189909. lajstromszámú szabadalom • Összetett elektróda ívkemencékhez

5 189909 6 erőt fejtsünk ki. A cső a közdarabhoz és az elosztÓBZerelvényhez csatlakozik, és az elosz­­tőszerelvényen lévő feszitökészülék útján tartjuk feszültség alatt. Egy lapos rugó, pél­dául egy Belleville-alátét előnyös, de más fe- Bzltőkészülékek, mint tekercBrugók, pneuma­tikus vagy hidraulikus hengerek ugyancsak alkalmazhatók. A találmány semmiképpen sincs korlátozva bármelyik feszítőeszközre sem. A csőtesl belső furata tömítőanyaggal vonható be, hogy megakadályozzuk a víz szi­várgását vagy besűrüsödését a grafiton ke­resztül. A kétrétegű epoxi-bevonat előnyös erre a célra, de más vízálló felületi bevona­tok is használhatók, például fenoltartalmú, alkid-, szilikon-, poliuretán-, poliészter vagy akriltartalmú gyanták. A találmány szerint kialakított elektróda igen jól ellenáll a hőnek és a villamos ívke­mencékben uralkodó agresszív atmoszférának. A hozzá csatlakoztatott fogyóelektróda cbúcb­­része a kemencében a használat során ár­nyékolt, ami azt idézi elő, hogy hatásosabb a hűtés és a hőmérséklete alacsonyabb lesz, mint az oxidációs hőmérséklet. Ennek követ­keztében csökken az oxidáció, és kisebb lesz az egységnyi előállított fémre jutó grafitfo­gyás, mintha a szokó bob tiszta grafit tömör elektródákat használnánk. A találmány szerinti elektróda kevesebb elektromos energiát fogyaszt, mint a korábbi fém összetett elektródák, mivel elmaradnak az induktív hőveszteségek vagy a káros ör­vényáramok, amelyek köztudottan erősen el­szívják az íváramot és nagy hőveszteséget okoznak a hűtőrendszernek. A találmány szerinti elektródának egy to­vábbi előnye, hogy amikor a fődarab - azaz a grafitcső - hosszú használat után károso­dik, azt ki lehel szerelni, a fém alkatrésze­ket egy új grafitcsővel tovább lehet hasz­nálni, a meghibásodott grafitrészt pedig szo­kott módon, fogyóelektródaként lehet hasz­nálni. Ugyancsak előny az is, hogy az elektró­dának igen megnövelt a szilárdsága, összeha­sonlítva egy tömör grafit elektródáéval, amely nincs nyomófeszültBég alá helyezve. A találmányt a továbbiakban annak pél­daképpen! kiviteli alakjai kapcsán ismertet­jük részletesebben az ábrák segítségével, amelyek közül:- az 1. ábra az egyik kiviteli alak oldal­nézete, két végén metszetben;- a 2. ábrán egy másik kiviteli alakot lá­tunk oldalnézetben, a két végén metszetben;- a 3. ábra egy további kiviteli alak ke­resztmetszetét mutatja;- a 3A ábrán a 3. ábra szerinti kiviteli alak felső részének kialakítását látjuk met­szetben;- a 3B ábra a 3. ábrán bemutatott kivite­li alak alsó részének kialakítását tünteti fel, metszetben. Az 1. ábrán látható összetett elektróda 10 grafit csőtestből, 12 elosztószerelvényből - ehhez tartozik egy Belleville 14 rugós alátét­­szerelvény -, 16 anyából, 18 vízbevezetésből, 20 szigetelőalátétből, 24 vizkivezetésből, felső 26 0-gyűrű tömítésből, 38 vízbevezetőcsőből, 30 elosztó közdarabból és szigetelő 34 lóml­­tőperselyből áll, 36 0-gyűrűkkel. Az elektró­da csőtest alBÓ végénél a 38 vízbevezetőcső, mely menetes 40 támasz útján van megfelelő helyzetben tartva; az üreges, vízhűtéses 42 fém közdarab, a 40 támaszban kialakított 44 vízvisazavezető járat, alsó 48 0-gyűrű tömí­tés és a hagyományos grafit 50 csúcseleklró­­da találhatók. A 10 grafit csótest feszítés útján van nyomós aló helyezve, amit a 16 anya gyako­rol a Belleville 14 rugós alátétszerelvényre és a 38 vlzbeveztócsóre, melyet a 40 támasz tart a 42 közdarabon. A 38 vízbevezetőcsőre gyakorolt feszültség egy felfelé irányuló nyomóst vagy nyomatékol eredményez, amit a 42 közdarab fejt ki a 10 grafit csótest alsó üregére, és a 42 közdarab felső részét is összenyomja. A víz a 18 vízbevezetésnél lép be, végighalad a 38 vizbevezetőcsövön a 42 közdarab belsejébe, majd visszatér a 40 tá­maszban lévő 44 visszavezető járatokon át ahhoz a körgyűrűé üreghez, amely a 38 vlz­­bevezetőcső külső fala és a 10 grafit csótest belső fala között van, ezen ót pedig vissza­tér a 12 elosztószerelvénybe, majd a 24 víz­kivezetésen át távozik. Az elektróda a 36, 48, 26 0-gyűrük útján van lömitve. A 2. ábrán bemutatott második kiviteli alaknál 62 grafit csótest, 64 elosztószerel­vény, és 66 közdarab található. Utóbbin 68 karima van kialakítva, amely a 70 süllyesz­tett furatban helyezkedik el, és arra szolgál, hogy az elektródát nyomás alatt tartsa, mi­közben lehetővé teszi a közvetlen felületi érintkezést az alsó 72 elektróda és a 62 gra­fit csőtesl között a 74 határoló felületen. A 3. ábra olyan kiviteli változatot mutat be, melynél az elektróda 82 grafit csőteslé­­ben lévő 80 furat szolgál a hűtőközeg beve­zetésére, a a 80 furat körül sugárirányban kifelé elosztott 84 járatok biztosítják a hűtő­­folyadék kivezetését a 82 grafit csőtesten át, s mivel közel vannak a külső felülethez, sok­kal intenzivebb hűtést biztosítanak. A 42, 66 közdarab, a 38 vizbeveztőcső és a 12 elosztószerelvény valamilyen, erre a célra alkalmas anyagból készülhet, mint pél­dául acél, szürkeöntvény, lágyvas, alumínium, réz vagy rozsdamentes acél. Az alumínium választása előnyös lehet a 12 elosztószerel­vényhez, valamint a 38 vízbevezetőcBÖhöz alacsony ára és kis súlya miatt, míg a réz, a szürkeöntvény, lágyvas vagy az invar elő­nyös a 42, 66 közdarab készítésénél. Ha az összetett elektródánál kataszlrófaszerű üzem­zavar történik, akkor egy Bzürkeönlvény vagy lágyvas 42, 66 közdarab hozzáadódása az olvadékhoz nem befolyásolja károsan az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom