189889. lajstromszámú szabadalom • Hűtőtest

5 189889 6 tolt. Mivel itt az oldalfalak hiányoznak, eze­ken az oldalakon háromszög keresztmetszetű nyitott csatornák lesznek, amelyek a szom­szédos építőelem megfelelő nyitott csatornái­val ugyanolyan keresztmetszetű csatornává egészülnek ki, mint amilyenek az építőelem többi, belső csatornái. Ezeken túl, magától értetődően a talál­mány körébe tartozik az a megoldás is, mikor a nyitott csatornákat, legalább egy oldalon más felépítési intézkedésekkel alakítanak ki, pl. úgy, hogy a megfelelő oldalfalra kiszögel­lő rekeszfalakat raknak fel. Az ilyen kiszö­gellő rekeszfalaknak két szemközt fekvő ol­dalfalon való elhelyezésénél a kiszögellő re­keszfalak háromszögének alaphosszát célsze­rű a belső csatornákat alkotó rekeszoldalak méreténél nagyobbra választani úgy, hogy a háromszög keresztmetszetű csatornák ugyan­olyan átfolyási keresztmetszettel rendelkez­zenek, mint a belső, szokásosan négyzet ke­resztmetszetű csatornák. A találmány körébe tartozik az is, hogy a sarkoknál a hűtőtest-építőelemek közé nyúló távolságtartó darabokat alkalmazunk. Ezekkel a távolságtartókkal elérhetjük, hogy az egymás alatt, illetve egymás felett elhe­lyezkedő elemsorok alsó síkjai elválasztódja­nak egymástól. Ezáltal az áramlási kereszt­­metszet az építőkocka alsó oldalán megsza­kad, ami jobb keveredést eredményez és egyúttal azt is biztosítja, hogy az építőkocka teljes belső felületét, azaz a csatornák belső falát kihagyások nélkül nedvesítse illetve beterítse a folyadék. A távolságtartó dara­boknak, legalább a középponti, az építőele­mek közé nyúló, axiális irányban meghosz­­szabbitotl részén nyílása kell hogy legyen, azért, hogy ne jelentsen a közdarab áramlási ellenállási növelő tényezői. Végül, különösen célszerűnek bizonyult az építőelemek felületének érdesítése, ami alatt ebben a tekintetben azt kell érteni, hogy a csatornák összes fala, a külső és belső falak egyaránt, feldurvitott felületű. Az ilyen érdesítés, illetve feldurvítás ugyanis megakadályozza az un. patakképződést, azaz a tökéletlen nedvesítésnek egyik fajtáját, amikor a folyadék a felületnek csak egy ré­szén, mint egy patak folyik le. Csak a teljes felület kihasználása, a felület teljes nedve­sítése eredményezheti a kívánt optimális hő­cserét a hűtő levegővel, ezzel együtt a meg­célzott nagy hűtőhalást. A találmány szerinti intézkedések, mint a DIN 40685 Gruppe 400, 500 és 600 szerinti kerámia anyag alkalmazása, különösen pedig legalább egyik oldalán nyitott csatornákkal készült építőelemek választása, biztosítják a jelentős súlycsökkentést, a felület megnöve­kedését és a csökkenteti átfolyási ellenállást minden eddig ismert megoldással szemben. Mindezek az előnyök a már javasolt üreges tégla beépítéssel szemben, különösen a mű­szaki kerámia anyag alkalmazása révén jelen­tősen fokozódtak, mivel a műszaki kerámia anyaggal lényegesen kisebb falvastagságok érhetők el és egyúttal még a hőmérsékletvál­­lozásokkal szembeni ellenállása is többszörö­sen nagyobb a műszaki kerámia anyagnak, mint az égetett agyagé vagy más hasonló durva-kerámiai anyagé. A találmány előnyei, jellegzetességei és részletei egy kiviteli példájának itt követke­ző leirÓBÓból, valamint a csatolt rajzokból tűnnek ki. A rajzok közül az 1. ábra két egymásra helyezett hűtőtest építőelem perspektivikus képe, A 2. ábra felülnézet részlet olyan építőelem­ről, melynek lamellái (rekeszfalai) a külső falakkal párhuzamosak, a 3. ábra kicsinyített, sematikus felülnézet két hűtő-építőelemről, melyek fecske­fark alakú bordával illetve horonnyal kapcsolódnak egymáshoz, a 4. ábra négy egymás mellé helyezett, egyik oldalon nyitott csatornával ké­szült építőelem szerkezetét felülnézet­­ben mutatja, az 5. ábra a 4. ábrának megfelelő felülnézet, amely olyan, egymáshoz képest elfor­gatott helyzetű építőelemek összeállítá­sát ábrázolja, melyek két szembenfekvő oldalán kiszögellő rekeszoldalak van­nak, a 6. ábra oldalnézet részleges metszettel, mely egymás fölé és egymás mellé he­lyezett elemekből álló szerkezetet mu­tat, amelyben az elemek közé benyúló távolságtartó darabokat alkalmaztak, míg a 7. ábra és a 8. ábra ilyen távolságtartó darab két kü­lönböző kiviteli alakjának perspektivi­kus képe. Hogy a hűtővíz tartózkodási idejét a hűtőtoronyban meghosszabbítsuk, a találmány szerint a hűtőtornyot belülről kitöltő, egymás mellé és egymásra rakott 1 hűtő-építőeleme­ket kell alkalmazni. Ezek az ábrákon bemuta­tott kiviteli példáknál kocka alakú monolit blokkok, melyekben az egymást rácsszerűen keresztező 2 illetve 3 rekeszfalak nagyszámú átmenő 4 csatornái alakítanak ki. Ezeket az 1 építőelemeket úgy rakják egymásra, hogy a 4 csatornák függőleges irányba fussanak és az elemekből összeálló nagy blokk-Blruktúrában kialakult belső csatornákban lefolyó hűtővíz a hűlendő vagy pedig a hűtőközeget jelentő gázárammal - melyei a 4 csatornákba fújnak - egyenáramban vagy ellenáramban haladva érintkezzen. Míg az 1. ábrán szereplő kiviteli példánál az 1 építőelem belsejében az átlók­kal párhuzamosan futnak a rekeszfalak, a 2. ábrán látható kimetszett sejtszerkezetben a 2 és 3 rekeszfalak párhuzamosak a 6 illetve 5 külső falakkal. Az 1 hűtő-építőelem 3. ábrán bemutatott kiviteli alakjánál, mely alapjában kocka alakú, az egymással szembenfekvő 5 illetve 6 oldalfalakon, a belső csatornákkal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom