189885. lajstromszámú szabadalom • Térbeli ollórácsos teherhordó szerkezet, előnyösen antennák telepitésénél való alkalmazásra.

5 183885 6 iiyolult fogaskerék áttételek alapvetően tér­igényes, súlyterhes és költséges voltán azonban a megoldás nem tud változtatni, hely- és súlycsökkenést a mozgásátvivő szerveknél sikerült elérni a kötéllel kialakí­tott csörlős mechanizmus révén. Ennél a tí­pusnál viszonylag nagy összecsukott állapot­ban a magasságirányú befoglaló méret. Antenna rendszerhez fejlesztették ki a 3,913,109 Isz. amerikai egyesült államokbeli szabadalom szerinti megoldást; ennek is az a rendeltetése, hogy szállítás közbeni minimális térfoglalás mellett és kis súllyal biztosítsák az üzemi hosszra való könnyű kinyújthatósá­­got, de kialakítása igen sajátos és költséges: űrhajók keringés közbeni üzeme során felme­rülő állóképességi és kezelési követelmények­hez illesztett és ennek fejében olyan szerke­zeti bonyolultságot és költségkihalást vállal­tak, amely földi telepítésű antenna rendsze­reknél nem viselhető el; a megoldás emellett szerkezeti sajátosságai folytán aligha adap­tálható a földi telepített rendszerek tér- és súlyviszonyaihoz, állóképességi követelmé­nyeihez. Célul tűztük ki olyan teherhordó szer­kezet kialakítását, amelynek szállítás közben optimálisan kicsi a térfoglalása, az állóképos­­ségi követelményekhez képest viszonylag ki­csi a súlya és anyagigénye, valamint üzemi térigénye és amelyet könnyen gyártható és szerelhető tipizált szerelvényelemekből lehet összeállítani, viszonylag kis anyag- és időrá­fordítással lehet gyártani. A találmány alapja az a felismerés, hogy e követelmények maradéktalanul kielégíthetők az ollórácsos szerkezetek teherbírásának és állóképességének jelentős megnövelésével oly módon, hogy szabályos sokszög keresztmet­szetű függőleges hasáb valamennyi palástfe­lülete mentén rendezünk el egy-egy síkbani ollórácsos szerkezetet ós azokat a palástfelü­­lotek találkozási vonalai mentén elrendezett csomóponti elemekkel térbeli ollórácsos szer­kezetté kapcsoljuk össze. Ehhez - egyes is­mert megoldásokhoz hasonlóan - talpponti állványt és tetóponti rögzítő szerelvényeket alkalmazunk. Előnyösen a szintenkénti csuk­lós tartóelemek ollórácsos szerkezetét csuklós összekőtési pontokban egymást ke­resztező - két cső alkotja, amely csövek mindkét oldalon csapágyban végződnek és a csomóponti elemnek van - egymással előnyö­sen 2rr/N nyílású szöget bezáró - két pere­mes csapja, amely csapok a csóvégekben el­rendezett, illetve kialakított csapágyakba vannak illesztve, s a legalsó csomóponti ele­mek olyan első mozgásátvivő karral vannak csuklós kényszerkapcsolatban, amely kar - ugyancsak csuklós kényszerkapcsolatban - össze van kötve egyfelől függőleges elrende­zésű központi csővel, másfelől az állványban kialakított - súlyvonal menti - futópályában ágyazott görgős meneszlószervvel, továbbá - előnyösen az első mozgásátvivő kar közepé­ben - csuklósán ágyazott második mozgásál­­vivö kar egyik végével, amely második moz­gása tv ivó kar csuklósán az állványhoz van rögzítve. A teherhordó szerkezet előnyösen ren­delkezik csigasoros emelőszerkezettel, amely­nek kötelei át vannak vezetve a csomóponti elemeken és a legalsó csomóponti elemek alatt elrendezett csörlőn, míg a legfelső csomópon­ti elemekről visszatérő kôtél(ek) végéhez el­lensúly van rögzítve. A találmányt részletesebben ábrák se­gítségével magyarázzuk. A találmány szerinti teherhordó szerke­zet példaként! kiviteli alakját (N=3) össze­csukott állapotban felülnézetben az l.b ábra, oldalnézetben az l.a ábra, kívánt magasságra emelt állapotban oldalnézetben a 2. ábra mu­tatja. A 3. ábra a csigasoros emelőszerkezei példakénti elrendezését szemlélteti. A 4. áb­rán az ollórácsot terítve, elemenként mutat­juk. A teherhordó szerkezet felső részének mozgásállapotait az 5. ábra, alsó részének mozgásállapotait a 6. ábra szemlélteti. Külön­böző kivitelű csomóponti elemeket és azok egymáshoz képesti elrendezését, a csapok közötti szögnyílások alkalmas megválasztását szemléltetik a 7-9. ábrák, mig a 10. ábra axonomotrikusun - vázlatosan - szemlélteti az N-3, 4, illetve 6 szerinti kiviteli alakokat. Az egyenlő hosszúságú és külső átmérő­jű 101 csövek keresztezve csuklósán kapcso­lódnak egymáshoz, ollórácsol alkotva. Egy­­-egy ollórács külső csuklóit összekötő csomó­ponti 102 eleinek segítségével összekapcsolva alakul ki a szabályos - az 1-3. ábránál sza­bályos háromszögalapú - hasáb palástjai meríti térbeli ollórács. A csomóponti 102 elem - egymással 2ti/N nyílású, pl. 120°-os szöget bezáró - két peremes csapja a 101 csövek végein elrendezett, illetve kialakított csap­ágyakba illeszkedik. Miután a peremes csa­pok helyzetét az összekapcsolandó kél 101 cső csapágyai határozzák meg, ebből adódik a csomóponti 102 elem helyzeti' is, mégpedig a szerkezet pillanatnyi üzemi állapotától füg­getlenül, a csuklótengelyekkel párhuzamosan. Az ollórácsok külső csapjait egymáshoz, illet­ve a térbeli ollórács csomóponti 102 elemeit a képzeletbeli tengelyhez közelítve, a csuklós rudazat kiemelkedik összecsukott állapotából (2. ábra). Egyszerűbb térbeli ollórácsos kivi­teleknél egyetlen szint összekötő 102 elemei­nek kívülről történő mozgatása elegendő. Na­gyobb igénybevételeknek kitett szerkezetek­nél célszerű valamennyi csomóponti 102 ele­met egyenlő erőhajtásnak kitéve végrehajtani az együttfutó egymáshoz közelitésL. A 103 alaphoz tartozó 104 vezotőoszlopon mozog a központi 105 cső, amely a mozgásátvivő első, illetve második 106, 107 karok segítségével a peremes 108 görgők központos mozgását biz­tosítja azáltal, hogy az első 106 kar n köz­ponti 105 csőhöz, a peremes 108 görgőkhöz ós a legalsó összeütköző csomóponti 102 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom