189854. lajstromszámú szabadalom • Fogószerkezet kéziszerszámokhoz, főleg metszőollóhoz

f 1 189.854 2 gitségével egymással, vagy a mozgató szárakkal kap­csolatban állanak. A szárburkolat egy előnyös kialakításánál a szár­burkolatokon kiképzett olyan rudazatot alakítunk ld, amely az ellenkező oldali mozgatószárral áll kapcso­latban, és ugyanilyen módon áll kapcsolatban egymás­sal a másik mozgatószár és szárbukolat is. Egy másik előnyös kialakításnál a szárburkolatok közvetlenül állnak egymással kapcsolatban, az egyik szárburkolaton kialakított kampós nyúlvány és a má­sik szárburkolaton kialakított csonk kapcsolódásán keresztül. A találmány kéi példaképpeni kiviteli alakját - a mellékelt rajzokra való hivatkozással együtt — részle­tesebben megmagyarázzuk: 1. ábra A szárburkol átok vázlatos felülnézete a szá­rak összenyomott állapotában 2. ábra À szárbukoiatok vázlatos felülnézete a szá­rak nyitás közbeni helyzetében 3. ábra A metszőolló vágórészének axonometri­­kus képe 4 ábra A teljes metszőolló axonometrikus képe 5 ábra Más kialakítású szárburkolatok felülnézet­­ben, a mozgató szárak zárt állapotában 6. ábra Más kialakítású szárburkolatok felülnézet­­ben, a mozgató szárak nyitás közbeni helyzetében 7. ábra Az előző ábrán szereplő szárburkolatok axonometrikus képe azok szétszerelt állapotában 8. ábra A 6., 7. ábrákon szereplő szárbukolatokkal kialakított teljes metszőolió axonometrikus képe a felszerelt szárburkolatokkal együtt. Az 1. és 2. ábra a szárburkolatokat felülnézetben mutatja be. A 9/a és 9/b hüvelyekbe lehet a metszőolló szárait behelyezni, míg az 1/a és 1/b szárburkolatok ezek kö­rül elfcrgathatók. Ezt az elforgatást - kényszermoz­­gás alakjában - az 1/a és 1/b szárbukolatokon kialakí­tott, és a szártengelyekhez a 1/a és 1/b szárburk ála­toknak a vágóélek felé eső felületéhez illeszkedően kapcsolódó, a szártengelyek körül elforduló 4/a és 4/b gyűrűkben végződő két részből álló, és a 3/a és 3/b csukló körül elfordulni képes 2/a és 2/b rudazatok hajtják végre, a szárak nyitása, illetve zárása közben. Az ábrákon felvett 1/a szárburkolaton lévő példa­képpeni A/pont az olló nyitásakor az 1/ ábra beli álla­pothoz képest a 2. ábrán jelzett nyíl irányába mozdul el. A 2/a és 2/b rudazatok méreteit és az 1/a és 1/b szárburkolatokhoz képesti helyzetét úgy kell megszer­keszteni, hogy az 1/a és 1/b szárburkolatok - az olló nyitásakor és zárásakor fellépő, szártengelyek körü­li - elfordulása megfeleljen a hüvelykujj és a tenyér munka közbeni különböző mértékű elfordulásának, és így a kézfelület és az 1/a és 1/b szárbukoiatok kö­zötti súrlódás megszűnjék. A 3. ábrt a metszőolió vágórészét mutatja be. A 7 vágóéi és a 8 támasztó él a 6 tengely körül elfor­gatható. A 13/a és 13/b szártengelyek az 1. és 2. ábrán ábrázolt 1/a és 1 /b szárburkolatok 9/a és 9/b hüvelyei­be a 14/a és 14/b golyós biztosítókkal csatlakoznak. A 13/a és 13/b szártengelyeken kialakított 5/a és 5/b közdaxabok a 7 vágóélhez és 8 támasz tótihez való egyszerű kapcsolódást teszik lehetővé. A 4. ábra a teljes metszőollót ábrázolja. Itt az 1/a és 1/b szárburkdatok 9/a és 9/b hüvelyeibe a metsző­olló két szára már be van helyezve. A javasolt megoldás szerinti olló működése annak felépítéséből adódik. Az 1/a ésl/b szárburkolatök, az olló nyitásakor és zárásakor, az 1. és 2. ábrán követ­hető módon, a 13/a és 13/b szártengelyek által moz­gatott 2/a és 2/b rudazatok által vezérelt módon, a kéz 5 mozgásának megfelélően elfordulnak. Az 1/a és 1/b szárburkolatok ezt a mozgást azáltal valósítják meg, hogy a 2/a és 2/b rudazatoknak az 1/a és 1/b szárburkolatokhoz való csatlakozási módja Sx, míg a 13/a és 13/b szártengelyekhez, azok körül elfor­­^ - dúlni ; képes, a 2/a és 2/b rudazatok 13/a és 13/b szár­­'L tengelyek felőli részéhez fixen hozzáerősített 4/a és 4/b gyűrűk a 13/a és 13/b szártengelyek körül elfor­dulnak, miáltal a 3/a és 3/b csuklókon keresztül az 1/a és 1/b szárburkolatokat is a 13/a és 13/b szárten­gelyek körüii elfordulásra kényszerítik. ■J5 Az 5. és 6. ábra egy egyszerűbb kialakítású metsző­olló szárbukolatainak felülnézeti képe, zárt és nyitás közbeni állapotban. Itt az 1/a és 1/b szárbukoiatok az 1/a szárburkolaton kialakított 10 kampós nyúlvány és az 1/b szárburkolaton kialakított 12 furattal ellá­tott 11 csonk által állnak kapcsolatban egymással. 20 A 9/a és 9/b hüvelybe csatlakoznak az olló szárai. Az ábrákon felvett 1/a szárburkolaton lévő példaképpeni A/pont az olló nyitásakor az 5. ábrabeli állapothoz képest a 6. ábrán jelzett nyü irányába mozdul el. A 7. ábra az 5„ 6. ábrákon látható 1/a és 1/b szár­burkolatokat kiszerelt állapotban mutatja. Az ábrán 25 követhető, hogy az 1/a szárburkolaton kiképzett 10 kampós nyúlvány hogyan illeszkedik összeszereléskor az 1/b szárburkolaton kialakított 11 csonk 12 {iratá­ba. A 8. áora az 5-7. ábrákon látható 1/a és 1/b szár­­burkolattal szerelt teljes metszőollót mutatja. Itt az 1/a és 1/b szárburkolatok 9/a és 9/b hüvelyeibe a met­szőolló két szára már be van helyezve. A metszőolló e változatának működése az alábbiak szerinti: Az olló nyitásakor és zárásakor az 1/a és 1/b szár­burkolatok 13/a és 13/b szártengelyek körüli elfor- 35 dulása azáltal jön létre, hogy a 10 kampós nyúlvány a 11 csonk 12 furatában elfordul, és ezzel a 10 kampós nyúlvány a 11 csonk 12 furatában elfordul, és ezzel a 10 kampós nyúlvány az 1/a szárburkolatot, a 11 csonk pedig az 1/b szárbuikolatot - a kéz mozgás közbeni elmozdulásának megfelelően - elfordulásra 40 kényszeríti. Az 1/a és 1/b szárburkolatok különböző mértékű elfordulása a 10 kampós nyúlvány és a 11 csonk mé­reteitől, illetve a 12 furatnak a 9/a és 9/b hüvelytől való távolságának a megválasztásától függ. A fenti jellemzőket célszerűen úgy érdemes meg­­határozni, nogy az 1/a és 1/b szárburkolatok műkö­dés közbeni elfordulása a kéz hüvelyujjának és a te­nyér munka közbeni természetes elmozdulásának fe­leljenek meg. Azt természetesnek tartjuk, hogy a találmány sze­­cQ rinti megoldásnak megfelelő fogószerkezet nemcsak metszőolió, hanem egyéb, kézierőt igénylő ollószer­­kezetnél is alkalmazható, így például sövény-nyíró ollónál, huzal vágó ollónál stb. A találmány előnye a korábbi megoldásokkal szemben elsősorban abban van, ho^y a szárburkola- 55 tok, az emberi kéz munka közbeni elmozdulásának megfelelő, a kéz felülete és a szárburkalatok között fellépő - és gyakran a kéz sérüléseit eredményező - súrlódást e1’-: iiiendő, különböző mértékű elfordulá­sa egyszerűen megvalósítható. Az ismertetett két kiviteli példa közül az elsőnél 60 a szárburkolatok elfordulásának mértéke egymástól 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom