3. ábrához hasonlatosan a 74 kutaszból, 77 karból álló jeladó mechanikus jelét a jelátalakító szerepét betöltő pneumatikus 80 szelep változtatja pneumati­kus vezérlőjellé. A 77 karhoz 68 húzóiugó csatlako­zik, amely a 77 kart elemeli a 80 szelep 79 görgős karjaitól, ha a 74 kutasz nem érzékel terményt, azaz a terményhozzávezetés szünetel. A 80 szelep 82 ve­­rérlővezetéke 116 erősítő szelephez csatlakozik. Ez ügy van beállítva, hogy a 82 vezérlővezetéken át érkező pneumatikus vezérlőjelnek meghatározott nyomásértékénél a sűrített levegős vezetékből érkező teljes nyomást további pneumatikus 118 munka­hengerre továbbítsa, amely 118 munkahenger itt a szervókészülék szerepét tölti be. Ha a 82 vezérlőveze­tékben a vezérlőjel nyomása nem éri még el a beállí­tott küszöbértéket, akkor a 118 munkahenger 120 dugattyújának a 6. ábrán baloldalán lévő hengertér nyomásmentes marad. A 120 dugattyú másik, jobb­oldali felületére a rendszer teljes nyomása hat, úgy­hogy a 120 dugattyú baloldalsó szélső helyzetében, tehát behúzott állapotában rögzül. Ha a 82 vezérlő­vezetékben meghaladja a nyomás a beállított kü­szöbértéket, akkor a rendszer teljes nyomása a 120 dugattyú baloldalsó felületére fog hatni, aminek következtében elindul kifelé. Központi 96 vezér­lőszelep segítségével ekkor gyors 97 lefújó útján az összes hengert eltávolítjuk egymástól. A 120 dugattyú 121 dugattyúrúd útján a mozgat­ható 1, 2 őrlőhengerrel, pontosabban szólva ezek csapágyával van összeköttetésben úgyhogy a leírt mozgást a vezérlőjel segítségével ezeknek a hengerek­nek a közvetlen mozgatásával valósíthatjuk meg. A 6. ábrán bemutatott rendszer ellátásáról is a 95 sűrített levegős forrásról gondoskodunk. A tápteljesítmény szabályzófunkciója nagyon kü­lönbözik a hengerek közelítésének, illetve távolítá­sának funkciójától. A tápteljesítmény szabályozását lehetőleg finoman, lágyan kell elvégezni, míg ezzel szemben az őrlőhengerek mozgatását ütésszerűen (minden esetre azonban az őrlőhengerek egymáshoz való érintkezésének elkerülésével) kell elvégezni. A 4. és 5. ábrán bemutatott diagramokon két bar nyomás szint körül ’'S-aus" és '’Sein” pontot jelöl­tünk be, ami a 116 erősítőszelep ki-, illetve bekapcso­lását jelöli az őrlőhengerek mozgatása számára. A 116 erősítőszelepnek ezt a kapcsolási pontját aka­rattal választottuk lényegesen alacsonyabb nyomás­szintre, mint ami a tápteljesítmény normális mű­ködési tartománya. A 4. és 5. ábra jól szemlélteti a nyomáslefutás görbéjén, hogy az őrlőhengerek el­távolítása, de különösen egymáshoz történő közelí­tésük szinte egyidőben történik az adagolótolattyú kinyitásával (lásd X pont). A két funkciót egyszerre kell elvégezni. Ha ugyanis az őrlőhengerek közel kerülnének egymáshoz azelőtt, mielőtt termény jutna hozzájuk, fennállna az a veszély, hogy a simítóhen­gerek egymásra funak, aminek káros következményei lennének. A 7. ábrán olyan kiviteli alakot mutatunk be, amelyben a 3. ábrán bemutatott terménytápszabály­­zást az őrlőhengerek mozgatásának a 6. ábrán bemu­tatott szabályzásával kombináltuk. Az 1. ábra szerinti ábrázolási módnak megfelelően a 7. ábrán is kettős kivitelű malomhengerszék tulajdonképpeni őrlőegy­ségét mutatjuk be. Azt is ábrázoltuk azonban itt, hogy az őrlőhengerek mozgatásához szükséges szervó­­hengerek mindegyik őrlőhenger mindkét végénél el vannak helyezve, tehát összesen négy van belőlük. A találmány szerinti malomhengerszéknek a 7. ábrán bemutatott kiviteli alakja a következőképpen működik. Az 1, 1', illetve 2, 2' őrlőhengerek közötti őrlési hézagot az őrlendő terménynek megfelelően előre beállítjuk egy kézikerék segítségével. Ha a henger­szék garatterébe még nem érkezik termény , a 78 hűzórugó a 74 kutasz t felfelé tolja. A mechanikus jeladó 77 karja tehát nem érintkezik a jelátalakító szerepét betöltő pneumatikus 80 szelep 79 görgős­­karjával, úgyhogy a 82 vezérlővezetékben nem jelent­kezik nyomás A szervókészülék szerepét betöltő 83 munkahengerben lévő 100 rugó vagy a 99 vezetékből érkező nyomás (vagy akár mindkettő, a választott rendszernek megfelelően) a 87 emelőkart az óra járá­sával ellentétes irányba fordítja el, ezzel pedig a 73 adagolótolattyú lezárja az adagolórést, nem jut termény az 1, 1', illetve 2, 2torlőhengerekhez. Ha a 82 vezérlővezetékben nem érkezik vezérlőjel, akkor a 116 erősítőszelepre sem jut vezérlőnyomás, aminek következtében az 1, l*. illetve 2, 2' őrlőhengerek a szervókészülék szerepét betöltő 118 munkahengerek segítségével széthúzott helyzetben vannak. Ha most már őrlendő termény jut a hengerszék garatterébe, ez azonnal a 74 kutaszra, amely tehát lefelé fog elmozdulni. Ennek hatására a 77 kar el­fordul, benyomja a 79 görgőskart, ami működteti a 80 szelepet, megtörténik a mechanikus jelnek pneu­matikus jellé való átalakítása, létrejön a vezérlőjel. A 82 vezérlővezetékben felépül a nyomás, amely először azonban nem okoz változást a vezérlésben. Ha ez a nyomás azonban előre beállított küszöbérté­ket is meghalad, akkor a 6. ábrával kapcsolatosan mondottakkal összhangban az 1, l', illetve 2, 2' őrlőhengerek egymáshoz közelítenek. Ez dinamikus folyamat. A 74 kutasz a 77 karral együtt mozgásban van, úgyhogy a 79 gprgőskar egy löketben teljes egészében benyomja a 80 szelepet. Ha jelátalakító­ként a pneumatikus 80 szelep helyett különösen ér­zékeny membránszelepet alkalmazunk, akkor a 77 kar legkisebb elmozdulásaira is fellép a 82 vezérlő­­vezetékben a teljes vezérlő nyomás. Ebből az követke­zik, hogy a 85 dugattyúrúd a 87 emelőkarral és a pneumatikus 80 szelleppel együtt a másodperc tört része alatt mozgásba jön, aminek nyomán a 87 emelŐ- karral közvetlenül összekötött 73 adagolótolattyú nyílni kezd és a termény az őrlő hengerekre jut. Mint ahogy korábbat már említettük, a 118 munka­henger és a 83 munkahenger is szervókészülékként, szervóhengerként van kialakítva, amely segítségével gyorsan, mégsem ütésszerűen lehet működtető erőt létrehozni. Az itt alkalmazott pneumatikus munka­hengerekben a levegő a hidraulikus közegekkel szem­ben ütközéscsillapító szerepét tölti be. Megmutatko­zott, hogy a húzó- és nyomórugók, a pneumatikus vezetékek keresztmetszeteinek, valamint a rugók elő­­feszítésének megfelelő megválasztásával az érintett gépelemekre nézve tökéletesen egyenletesen futó vezérlő, illetve szabályzó funkciókat lehet megvaló­sítani. Ez minden jellegű bekapcsoláskor, illetve ki­kapcsoláskor igaz. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom