189919. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként új 2-metil-4'-izopropil-2- penténoil- anilidet tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására

2 189919 3 A találmány hatóanyagként új 2-metil­­-4’-izopropil-2-pentenoil-anilidel tartalmazó szelektív herbicidekre és a hatóanyag előállí­tási eljárására vonatkozik. A találmány sze­rinti herbicidek alkalmasak fÜBzerü növé­nyek, így például árpa, búza, zab, rozs és kukorica káros gyomnövényeinek szelektív irtására lovélzoten való alkalmazással. A gyakorlatban az árpa, búza, zab, rozs gyomnövényeinek irtására például: a követ­kező ismert herbicidek terjedtek el, cc, oc, cc­­-Lrifluor-2,6-dúnlro-N,N-dipropil-p-toluidin (3 403 180. számú amerikai szabadalmi leírás, Treflan, trifluralin), 3-(3,4-diklór-fenil)-l­­-metoxi-l-metil-karbamid (2 960 534. számú amerikai szabadalmi leírás, Afalon, linuron), 3-(3,4-diklór-fonil)- 1,1-dimetíl-kar bamid (776 069. számú brit szabadalmi leírás, DCMU, diuron), S-2,3,3-triklór-allil-N,N-diizopropil­­-tio-karbamid (882 110. számú brit szabadal­mi leírás, Avadex BW, triallát), 3-(2-benzo­­tiazolil)-l,3-dimetil-karbamid (2 756 135. számú amerikai szabadalmi leírás, Tribunil, metabenzthiazuron), inetil(±)-2-/4-(2,4-diklór­­fenoxi)-benoxi/-propionát (2 223 894. számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat, Hoelon, diklofopmetil), stb. Ismert herbicidek kukori­ca esetében például a 2-klór-4-(etil-amino)­­-6-(izopropil-amino)-s-triazin (329 277, Bzámú svájci szabadalmi leírás, atrazin), N-metoxi­­-metil-2,6-dietil-oc-klór-acetanilid (6 602 453. számú holland szabadalmi leírás) stb. A fentiekben részletezett herbicidek kö­zül azonban igen sok csak mint megelőző szer a talajban kerül felhasználásra, mivel a levélzeton alkalmazva hatásuk jelentősen ki­sebb, ugyanakkor fitotoxicitásuk nagyobb volt. Általában a talajkezelésre alkalmazott szerek hatásossága nagy mértékben függ a talaj tulajdonságaitól, Bzorvesanyag- és ned­vességtartalmától. Mivel a fontiekben említett herbicidek hatásossága és fitotoxicitása is függ a talaj tulajdonságaitól, alkalmazásuk azoktól függhet és így korlátozott lehet. To­vábbá, a herbicid tulajdonságok viszonylag szűk spektruma miatt nemigen alkalmasak minden gyomnövény irtására, így sok eset­ben két vagy több vegyúlet kombinációját kell alkalmazni. Az a tulajdonságuk továbbá, hogy a talajban viszonylag hosszú ideig bomlás nélkül megmaradnak, más magokra nézve - amelyek egy, a begyűjtést követő későbbi periódusban lettek elültetve - felme­rülhet a fitotoxieitás problémája és sok eset­ben szükségessé válhat a felhasznált herbi­cidek mennyiségének csökkentése. A fentiekben említetteken kívül több, herbicid ként alkalmazható anilid-vegyület is­mert, így például a 3’, 4'-diklór-propion­­-aniiid (Slam, propanil, C. W. és mtársai, J. Agric. Food Chem., 8, (I960) 298], Karsil vagy Solan (869 169. számú brit szabadalmi leírás), Potablan, monalida (1 166 547. számú NSZK-beli szabadalmi leírás) vagy a 3 816 092. számú amerikai szabadalmi leírás­ban ismertetett vegyület. Ezen irodalmi he­lyek egyikében sem ismertették, hogy az anilin vegy öleteknek az árpa, búza, zab, rozs vagy más hasonló növényeknél előfor­duló gyomnövényekre szelektív herbicid ha­tásuk lenne. Ezért célul tűztük ki olyan vegyületek kidolgozásét, amelyek szelektív herbicid ha­tással bírnak fűszerü növények, így árpa, búza, rozs, zab és kukorica gyomnövényeire. Kutatómunkánk Borán végzett kísérlete­ink eredményeképpen felismertük, hogy a 2- -metil-4’-izopropil,2-pentenoil-anilid igen Bzéles herbicid hatással rendelkezik, amennyiben levélzeten alkalmazzuk és még igen nagy koncentráció esetében sem fitotoxikus árpánál, búzánál, rozsnál, zabnál vagy kukoricánál. A 2-metil-4’-izopropil-2-pentenoil-anilid új vegyület, herbidicként alkalmazva majd minden hegyvidéki területen (upland farm) különösen hatásos káros fűszerü gyomnövé­nyek, mint például a vadzab (Avena fauta L.), a különböző ecsetpázsil (Alopecurus) fajták, így például Alosecurus ínysopuroides, Alopecurus aequalia S. és Alopecurus praten­sis L., továbbá az alacsony perje (Poa annua L.) esetében, és nem fitotoxikus az árpa, bú­za, zab, rozs és kukorica növényekre. Ennek alapján a találmány szerinti eljárással előál­lított vegyületek szelektíve, nagy hatással éB igen biztonságosan alkalmazhatók a levólze­­ten. Mivel a talajon alkalmazva igen gyenge hatásúak, hatékonyságuk és fitotoxicitásuk a talajtulajdonságoktól nem függ. A találmány szerinti eljárással a 2-metil­­-4’-izopropil-2-pentenoil-anilidet úgy állítjuk elő, hogy 4-izopropil-anilint 2-metil-2-pon­­ténsavval, vagy 2-metil-2-penténsavkloriddal vagy 2-mclil-2-penténsavanhidriddel reagál­­tatjuk. A reakció az A reakcióvázlat szerint megy végbe. A reakció általában inert oldószerben hajtjuk végre. Erre a célra például a követ­kezőket alkalmazhatjuk: benzol, toluol, xilol, éter, dioxán, tetrahidrofurán, metil-etil-ke­­ton, aceton vagy dimetil-formamid. Amennyi­ben reagensként savkloridot vagy savanhid­­ridel használunk, savmegkötőszerek, így pél­dái.! trietil-amin, piridin vagy kálium-karbo­nát adagolása is szükséges. A reakcióhőmér­séklet általában -5° és 150 °C közötti hőmér­séklet, és dolgozhatunk visszafolyatás mellett is. A reakcióidő széles határok között változ­hat, általában 0,5-10 óra. A találmány szerinti eljárás egy másik változata szerint a 2-metil-4’-izopropil-2- -penlenoil-anilidet úgy is előállíthatjuk, hogy 4-izopropil-anilint 2-halo-2-inelil-vaJériánsav­­val, vagy 2-halo-2-metil-valériánsnv-klorid­­dal, vagy 2-halo-2-metil-valériánsav-anhid­­riddel reagáltatjuk, majd a kapott 2-halo-2- -motil-4’-izopropil-valérán-anilidet bázis je­lenlétében dehirdohalogénezzük. A reakció a B reakcióvázlat szerint megy végbe. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom