189955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés periódikus jel döntő időszakaszának helyreállítására

1 sort szolgáltató vonallal, H órajelbemenete a DIV frekvenciaosztó kimenetével, Qb= kimenete pedig a DE adatokat szolgáltató kimenettel, A 2. ábra a programozható L számláló egy megva­lósítási példáját mutatja. Ez négy áramkört tartalmaz, Cl és C2 számlálókat, C3 tárolót, pl. ROM-ot és C4 mintavételezőt. Ezek például a 74LS197, 74LS393, 6301 és 74LS175 típuszáinú integrált áramkörök le­hetnek. A Cl és C2 számlálók a C3 tároló címzésére szolgálnak, A C4 mintavételező a C3 tároló kimeneti jeleinek mintavételézésére szolgál. A Cl számláló 8 kivezetése CLX órajelgenerátor­hoz vezető h vonalhoz csatlakozik, a 11,3, 10 és 4 ki­vezetések első kontaktusokkal vannak összekötve, a 13 kivezetés második kontaktusra csatlakozik, amely soros R2 ellenálláson keresztül +5 V-os feszültségfor­rásra van kötve. Az átkötések lehetővé teszik a Cl számláló kimeneti fázisának a megválasztását vagy 16- tal történő leosztást, szelektíven összekapcsolva egy­részt az első és második kontaktusokat, másrészt az első és harmadik kontaktusokat a földre kapcsolva. A Cl számláló fázis inicializáló programjának 1 kiveze­tése össze van kötve a B1 tároló QB1 kimenetével és a 12 kivezetés a C2 számláló 1 kivezetéséhez kapcso­lódik. A C2 számlálónál a 2 és 12 kivezetés a B1 tároló QBl kimenetére csatlakozik INV2 inverteren keresz­tül. Másfelől a 8, 9, 10, 11, 6, 5,4 és 3 kivezetései köl­csönösen össze vannak kötve a C3 tároló 15, 1, 2,3, 4, 6 ill, 5 kivezetéseivel végül a 6 kivezetés össze van kötva a 13 kivezetéssel. A C3 tárolóban a 13, 14 kivezetések a földre van­nak kötve, a 12, 11, 10 és 9 kivezetések pedig a C4 mintavételező megfelelő 13, 12, 4 ill. 5 kivezetéséhez kapcsolódnak. A C4 mintavételezőben a 9 kivezetés a Cl számláló kimeneti 12 kivezetésére csatlakozik, a 14, 10, 11,3 és 7 kivezetések alkotják az L számláló megfelelő Y, X, X, A és B kimeneteit. Megjegyezzük, hogy az X kimenet lehetővé teszi az I. ábrán lévő INV1 inverter elhagyását. A 3. ábra megfelelő ai - F)jdődiagramokat mutat, nevezetesen a CLX órajelgenerátor h vonalon lévő ki­meneti jelét, az X kimeneten lévő jelet, az Y kimene­ten lévő jelet, a külső SY összetett szinkronjelet, az A kimeneten lévő jelet, és a B kimeneten lévő jelet. Lát­ható, hogy az X kimeneten lévő jel felfutó éle x idő­tartammal van a televíziós sorszinkron jel éle előtt, míg az Y kimeneten lévő jel y időtartammá később. Az x számlálás valamivel a televíziós sor várt befejezése előtt jelerük meg, míg az y számlálás a következő sor­szinkron jelet követő időnek felel meg. Ami az 1. ábrán lévő kapcsolási elrendezést illet, látható, hogy az X kimenet jele a B1 tárolót 1 állapot­ba billenti az x ablakon át kívülről. Ha a következő sor szinkronjele megjelenik az Y kimenet jele előtt, ez a O.Bl kimenetet azonnal 0 állapotba billenti át és ez azonnnal újrainiciaJizálja a Cl számláló fázisát. Ezt az esetet mutatja a b) - d) idődiagramok bal ol­dali része, ahol az SY összetett szinkronjel éppen a tol időpillanatban lép fel. Ez esetben az Y kimenet nem ad ki jelet. Ha, amint azt a b) - d) idődiagramok jobb oldali része mutatja, az SY összetett szinkronjel, ami a to2 időpillanatban várható nem jelenik meg még az Y ki­menet jelének fellépésekor sem, ez utóbbi az, amelyik a B1 tárolót 0 állapotba billenti vissza, és ez az, ami 2 hat a Cl számláló fázisának újrainicializálására is. Látható tehát, hogy a gyakorlatban az X és Y ki­menet jelei együttesen határoznak meg egy ablakot, amelyben a szinkronizáló jelet várják. Ha az ott meg­jelenik, akkor az új ablak előállítási folyamata azon­nal újrainicializálódik. Ha az nem jelent nreg az ablak­ban, akkor az ablak vége iniciálja újra ezt a folyama­tot. Ez utóbbi esetben az X kimenet következő jele késleltetve lesz egy az e és a to2 időpillanatnak megfe­lelő e értékkel és a Y kimenet jele is, ahogy a c) idő­diagram mutatja. Elvileg, a szinkronjelhez viszonyítot­tan legyen x időtartam az időbeli előnye az X kime­net jelének, ezt az e időtartamnál tizenötször na­gyobbra választjuk, hogy képes legyen azonnal helyre­állítani a külső szinkronizációt, ha a szinkronjel hiá­nya nem tart tizenöt egymás után következő sornál tovább. Meg kell jegyezni, hogy' a B1 tároló beállási ideje, összekapcsolva az Y kimenet jelével magában foglalja annak az áramhuroknak az átváltási idejét, amit az L számláló és a Bl tároló képez. Az 1. és 2. ábrából kitűnik, hogy az X és Y kime­net jelei a CLX órajelgenerátor alapján kiindulva szá­mítással meghatározhatók, mivel a CLX órajelgenerá­tor frekvenciáját úgy választjuk meg, hogy az a bit frekvencia nyolcszorosával egyezzék meg. Az időbeli helyzetük függ az alkalmazott bit frekvenciától, vala­mint a televíziós sor időtartamától, mely az alkalma­zott TV szabványnak megfelelően változik. A gyakor­latban, az 525-soros szabványnál a bit frekvencia 5,727272 Mbit/sec, vagyis a sorfrekvencia 364-sze­­rese. A 625-soros TV szabványnál 6,203125 Mbit/sec bit frekvecniát lehet választani, vagyis a sorfrekvencia 397-szeresét, vagy 6,937500 Mbit/sec bit frekvenciát vagyis a sorfrekvencia 444-szerését. Az x időtartam értékét X=N-2, az y időtartam ér­tékét Y=N+e alapján lehet meghatározni, ahol N=bit­­frekvencia/sorfrekvencia és e=l/8 bitfrekvencia. A 625-soros szabványnál x=320 nsec és e=20 nsec adó­dik. Az A kimenet jele, amely meghatározza a szinkro­nizáló jelet kereső ablakot, mindig a sorszinkron jel felfutó éle után 10,5 jusec-al helyezkedik el. így a L számlálóra ható érték, mely meghatározza az A ki­menet jelét, az említett szabványoknak megfelelően, három érték 60, 65 ill. 73 egyike. Ezek után az e) idődiagramon az A kimenet jelének az impulzusszéles­sége 12/bitfrekvenciá-val egyenlő, bármilyen legyen is a szabvány. Ugyanakkor a B kimenet jelének felfutó éle előtti b időtartamú késleltetés 18/bitfrekvenciával egyenlő és a B kimenet jelének C impulzusszéiessége 8/bit­­frekvencjával egyenlő. A gyakorlatban a B4 tároló miníavételezi az A ki­menet jelét és a B2 tároló közreműködésével iniciali­zálja a DIV fiekvenciaosztót, mely helyreállítja a bit frekvenciát, A bit frekvenciát a B5 és B6 tároló hasz­­nálja fej, hogy kiadja a VAL érvényesítő jelet és a DE adatokat. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás periodikus jel döntő Időszakaszának helyreállítására, ahol a periodicitás bármilyen okból kimarad, azzal jellemezve, hogy előállí­tunk egy első jelet, mely a periodikus jel detektálását 189 955 5 10 15 20 25 30 36 40 45 50 55 60 'S j

Next

/
Oldalképek
Tartalom