189864. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés színes optikai kijelző készülék képpontjainak színárnyalat- és fényességfokozat-jelekkel való szelektív vezérlésére
1 189.864 2 A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés, amelyek alkalmazása esetén a mátrix-szervezésű színes optikai kijelző készülék - három eltérő színű fényforrással kialakított - képpontjainak színárnyalat- és fényességfokozat-jelekkel való vezérlését — a technika állása szerinti általános működésmód megtartása és a szolgáltatás terjedelmének és minőségének legalább egyező színvonalú biztosítása mellett — kevesebb építőegységgel, kisebb terjedelmű részegységekkel, kevésbé bonyolult hálózati elrendezésben végezhetjük; így nem csak a készülék térfoglalása, anyagszükséglete és előállítási ráfordításigénye csökkenthető, de a P-faktor javulás folytán a megbízhatóság is javul, csökken a karbantartási munkaigény és a tartalék-készlet igény. E leírásban a fényforrás fogalmat általánosan értelmezzük: fényforrásnak tekintjük a katódsugár képernyőjének minden diszkrét világító pontját, a diszkrét fényemittáló félvezető eszközöket, az izzólámpákat, stb. A raszterpontos képközlés a természetes Iátásmechanizmust igyekszik leképezni; annak kielégítő megközelítését különböző korlátozó körülmények nehezítik: egymásnak ellentmondó szolgáltatási követelmények; a képmejelenítésre alkalmas eszközök műszaki korlátái; továbbá az elemi képadatok eredeti struktúrája és a korszerű adatfeldolgozási eszközök szervezési keretei közötti ellentmondás. Tökéletes képélesség pl. végtelen finomságú képfelbontást feltételez (ami a természetes látásnál sincs meg); a valóságban a képfelbontási raszter a TV-technikában 2,5-4 x 105 képpontos, a képpontonkénti diszkrét fényforrásokkal kialakított eszközök rasztere 102 -l(r képpont nagyságrendű. A képpontonkénti képinformáció gyakorlatilag analóg mennyiség, az adatfeldolgozás alapvetően digitális A digitális technika következetes alkalmazása a jelfeldolgozásban maximális mértékben növeli az adatelem-teijedemet, az operatív és háttér eszközkészletigény; az analóg eszközökkel való kombinálás egyszerűsítheti a vezérlő apparátust, de a videojel digitalizálása, a kapott jelkészlet újabb analogizálása (lásd pl. a VI-1212 ügyiratszámú magyar szabadalmi bejelentés szerinti megoldást) növeli az eltérést a képfelbontásban kapott jelek és a kijelző eszköz képpontkapcsolóiban tárolt jelek in formációtartalma között. Színes képkijelzés esetén tovább nő az elemi adatjelek szám: a raszterpontok számát még meg kell szorozni a raszterpontonkénti színek (általában három alapszín) számával, s újabban a vezérlő mechanizmusnak képpontonként és alapszínenként a színárnyalat és a fényességfokozat eredőjét reprezentáló működtető jelet kell szolgáltatnia. N sorból és M oszlopból álló képmezőben pl. a raszterpontok száma NxM, a színárnyalat-jelek száma ennek háromszorosa, ehhez járul még a képpontonkénti (NxM) fényességfokozat-jel; a korszerű jelfeldolgozásban e jelek több bináris nagyságrendűek, pl. tizenhat fényességfokozat esetén a fényességfokozat-jel négybites, stb. A színes képkijelzési technika fejlesztésénél olyan kompromisszumot keresnek, amely optimális feltételeket bizosit a fenteinlített részinformációk eredőjét hordozó működtetőjelek előállításához. Az egyik módszer szerint előbb előállítjuk a színárnyalatjeleket; az egy sorhoz tartozó képpontok színárnyalat-jeleit sortárolókban tárolják; a színárnyalat-jeleket páratlan-páros félkép-szekvenciában soronként kiírják és azokat fényességfokozat-jelekkel módosítva állítják elő képpontonként, alapszínenként a működtetőjeleket. Ilyen technikát alkalmaznak pl. a 2801/83 ügyiratszámú magyar szabadalmi bejelentés szerinti megoldásnál. A leírtakból következik, hogy alapszínenként! P bites felbontásnál a sortároló és a képpontkapcsoló közötti jelforgalmat bonyolító színámyalat-busz kapacitása 3xP és a képpontkapcsolóban is 3xP kapacitásra kialakított jelkezelő eszközök szükségesek. A technika állása szerinti rendszerek a P-kapacitású vezérlőeszközök hármas multiplikálásával vannak kialakítva. A színárnyalat-jelek fényességfokozat szerinti súlyozását az idézett ismert megoldásnál digitális komparátor áramkör bemenetére adott súlyozott kódjellel vezérlik. A találmány alapja az a felismerés, hogy az adatfeldolgozási mechanizmus és annak készüléktechnikája - a szolgáltatás terjeledelmének és minőségének megtartásával - jelentősen egyszerűsíthető, ha megszüntetjük a képpont-irányú alapszínek szerinti párhuzamos multiplikálását, amire lehetőséget ad, hogy a páros-páratlan félkép-szekvenciális üzemmódban egy adott sortároló csak minden második félkép-periódusban van beírásra lefoglalva és a mindekori sorperidódus a félkép-periódusnak csak töredéke, ugyanakkor a sorúi formációk képpontonként} feldolgozására a teljes félkép-periódus rendelkezésre áll. Általánosságban ez azt jelenti, hogy a technika állása szerintinél kisebb - egy alapszín vezérlőjeleinek terjedelme szerinti - kapacitású jeltovábbító, jeltároló és jelfeldolgozó eszközöket alkalmazunk, amelyeket félkép-perióduson belüli időosztásban háromszorosan használunk ki; a megtakarítás, a hálózat egyszerűsítése továbbfejleszthető annak révén, hogy a szomszédos páratlan-páros sorok vezérlését ugyancsak időosztásos üzemben, közös, redukált terjedelmű eszközkészlettel végezzük. Az ilyen módon szervezett időosztásos jelkezelés további egyszerűsítésével is lehetővé tesz: a jelfeldolgozási mechanizmus úgy módosítható, hogy a fényességfokozat szerinti jelsúlyozáshoz ne legyen szükség digitális komparátorok és kódolt vezérlőjelek alkalmazására. A színárnyalat-jeleket átírjuk - ugyancsak időosztásban vezérelt - számláncba és a súlyozást úgy végezzük, hogy a számlánc léptetését a fényességfokozat szerint modulált szélességű órajelekkel engedélyezzük. A számlánc párhuzamos kimenőjelével, mint működtető jellel aktiváljuk azután a képpontonkénti eltérő színű fényforrásokat; a fényforrás típusától függően választott illesztő eszközöket iktatva a számlánc és a fényforrások működtető bemenetei közé. Ennek megfelelően a talámány annak az eljárásnak a továbbfejlesztése, amelynek során az egy sorhoz tartozó képpontok sorperióduskénti színárnyalat-jeleit sortárolóban tároljuk és onnan a megfelelő képpontkapcsolókhoz színárnyalat-buszokon át továbbítjuk a színárnyalat-jeleket és eközben az adott sorperiódushoz tartozó fényességfokozat-jeleknek megfelelően súlyozva állítjuk elő a fényforrásokat szelektíven aktiváló működtető (pl gyújtó) jeleket; A találmány szerint a mindenkori sorperiódushoz tartozó működtető jeleket időosztásban, egymást követően úgy állítjuk elő, hogy a félkép-periódust három egyenlő részperiódusra bontva, egy-egy részperiódusban az egy-egy alapszínhez tartozó színárnyalat-jeleket írjuk át párhuzamosan a sortárolóból a megfelelő képpontkapcsolók átmeneti tárába, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
