189935. lajstromszámú szabadalom • Faipari rönkkérgezőgép

13 189935 14 bányafának nem kell a késeket szétfeszíteni, a késeket a rönkre szorító erőt pedig pusz­tán a 26 szivattyú forgásának a csillapítása eredményeként megnövekedett rugóeró szol­gáltatja, Így a találmány szerinti gép hán­­tolási energiaráfordítása rendkívül kedvező. Ezen túlmenően a 27 kések a rönkök bütüjé­­be vert „S”-kapcsokkal vagy hullémleraezek­­kel soha nem kerülhetnek érintkezésbe, hi­szen nem a bűtöknek kell szétfeszíteniük a késeket, hanem az idórelével beállítható, hogy a kések éppen a rönk elülső peremén feszüljenek annak palástjára, miáltal töké­letes kérgezés biztosítható. Az is magától értetődik, hogy az időrelé megfelelő beállí­tásával bányafák is kérgezhetök, hiszen el­érhető, hogy a kések csak akkor - és éppen akkor - feszüljenek a bányafa palástjára, amikor az elülső kéregmandzsetta a kések függőleges Bfkját - a 4. ábrán bejelölt a nyíl irányában előrehaladva - éppen elhagyta, és éppen akkor távolodjanak el a bányafáról, amikor a hátsó kéregmandzsetta ezt a füg­gőleges síkot elérte. Nyilvánvaló tehát, hogy a találmány szerinti géppel mind rönkök, mind bányafák kérgezhetök anélkül, hogy a kések sérülési veszélynek ki lennének téve, és hogy az „S"-kapcsokat vagy hullámleme­zeket, illetve kéregmandzsettákat a kérgezés idejére el kellene távolítani, majd vissza kellene helyezni. A 7. ábra szerinti 28 hidraulikus szabá­lyozórendszerbe épített 35 átkötóvezetékbe iktatott 32 nyomáshatároló szelepnek biz­tonsági funkciója van: amennyiben a 31 szű­kítő - valamilyen nem szándékolt ok miatt - esetleg teljesen lezár, a 32 nyomáshatároló szelep nyit, és a 33 közvezetékkel együtt le­hetővé teszi a szabad olajcirkulációt a 29 olajtartályon keresztül. Visszatérve a 4. ábrához: amikor a 11 rönk elülső vége a 12 rotorból a II oldalra kilép, és ott tovább haladva eléri a 40 első kihúzóoldali fénykaput, az a 41 első kihúzó hengerpér hengereit úgy vezérli, hogy a to­vábbi haladása során közéjük kerülő 11 rönkre rázárjanak, egyidejűleg pedig úgy vezérli az 1 első hengerpár működését, hogy annak la, lb hengerei ugyanekkor nyissa­nak. Ily módón - amint a továbbiakban is látni fogjuk - a kérgezendő, illetve kérgezés alatt álló 11 rönk mindig csak két helyen - két hengerpárral - van megfogva, nincs há­rompontos „túlhatározott” megfogás, (gy a rönknek a saját központosításához szüksé­ges, korábban részletezett fel-le billenő mozgása akadálytalanul végbemehet. Amennyiben a gépbe kérgezendő 11 rönkdarabok közvetlenül egymás után érkez­nének, elóállhatna egy olyan - nem kívánatos - helyzet, amikor valamely rönk három he­lyen lenne megfogva. Pl. ha egy, a 12 rotor­ból kilépő, de azt még teljesen el nem hagyó 11 rönk egyidejűleg zárja le a 40 és 10 fénykapukat, a következő rönk eleje a 9 első behúzóoldali fénykaput takarja, amire reagál­va az az 1 első behúzó hengerpárt működteti úgy, hogy annak la, lb hengerei a második rönkre rázárjanak, és e rönköt az a nyíl irányában a 12 rotor felé továbbítsák. Ha most az elülső 11 rönk elhagyja a 10 második behúzóoldali fénykaput, az az 1 hengerpár működéséi úgy vezérli, hogy nyisson, amikor pedig a hátulsó rönk eleje eléri a 10 fényka­put, rázáródnak az 1 és 2 hengerpárok, és az első 11 rönkkel kapcsolatban a fentiekben részletesen ismertetett folyamatok a második rönkkel értelemszerűen megismétlődnek. A 9 első behúzóoldali fénykapunak tehát alapve­tően az a szerepe, hogy amikor a 40 első ki­húzóoldali fénykapu elsötétedik, az 1 hen­gerpár nyisson, hogy következhessék be há­rompontos megfogás. Másrészt a 9 fénykapu a betáplálást úgy szabályozhatja, hogy a láncpályára addig új rönk ne kerülhessen, ameddig a 9 fénykapu meg nem világosodik, vagyis szabaddá nem válik. Amikor a 11 rönk a 10 második behúzóol­dali fénykaput elhagyja, a 10a fénykapu-adó és 10b fénykapu-vevő között helyreálló fénykontaktua elektronikusan, úgy vezérli a (nem ábrázolt) idórelét, hogy az a 7. ábra szerinti hidraulikus szabályzórendszer 30 útszelepél egy előre meghatározott hántolási hossznak megfelelő időtartamra kikapcsolja, miáltal az olaj ismét a 33 közvezetéken áram­lik át a 27 kések kinyílnak, és addig marad­nak nyitva például, amíg - amint erre fent már utaltunk - egy bányafa kéregraandzset­­tája közöttük áthalad. Amikor a 11 rönk eléri a 43 második ki­húzóoldali fénykaput, az elektronikusan úgy működteti a 42 második kihúzó hengerpárt, hogy a 42a, 42b hengerei a közéjük hatoló 11 rönkre rázárjanak. Ezzel egyidejűleg nyit a 2 második behúzóoldali hengerpár, úgy­hogy a rönk ismét csak két helyen - a 41 és 42 hengerpárokkal - van megfogva. Amikor a 11 rönk hátsó vége elhagyja a 40 első behú­zóoldali fénykaput, az abban helyreálló fény­kontaktus a 41 és 42 hengerpárok nyitását eredményező elektronikus vezérlő hatást vélt ki, és a kérgezett rönk a gépet elhagyva (nem ábrázolt) továbbltószalagra kerül. Megjegyezzük, hogy azokat az elektroni­kus, illetve elektromágneses, stb eszközöket, amelyek útján a fénykapuk a hengerpárok, illetve időrelé működését vezérlik, önmagában ismereteknek tekintjük, ezért a jelen leírás­ban részletes ismertetésüktől eltekintünk. A találmány alapvető előnye, hogy az ed­dig korszerű eszközök alkalmazásával - ne­vezetesen be- és kihúzóhengeres, forgógyű­­rűs-hántolófejes kérgezőgéppel teszi lehetővé rönkök és bányafák kérgezését. A rönk le­­kérgezésével a feldolgozás során kéregmen­tes hulladék keletkezik, ami cellulózipari fel­dolgozás céljára is alkalmas. A találmány ki­küszöböli a bányafák kézi kérgezésének szükségességét. Mivel a kérgezés során min-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom