189923. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új kinolil-tio-triazol-származékok előállítására
5 189923 6 ként. Ebben az esetben célszerűen a színvezérlő áramkör K darab - jelbemenettel és kapuzóbemenettel kialakított - bistabil áramkört tartalmaz; a bislabil áramkörök jelbemenetei alkotják - közvetlenül vagy közvetve - a kapcsolási elrendezés alapszínenként! választó szervéi és célszerűen önmagában ismert színjeladó jelkimenetéhez illeszkedő módon vannak kialakítva, a bistabil áramkörök kapuzóbemenetei pedig közösítve a kapcsolási elrendezés címbemenetével vannak összekötve, amely címbemenet célszerűen a vezérlőegység további kimenetével van összekötve. A találmányt részletesebben a kapcsolási elrendezés előnyős kiviteli alakjának bemutatása keretében ismertetjük. Az 1. ábra ennek tömbvázlatát szemlélteti, a 2. ábra a működés során fellépő karakterisztikus jelalakokat. Az 1. ábrán látható, hogy a színes kép kijelzésére olyan berendezést alkalmazunk, amelynek fénypontonként van a három alapszínt reprezentáló három 10R, 10G, 10B fényforrása. Minthogy a fényforrások vezérlése azonos módon történik, csak az egyik 10R fényforráshoz rajzoltuk ki a vezérlőhálózatot. A 10R fényforrásra a hálózati energiát a 20 teljesítménykapcsoló képváltásonként a vezérlőjeltől függő időtartamon át kapcsolja a 20b telje8Ílménykimeneten át. A 20 teljesítménykapcsoló 20a vezérlőbemenete K-bites. Ha N = 4, a 20a vezérlőbemenet kétbites, ha 4 < N <L 8, a 20a vezérlőbemenet hárombites és így tovább. Ennek megfelelő bitszámú a 30 kapuáramkör. Teljes vonallal rajzoltuk ki az N - 4, K = 2 esetet, szaggatott vonallal a 4 < N £ 8, K = 3 esetben szükséges harmadik elemi fokozatot. A 30 kapuáramkör tehát K darab elemei 31, 32, 33 kapufokozatot tartalmaz, amelyek kimenetel együtt alkotják a 30 kapuáramkör K-bites kimenetét. Ugyancsak K-bites a színvezérlő 40 áramkör, amelynek bistabil 41, 42, 43 áramkörei kimenetűkkel a 31, 32, 33 kapufokozatok jelbemeneteire csatlakoznak. A 31, 32, 33 kapufokozatok 30a,b,c kapujelbemeneteire 60 vezérlőegység megfelelő 60a,b,c kimenetei csatlakoznak. A 60 vezérlőegység célszerűen olyan órajeladó, amelynek különböző kimeneteiről eltérő jellemzőjű, pl. eltérő hosszúságú órajelek vehetők le. A példakénti kiviteli alaknál a kapcsolási elrendezés alapszínenként! szervét a színvezérlő 40 áramkörben elrendezett bistabil 41, 42, 43 áramkörök jelbemenetei alkotják, amelyekre célszerűen önmagában ismert 50 színjeladó kapcsolható, ezért e jelbemenetek ahhoz illeszkedően vannak kialakítva (közvetlen kapcsolat) vagy eléjük illesztő eszköz van kapcsolva. A .bistabil 41, 42, 43 áramkörök akkor veszik fel a jelbemenetekre jutó 8zínvezérlójelnek megfelelő kimeneti állapotot, amikor a színvezérlő 40 áramkör 40d cimbemenetére beíró parancs érkezik. A 40d címbemenet egyszerűen úgy alakítható ki, hogy közösítjük a bistabil 41, 42, 43 áramkörök kapuzóbemeneteit, természetesen egyező funkcionális kialakítás illesztő, leválasztó szervek beiktatásával is létrehozható. A 40d címbemenelre beíró parancsként adható pl. a 60 vezérlőegység további 60d kimenetére jutó órajel. A működésmódot a valósághoz képest leegyszerűsített gondolatkísérlet alapján, a 2. ábra nyomán követhetjük. (A valóságban pl. nem szükségszerű, hogy a fényforrás maximális fényességfokozat esetén a teljes képváltási periódus tartamára kapjon energiát, stb.) Ha N - 4, a fokozatokat úgy értelmezzük, hogy a legkisebb fokozatban az adott fényforrás a képváltási periódusban egyáltalán nem kap energiát, sötét marad, a második, harmadik, negyedik fokozatban egy, két, illetve három kvantumnyi energiát kap. Ha N = 8, a fokozatok kvantumterjedelme megfelelően 0...7. A bináris vezérléseknél az elemi egységek általában a 2 egészszámú hatványai szerint sokszorozódnak és az 50 szinjeladó is ilyen értelmű színjeleket ad a színvezérlő 40 áramkör jelbemeneteire. Első közelítésben (és általában) a kapujelek kvantuma is a maximális kivezérlés olyan értelmezése szerinti, hogy a 2 egészszámú hatványaiból indulunk ki. Minthogy azonban a kapujelek nem a fényességfokozat, hanem adott fónyességfokozatok mellett az alapszínek közötti arány beállítására szolgálnak, az arányok ilyen értelmezése ugyan célszerű és általában ez lesz a gyakorlat, de nem Bzükségszerű. Ezért olyan esetet is bemutatunk, amikor a kvantumterjedelem 0...5. Ha N = 4, K = 2, s a maximális arányt az fejezi ki, hogy a teljes képperiódusban, jelen esetben a teljes Ti periódusban energiát kapcsolunk az adott, pl. a 10R fényforrásra, akkor a Ti periódus (N-l) = 3 kvantumot foglal magában, az egyik 30a kapujelbemenetre adott kapujel a t = 0 időpontban indul és egy kvantumnyi [Ti/3] az időtartama, míg a másik 30b kapujelbemenelre adandó kapujel a t = Ti/3 időpontban indul és a Ti periódus végéig tart, így két kvantum terjedelmű. Ha N = 8, K = 3 és a nyolc arányfokozatot hasonló módon értelmezzük, akkor a Tg periódust (N - 1) = 7 kvantumra bontjuk és a további 30c kapujelbemenetre adandó kapujel a t = 3Ts/7 időpontban indul és a T» periódus végéig tart, így négy kvantum terjedelmű. Nézzük most a diagramm A...D sorait: N = 4, K = 2; a színvezérlő 40 áramkör bistabil 41, 42 áramköreinek kimenetei eredőben négy állapotot vehetnek fel. Ha mindkettő 0 szintű, a 10R fényforrás a teljes Ti periódus tartamára energiamentes, a fénypont sötét (A sor). Ha csak az első 41 áramkör kimenete „1" szintű, a 10R fényforrás a Ti periódus kezdeti szakaszában egy kvantumnyi energiát kap, halvány színű a kijelzés (B sor). Ha csak a másik 42 áramkör kimenele „1" szintű, a 10R fényforrás a l = Ti/3 időponttól a T« periódus végéig két kvantumnyi energiát 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 00 65 4
