189943. lajstromszámú szabadalom • Ablakkeret tetőablakhoz

3 189943 4 A találmány tárgya ablakkeret, amely főleg tetőablakokhoz való. Ennek egymással párhuzamosan és a tetősíkra merőlegesen el­rendezett oldallapjai és ezek közé épített vízszintes felső-lapja és alsólapja van. Magastetókbe építendő tetőablakoknál gyakori probléma, hogy az ablakkeretet e­­gyedileg kézi munkával kell legyártani, hogy a mindenkori tetőszerkezet méreteihez az jól igazodjék. A találmánnyal célunk fenti hiányosság kiküszöbölése, azaz olyan ablakkeret létreho­zása, amely előregyártható, és egységcsomag­ként készletezve a helyszínen egyszerűen és gyorsan idomítható a mindenkori tető vastag­ságához és lejtésszögéhez. A kitűzött feladat megoldásához a beve­zetőben leírt típusú ablakkeretet úgy fej­lesztettük tovább, hogy az oldallapoknak egymással párhuzamos, beépített állapotban kifelé, illetve befelé néző hoszzéleik vannak, továbbá az oldallapok felső és alsó élének az első élszakasza az első hosszéllel derékszöget zár be, az oldallapok szélességéből fennmara­dó második élszakasza viszont a második hosBzéllel hegyes8zöget zár be, továbbá az oldallapok felső és alsó éleinek a második él­­szakaszai a második hosszéllel olyan Bzöget zárnak be, amely megegyezik a tető lejtész­­szögével, továbbá a felsőlap és az alsólap a keresztmetszetprofilját illetően az oldallapok felső, illetve alsó élének megfelelően hajlítot­tak. A fenti megoldással a mindenkori tető­­vastagsághoz jól adaptálható a találmány szerinti ablakkeret, ez az adaptálás egysze­rűen elvégezhető kézi fűrészeléssel. Annak érdekében, hogy optimális fény­bebocsátást érjünk el a tetőablaknál, célsze­rű az olyan kivitel a találmány szerint, amelynél az oldallapok felső és alsó élének második élszakaszai egymással lényegében 90l>-ot zárnak be. így a találmány szerinti ablakkerettel javított külső megjelenést érünk el, ugyanis a felsólap tetőoldalai része lényegében vízszintes, amelyre az alsólap belső része lényegében merőleges. Célszerű az olyan kivitel, amelynél az oldallapok felső illetve alsó éleinek második élszakaszai a második hosszéllel azonos szö­get zárnak be. Ez különösen célszerű olyan tetőknél, amelyek lejtése 40 és 50° közötti. Az oldallapok azonban aszimmetrikus kialakításúak is lehetnek a találmány szerint, amikoris az oldallapok felső, illetve alsó élei­nek második élszakaszai a második hosszéllel különböző szögeket zárnak be. Ez különösen 30 éB 60°-os tetőlejtésszögnól lehet előnyös. A találmányt részletesebben a rajz alap­ján ismeretetjük, amelyen a találmány szerin­ti megoldás két példakénti kiviteli alakját tüntetők fel. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti ablakke­ret első példakénti kiviteli alakjának perspektivikus ké­pe összeszerelés előtt', A 2. ábrán az 1. ábra szerinti ablakke­ret adott tetővastagsághoz való méretreszabását tüntet­tük fel; A 3. ábra az 1. ábra szerinti ablakke­ret oldallapjának változatát nézetben szemlélteti. Amint az 1. ábrán feltüntettük, a talál­mány szerinti ablakkereteknek két, egymás­sal párhuzamos 1 és 2 oldallapja van, ame­lyek függőlegesen a tetőfelületre merőlegesen helyezkednek el beépített állapotban. Továb­bá, az ablakkeretnek 3 felsőlapja és 4 alsó­lapja van. A jobb esztétikai megjelenés cél­jából az ablakkeret a jelen esetben fából ké­szült. Az 1 és 2 oldallapoknak első la hosszéle és második lb hosszéle van, amelyek egy­mással párhuzamosak és kifelé, illetve befelé helyezkednek el az ablakkeret beépített álla­potában. Továbbá, az 1 éB 2 oldallapoknak felső le élük és alsó ld élük van. A felső le él ób az alsó ld él az első la hosszéinál első 5 és 6 élszakaBzból áll, amelyek merőlegesek az első la hosszélre. Az 5 illetve 6 élszakasz az 1 illetve 2 oldallapok szélességének 1/3- -1/2-részél teszik ki. Az 1 illetve 2 oldallapok megmaradó szé leBBégét a felső le élnél és az alsó ld élnél második 7 illetve 8 élszakasz teszi ki, ame­lyek szöget zárnak be a második lb hosszél­lel, amely szög megfelel a tetőfelület lejtési szögének. Az 1 illetve 2 oldallapok felső, illetve alsó szélkiképzésének megfelelően a 3 felső­lap és a 4 alsólap hajlított profilú a kereszt­metszetét tekintve, amely 9 és 10 részekből áll. A 9 és 10 részek egymással szöget zár­nak be, amely szög megfelel az 1 és 2 oldal­lapok Bzélkiképzésének. A 3 felsőlap és a 4 alsólap adott esetben készülhet a 9 és 10 részek törtvonalszerű csatlakoztatásával, vagy akár ívelt kialakításban is. Az 1. ábra szerint az 1 és 2 oldallapok, a 3 fedőlap és a 4 alsólap egységcsomagként készletezhető, amely lehetővé teszi az építés­­helyen való összeszerelést. E célból az oldal­lapok előfúrt 11 furatokkal vannak ellátva, amelyek 12 csavarok befogadására alkalma­sak. A találmány szerinti ablakkeret össze­szerelésekor az 1 éB 2 oldallapok, valamint a 3 fedőlap és a 4 alsólap lényegében négy­szög-alakú keresztszerkezetet alkot. A 2. áb­rán a találmány szerinti ablakkeretet egészé­ben 13 hivatkozási számmal jelöltük, ahol egyúttal bemutatjuk, hogy az összeszerelt ablakkeret a helyszinen az adott tetövas­­tagságnak megfelelően miként vágható a megfelelő szélességi méretűre. A vágás ott történik, ahol a 3 felsőlap és a 4 alsólap 9 részei lényegében párhuzamosak. Következés­képpen, a 13 ablakkeret igen egyszerűen be-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom