189848. lajstromszámú szabadalom • Önbevágó menetbetét
1 fiiját szaggatott vonal jelzi. A menetmetsző 9 11 éleken az egymást követő MV metszőfelölet-profilok jönnek létre. Ha a bekezdő rész és az 5, 6 bevágások által‘metszett menetet síkban kiterítjük, akkor a 4. ábrán látható rajzot kapjuk. Jól látható, hogy mindegyik menetszakasz egy negatív a hátszöget zár be. így tehát mindegyik menetszakasz ékként hat a befogadó furat falára. Ha összehasonlítjuk a behajtási irányt tekintve egymást követő IV és V metszőfelületeket és a menetszakaszokat .megkapjuk a megfelelő arányokat. A 12 menetszakasz a IV metszőfelülettel profilkeresztmetszetében a IV metszőfelületnek megfelelő negatív a hátszöget veszi át. Ezt az 5 bevágás megszakítja és a menet az V metszőfelülettel kialakított 13 menetszakasszal folytatódik. Az V metszőfelületbe be van rajzolva a IV metszöfelület pályája, ahol a szaggatott vonallal jelölt különbségi 14 felület tartomány lényegében a 12 menetszakasznak a IV metszőfelületétől kapott profilnövekedésének felel meg. Eszerint tehát^ a 12 menetszakasz hosszának jelentős részében, a befogadó furat anyagába nyomul be, amelynek során a b^ nyomott anyagot, rugalmasságának megfelelően részben a csatlakozó V metszőfelület 14 felülettartományából forgácsként kivágjuk. A negatív, hátszög hatását lényegében az alább lçírt kiviteli alakokkal kerüljük el. Az 5a, 6a és 7a ábrák három különféle kiviteli alaknál a bekezdő rész tartományában a menetbetét tengelyirányú keresztmetszetét adják meg. Az 5b, 6b és 7b ábrák ugyanakkor ugyanezen kiviteli alakok egy-egy menetszakaszát és a forgásirányban következő menetszakaszának kezdetét ábrázolják, amelyek behajtás során keletkeznek, a 4. ábra 12 és 13 menetszakaszának megfelelően. Az 5a és 5b ábrák szerinti kiviteli alaknál mindegyik menetmetsző 11 él mögött egy-egy 15 lépcsőt képeztünk ki, amely a soron következő 5 és 6 bevágások elülső 8,10 éléig tart. Ezek TI mélysége nagyjából az egymást követő metsző-, felület-profilok T2 metszőfelület-növekedése magasságának felel meg, mint például a IV és V metszőfelület-proülnál. Az I-VI metszőfelületek mindegyike mögött kis távolságban van tehát egy 16 hátlap, amely pozitív hátszöget képez. A 6a és 6b ábrák szerinti kiviteli alaknál közvetlen nül a menetmetsző 9, 11 élek mögött egy-egy körív alakú 17 lelapítást képezünk ki. A 17 lelapítások alapján az R sugarak a kersztmetszet lelapítás nélküli R sugarának felelnek meg. Ennek során olyan memetszakaszok adódnak, amelyek keresztmetszeti profilja a mindenkori metszőfelülettől kezdve konstans marad, ez utóbbi profilja viszont egymást követően lépcsőzetesen növekszik. Ennek során a 18 hátlap hátszöge 0°-os. A 7a és 7b ábrák szerinti kiviteli alaknál a körív alakú 19 lelapítás 20 távolságban a menetmetsző 9, 11 élek mögött kezdődik. Ha a sugarak aránya ugyanaz, mint a 6. ábrán, akkor egy negatív a hátszögű rövid 21 hátlapszakasz és egy Q°-os hátszögű hosszú 22 hátlapszakasz keletkezik. Ha a körív alakú 17, 19 lelapítások sugarát a korábban említettnél kisebbre választjuk meg, akkor a 18, 22 hátlapszakaszoknál pozitív hátszögek adódnak, A körív alakú 17,19 lelapítások az elülső 8,10 éleken előnyösen olyan mélységűek, amelyek nagyjából a metszőfelület-növekedés T2 magasságának felelnek meg. ' 2 A 8a, 8b és 8c ábrák szerinti kiviteli alaknál a külső menet szomszédos 23, 24, 25 menettövei között ék alakú 26 rovátkák vannak kiképezve. A 23 és 24 menettő között egyetlen 26 rovátka, a 24 és h 25 menettő között pedig két 26 rováka van kialakítva. A 8b ábra szerint a 26 rovátka mélysége a IV* metszőfelülettől kezdve nő, míg a 8c ábra szerint a 26' rovátka mélysége az előbbihez képest csekély mértékben növekszik. A 8b ábra szerinti kiviteli alak kemény anyagokban, míg a 8c ábra szerinti kiviteli alak a puhább anyagokban való felhasználásra alkalmas. A 9. ábra szerint az egymást követő 27,28 menetszakaszok mindig állandó háromszög-profilt vesznek fel. m a 27, 28 menetszakaszok egymást követő IV", V* metszőfeliilet-profilja lépcsőzetesen növekszenek. Itt is 0°-os hátszöget kapunk. Ez a kiviteli rlak összevethető a 6. ábra szerinti kiviteli alakkal. Itt is lehetséges, hogy pozitív hátszöget kapjunk, ha a profílkeresztmetszeta IV" és V" metszőfelületektől, kezdve hátrafelé csökken. Ezt a 6a ábra szerinti keresztmetszeti alakkal érjük el. A menetszakaszok állandó keresztmetszete révén lehát ezek természetes lefutásukkal szemben, aholis a keresztmetszet a 4. ábra szerint növekszik, le vannak lapítva. A 8. ábra szerinti kiviteli alaknál a lelapítás az adçtt hátlap megszakításával vagy szétroncsoláíával történik. Az ismert önbevágó menetbetéteknél, amelyeknél a sugárirányú bevágások egy sugárirányú, tengelyilányban húzódó bemarással vannak kiképezve, és amelyek belső menettel rendelkeznek, a negatív hátrzég miatt a falak a bemetszések között befelé nyomódnak, amikor a menetbetétet egy sima befogadó niratba hatjuk be. Ezáltal a menetbetét belső menete a radiális bevágások tartományában befelé összenyonódik, miáltal csökken annak keresztmetszete. Ez íem kívánatos, mivel ha a menetbetét belső menetébe így csavart csavarunk, annak belépő vége a csökkent keresztmetszetű tartományba beszorul. Ez a hátrány a találmány szerinti menetbetéteknél nem lép fel, mivel a falat a bevágások között nem nyomjuk össze, amikor a menetbetéttel a befogadó furatba hajtjuk. \ menetbetét belső menete behajtás után is a teljes hosszában mérettartó és megfelelő méretű marad. Szabadalmi igénypontok 1. önbevágó menetbetét külső menettel, kúpos bekezdő résszel a belépő végén és a bekezdő rész tartományában lényegében radiálisán húzódó bevágásokkal, amelyeknek a betét behajtási irányát tekintve hátsó élei az ott metszett külső menettel menetmetsző éleket képeznek,azzal jellemezve, hogy a menetmetsző élek (9, 11) mögött, a bekezdő rész (4) és a külső menet (1) között képződő profil a soron következő bevágás (5, 6) elülső éléig le van lapítva. 2. Az 1. igénypont szerinti menetbetét, azzal Jellemezve, hogy a lelapítás (17,19) annál nagyobb, minél magasabb a menetemelkedés. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti menetbetét, azzal jellemezve, hogy a lelapítás (17,19) annál nagyobb, minél nagyobb a kúpos bekezdő rész (4) csúcszöge. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti menetbetét, azzal jellemezve, hogy a lelapítás 189.848 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 65 60 3
