189970. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként foszalont tartalmazó, vizes rovarölő szuszpenziók

1 2 Á találmány hatóanyagként foszalont tartalmazó új, vizes rovarölő szuszpenzióra vonatkozik. A foszalon régóta ismert rovarölő hatóanyag: ké­miailag a (1) képletű S-(6-ldór-2-oxo-benzoxazoIin-2- -il)-metil-dimetil-foszforotiolo-tionát (1.005.372. számú Egyesült Királyság-beli szabadalmi leírás). A múltban és jelenleg is a foszalont különböző ké­szítményekké dolgozták fel, elsősorban emulgeálható koncentrátummá, nedvesíthető porrá vagy vízzel nem elegyedő olajjal oldattá. Az 1.534.055. számú francia szabadalmi leírás olyan rovarölő készítményeket ismertet, amelyek hatóanyagot és naftalint tartalmaznak, a készítmé­nyek azonban csak szerves oldószerrel hígíthatok. A Chem. Abstr. 82. 27 155 j közlemény a fosza­lont tartalmazó híg, vizes diszperziókhoz — közvetle­nül a felhasználás előtt - polimetakrilát hozzáadását javasolja. A megoldás nem alkalmas tömény, vizes szuszpenziók előállítására. Az ismert készítményeknek hátrányaik vannak. Az emulgeálható koncentrátumok és az oldatok egy vagy több szeres oldószert és/vagy olajat tartalmaznak. En­nek következtében a foszalont tartalmazó emul­geálható koncentrátumok és oldatok a tárolás és szállítás alatt tűzveszélyt jelentenek. Továbbá az ás­ványolaj és származékai drágulása növeli az ásványolajból származó oldószereket és/vagy olajokat tartalmazó foszalon készítmények árát. A nedvesíthető porok fő hátránya az, hogy kezelé­sük közben az atmoszférában por diszpergálódik (cso­magolásnál vagy a növények kezelését megelőző, víz­zel való hígításnál, azaz a zagy készítése közben). A pornak a belélegzett levegőben való jelenléte következtében a nedvesíthető porok kezelése kelle­metlen, sőt veszélyes műveletnek tekinthető. Igény mutatkozott olyan foszalon készítményekre, amellyel ki lehet küszöbölni az ismert készítmények hátrányos tulajdonságait. A találmány szerint ezt a szükségletet elégítjük ki olyan foszalon készítménnyel, amely kényelmesen alkalmazható, nem veszélyes és amelynek alkalmazása gazdaságos. A találmány szerinti megoldás további előnyei a leírásból kitűnnek. Olyan rovarölő készítményt dolgoztunk ki, amely a foszalon vizes szuszpenziója, továbbá sűrítőanyagot és olyan felületaktív adalékot tartalmaz, amely magas hőmérsékelten (50 °C^ emulgeáló tulajdonságú, szobahőmérsékleten (20 C) diszpergáló tulajdonságú. A találmány szerinti készítményekben a foszalon általában 50—550 g/liter — előnyösen 200—500 g/ /liter - mennyiségben van jelen, ez utóbbi értékek különösen tárolásra és forgalombahozatalra alkalmas készítményekre vonatkoznak. A találmány szerinti készítményekben a foszalon szilárd részecskék alakjában van jelen, és a részecskék 95%-ának átmérője kisebb, mint 20 p, az átmérő elő­nyösen 0,05—10 p. (A leírásban az „átmérő” átlagos átmérőt jelent.) A vizes szuszpenziókban a foszalon más, vele ösz­­szeférhetö hatóanyagokkal együtt is alkalmazható, elsősorban a lindánt és a DDT-t (diklór-difenil-triklór­­-etán) említhetjük meg. A találmány szerint alkalmazott sűrítőanyagok olyan termékek, amelyek vízhez vagy kártevőirtó­­szerek vizes oldatához vagy szuszpenziójához adva, az utóbbiaknak pszeudo-plasztikus tulajdonságokat kölcsönöznek. Az ásványi eredetű sűrítőanyagok közül megem­líthetjük az attapulgitot, a bentonitot, a laponitot és a kolloid szilikátokat. A szerves eredetű sűrítőanyagok közül megemlít­­hej ük az alginátokát és különösen a heteropoliszac­­harid jellegű hidrofil biopolimereket, a találmány sze­rint ezek a biopolimerek az előnyös sűrítőanyagok. A találmány szerinti készítményben a sűrítő­anyag mennyisége általában 0,01-15 s%, előnyösen 0,05-10 s%, ha a sűrítőanyag heteropoliszacharid hidrofil biopolimer, akkor mennyisége általában 0,01—2 s%, előnyösen 0,05—0,5 s%. A találmány szerinti készítményben alkalmazható heteropoliszacharid jellegű hidrofil biopolimerek is­mert termékek. Molekulasúlyuk nagyobb, mint 200.000, előnyösen nagyobb, mint 1.000.000. Pszeudo-plasztikus tulajdonságaik vannak és általában a Yanthomonas fajba tartozó baktériumok hatására — azaz fermentálással — szénhidrátokból állíthatók elő. Ezeket a biopolimereket gyakran más, különböző kifejezésekkel is jelölik, például a Xanthomonas hidrofil kolloidjai, heteropoliszacharid gumi, xan­­tángyanta vagy xanthomonasból vagy a Pseudo­­monadaceae családba tartozó baktériumból származó extracelluláris heteropoliszacharidok. Biopolimeren biológiai eljárással — jelen esetben baktériumos fer­mentációval — előállított polimert értünk. A biopolimerek előállításához alkalmazott bakté­rium leggyakrabban Xanthomonas Compestris, de használható például Xanthomonas carotae, Xantho­monas incanea, Xanthomonas begoníe, Xanthomonal malvacearu, Xanthomonas vesicatoria, Xanthomonas translucens vagy Xanthomonas vasculorum. A fer­mentációhoz felhasználható szénhidrát glükóz, szuk­­róz, gyümölcscukor, malátacukor, tejcukor, galaktóz, keményítő, burgonyakeményítő és hasonló lehet. A korábbi meghatározás értelmében a találmány szerinti rovarölő készítmény magas hőmérsékleten (50 °C) emulgeáló tulajdonságú, szobahőmérsékleten (20 °C) diszpergáló tulajdonságú felületaktív adalé­kot tartalmaz. Annak megállapítására, hogy egy felületaktív ada­léknak emulgeáló tulajdonságai vannak-e, a CIPAC Handbook, 1. kötet (Raw, 1970) 910—913. oldala szerinti stabilitási vizsgálat módosított változatát használjuk. A vizsgálat szerint olvasztott foszalont (50 g) és felületaktív adalékot (5 g) adunk 50 °C-on olyan mennyiségű vízhez, hogy az elegy térfogata 100 ml le­gyen, az elegyet addig keverjük, amíg homogén emul­ziót kapunk, és ezt mérőhengerben 30 percig 50 °C- on állni hagyjuk. A kiváló olajos réteg (amely külön­álló folyékony fázist képez) mennyiségének 20 mi­nél kevesebbnek kell lennie. Annak megállapítására, hogy egy felületaktív ada­léknak van-e diszpergáló tulajdonsága, 1-10 ß átmé­rőjű szilárd részecskékből álló foszalont (50 g) és felületaktív adalékot (5 g) tartalmazó vizes szuszpen­ziót (100 ml) mérőhengerben 20 °C-on 30 percig állni hagyjuk, ezután keverés nélkül a szuszpenzió felső részéből 9/10 térfogatnyi részét eltávolítjuk, majd a visszamaradó 1/10 részben meghatározzuk — a víz elpárologtatása után — a szárazanyag meny­­nyiségét, a szárazanyag-tartalom nem haladhatja meg a vizsgálathoz felhasznált 100 ml-nyi szuszpenzió 189.970 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom