189889. lajstromszámú szabadalom • Hűtőtest
5 189889 6 tolt. Mivel itt az oldalfalak hiányoznak, ezeken az oldalakon háromszög keresztmetszetű nyitott csatornák lesznek, amelyek a szomszédos építőelem megfelelő nyitott csatornáival ugyanolyan keresztmetszetű csatornává egészülnek ki, mint amilyenek az építőelem többi, belső csatornái. Ezeken túl, magától értetődően a találmány körébe tartozik az a megoldás is, mikor a nyitott csatornákat, legalább egy oldalon más felépítési intézkedésekkel alakítanak ki, pl. úgy, hogy a megfelelő oldalfalra kiszögellő rekeszfalakat raknak fel. Az ilyen kiszögellő rekeszfalaknak két szemközt fekvő oldalfalon való elhelyezésénél a kiszögellő rekeszfalak háromszögének alaphosszát célszerű a belső csatornákat alkotó rekeszoldalak méreténél nagyobbra választani úgy, hogy a háromszög keresztmetszetű csatornák ugyanolyan átfolyási keresztmetszettel rendelkezzenek, mint a belső, szokásosan négyzet keresztmetszetű csatornák. A találmány körébe tartozik az is, hogy a sarkoknál a hűtőtest-építőelemek közé nyúló távolságtartó darabokat alkalmazunk. Ezekkel a távolságtartókkal elérhetjük, hogy az egymás alatt, illetve egymás felett elhelyezkedő elemsorok alsó síkjai elválasztódjanak egymástól. Ezáltal az áramlási keresztmetszet az építőkocka alsó oldalán megszakad, ami jobb keveredést eredményez és egyúttal azt is biztosítja, hogy az építőkocka teljes belső felületét, azaz a csatornák belső falát kihagyások nélkül nedvesítse illetve beterítse a folyadék. A távolságtartó daraboknak, legalább a középponti, az építőelemek közé nyúló, axiális irányban meghoszszabbitotl részén nyílása kell hogy legyen, azért, hogy ne jelentsen a közdarab áramlási ellenállási növelő tényezői. Végül, különösen célszerűnek bizonyult az építőelemek felületének érdesítése, ami alatt ebben a tekintetben azt kell érteni, hogy a csatornák összes fala, a külső és belső falak egyaránt, feldurvitott felületű. Az ilyen érdesítés, illetve feldurvítás ugyanis megakadályozza az un. patakképződést, azaz a tökéletlen nedvesítésnek egyik fajtáját, amikor a folyadék a felületnek csak egy részén, mint egy patak folyik le. Csak a teljes felület kihasználása, a felület teljes nedvesítése eredményezheti a kívánt optimális hőcserét a hűtő levegővel, ezzel együtt a megcélzott nagy hűtőhalást. A találmány szerinti intézkedések, mint a DIN 40685 Gruppe 400, 500 és 600 szerinti kerámia anyag alkalmazása, különösen pedig legalább egyik oldalán nyitott csatornákkal készült építőelemek választása, biztosítják a jelentős súlycsökkentést, a felület megnövekedését és a csökkenteti átfolyási ellenállást minden eddig ismert megoldással szemben. Mindezek az előnyök a már javasolt üreges tégla beépítéssel szemben, különösen a műszaki kerámia anyag alkalmazása révén jelentősen fokozódtak, mivel a műszaki kerámia anyaggal lényegesen kisebb falvastagságok érhetők el és egyúttal még a hőmérsékletvállozásokkal szembeni ellenállása is többszörösen nagyobb a műszaki kerámia anyagnak, mint az égetett agyagé vagy más hasonló durva-kerámiai anyagé. A találmány előnyei, jellegzetességei és részletei egy kiviteli példájának itt következő leirÓBÓból, valamint a csatolt rajzokból tűnnek ki. A rajzok közül az 1. ábra két egymásra helyezett hűtőtest építőelem perspektivikus képe, A 2. ábra felülnézet részlet olyan építőelemről, melynek lamellái (rekeszfalai) a külső falakkal párhuzamosak, a 3. ábra kicsinyített, sematikus felülnézet két hűtő-építőelemről, melyek fecskefark alakú bordával illetve horonnyal kapcsolódnak egymáshoz, a 4. ábra négy egymás mellé helyezett, egyik oldalon nyitott csatornával készült építőelem szerkezetét felülnézetben mutatja, az 5. ábra a 4. ábrának megfelelő felülnézet, amely olyan, egymáshoz képest elforgatott helyzetű építőelemek összeállítását ábrázolja, melyek két szembenfekvő oldalán kiszögellő rekeszoldalak vannak, a 6. ábra oldalnézet részleges metszettel, mely egymás fölé és egymás mellé helyezett elemekből álló szerkezetet mutat, amelyben az elemek közé benyúló távolságtartó darabokat alkalmaztak, míg a 7. ábra és a 8. ábra ilyen távolságtartó darab két különböző kiviteli alakjának perspektivikus képe. Hogy a hűtővíz tartózkodási idejét a hűtőtoronyban meghosszabbítsuk, a találmány szerint a hűtőtornyot belülről kitöltő, egymás mellé és egymásra rakott 1 hűtő-építőelemeket kell alkalmazni. Ezek az ábrákon bemutatott kiviteli példáknál kocka alakú monolit blokkok, melyekben az egymást rácsszerűen keresztező 2 illetve 3 rekeszfalak nagyszámú átmenő 4 csatornái alakítanak ki. Ezeket az 1 építőelemeket úgy rakják egymásra, hogy a 4 csatornák függőleges irányba fussanak és az elemekből összeálló nagy blokk-Blruktúrában kialakult belső csatornákban lefolyó hűtővíz a hűlendő vagy pedig a hűtőközeget jelentő gázárammal - melyei a 4 csatornákba fújnak - egyenáramban vagy ellenáramban haladva érintkezzen. Míg az 1. ábrán szereplő kiviteli példánál az 1 építőelem belsejében az átlókkal párhuzamosan futnak a rekeszfalak, a 2. ábrán látható kimetszett sejtszerkezetben a 2 és 3 rekeszfalak párhuzamosak a 6 illetve 5 külső falakkal. Az 1 hűtő-építőelem 3. ábrán bemutatott kiviteli alakjánál, mely alapjában kocka alakú, az egymással szembenfekvő 5 illetve 6 oldalfalakon, a belső csatornákkal 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
