189838. lajstromszámú szabadalom • Műanyag feszítőcsap
1 189.838 2 A találnány tárgya műanyag feszítőcsap- tipli - lényegileg hengeres feS2Ítőcsap-testtel, amelyben a fe-v szítőcsavar befogadó központi furat van, s amelynél a hosszának legalább egy részén a központi furat két oldalán egy-egy hullámvonal alakú hosszanti hasíték található. Az említett típusú feszítőcsapokat, miután 8 nagyságának megfelelő méretű befogadófútatba behelyezték, egy megfelelő feszítőben - amely általában feszítőcsavar, éspedig például a kereskedelemben kapható facsavar lehet - bevezetésével feltágítják. A feszítőcsap kihorgonyzása a feszítőcsaptest felszínének a befogadófúrat falához való szorítása útján jön létre. Ez a kihoigonyzás annál jobb, minél nagyobb a feszítőcsap rendelkezésre álló felülete. Ezt egytészt a feszítőcsap felszínének kontúija befolyásolja, másrészt befolyást gyakorolt rá a feszítőcsap feltágításának mértéke, amit a feszítő csavarral érhetünk el. Ebből az okból kifolyólag a feltágítás, feltágulás megkönnyítése érdekében a feszítőcsap testben hoszszami hasítékot szokta alkalmazni. Az ilyen hosszanti hasíték elhelyezkedése problémát okozhat, mivel a feszítőcsavar ezen hosszanti hasítékon keresztül kiléphet a feszítőcsap tengelyéből, s ennek következtében a feszítőcsap feltágulása nem lesz kielégítő, ami a kihorgonyzás értékét csökkenti A feszítőcsavar félreirányulásának, azaz kilépésének megakadályozására ismeretes az, hogy a hosszanti hasítékokat hullámvonal-alakúraképezík ki, éspedig olymódon eltolva, hogy egy-egy hullámheggyel a feszítőcsavar befogadására szolgáló központi furat másik oldalán egy-egy hullámvölgy fekszik szemben.Amíg azonban ez az intézkedés a feszítőcsavar félrefútását tényleg eredményesen kiküszöböli, ugyanakkor fellép egy másik hátrány. Ez a hátrány abban áll, hogy a feszítőcsavamak a becsavarása sorén mindegyik olyan hullámhegy környezetében, amelyik a feszítőcsavar csavarísi irányával szemben helyezkedik el, a feszítőcsavar anyagot szed le a feszítőcsaptestből és magával viszi a középponti furatba. Abban a zónában, amelyben ilyen módon anyagleszedés történik, nem képes többé elegendő mértékű feszítőnyomást kifejteni, úgy hogy az így érintett, az említett hullámhegyek tartományában lévő feszítőcsaptest-feliflet a kihorgonyzás szempontjából nem vehető figyelembe. Ezt a hátrányos hatást még az is erősíthető, hogy ebben a tartományban még hornyok és bemélyedések és hasonlók is vannak, a felületprofil kialakítása céljából. A találmány célja és feladata ezek után az, hogy olyan feszítőcsapot - trolit — hozzunk létre, amelynél a feszi tőcsavar félresiklását megakadályozó hullámvonal-alakú hosszanti hasíték úgy van kialakítva, hogy nem lép fel az említett, kihorgonyzást hátrányosan befolyásoló hatás. A feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a feszítőcsaptest-feleknek a hosszanti hasítékokkal határolt, s a feszítőcsavar behajtási irányában elhelyezkedő oldalán a hullámhegyek száma eggyel meghaladja a hullámvölgyek számát A találmány szerinti javaslatnak megfelelően a középponti furat két oldalán elhelyezkedő hosszanti hasítékok Ilymódon egyenlőtlen osztással rendelkeznek, azaz a hasítékok úgy vannak egymáshoz képest eltolva, hogy az egyik oldalon lévő hullámheggyel a középponti furat másik oldalán egy hullámvölgy van szeimen. Ez az elrendezés az osztás tekintetében úgy van megválasztva, hogy mindkét feszi tőcsap test-(élen a feszítőcsavar behajtási irányában eggyel több hullámhegy legyen, mint hullámvölgy. Ez szükségszerűen azt eredményei, hogy a feszítőcsavar behajtási irányával szemben mindkét feszítőcsap test-félen eggyel több hullámvölgy található, mint hullámhegy. Együttesen tekintve tehát mindkét feszítőcsaptest-félen egygyel több hullámhegy van a feszítőcsavar becsavarási irányában, mint azzal ellenkező irányban. A feszítőcsavar becsavarásakor a feszítesaptest anyaga a feszítőcsavar behajtási irányába mutató hullámhegyek környezetében csupán a hosszanti hasítékok tartományában nyomódik el, azt messzemenően kitölti és ezáltal rendelkezésre áll a feszítőnyomás létrehozásához. A feszítőcsaptestnek a kihorgon yzásra szolgáló felülete ezáltal nem csökken, hanem épp ellenkezőleg meg is növekszik. Mivel a feszítőcsavar behajtási irányával szembemutató, s a kihorgonyzást szolgáló felületre negatív hatású hullámhegyek száma kisebb, így Összességében növekszik a feszítőcsaptestnek a kihorgonyzási mérőszám szempontjából mértékadó felülete. Dyn idon, tehát amellett, hogy a feszítőcsavar félrecsúszását megakadályozzuk, a találmány értelmében még az az előny is jelentkezik, hogy a szóban forgó műanyag feszítőcsapok kihorgonyzás! értéke növekszik. Mint az elmondottakból látható, a hullámvonah alakú hosszanti hasítékkal rendelkező műanyag feszítőcsapoknál különösen a hullámhegyek környezetének kialakítása mértékadó a kielégítő feszítőnyomás létrejötte szempontjából. Főleg a feszítőcsavar behajtási irányába mutató hullámhegyek kapnak hangsúlyt Abból kifolyóan, hogy a feszítőcsapfelületet a mindenkori befogadófuratokhoz lehessen illeszteni, olyen felületprofilokat készítenek, amelyeknél a szóban forgó feszítőcsapok kihorgonyzási értékei előnyösen alakulnak. Mivel az ilyenfajta felületprofilok többnyire horonyalakú bemélyedésekkel vannak kiképezve, ebből bizonyos ellentmondás keletkezik a Feszítőcsaptestnek a befogadófúrat falán ténylegesen felfekvő, illetve rendelkezésre álló felület csökkenése tekintetében. Itt elkerülhetetlen egy megfelelő, kielégítő kompromisszum keletkezése, aminél a feladatot nehezíti, hogy a hullámvonal-alakú hosszanti hasítékok Jelenlétéből további járulékos befolyásolási tényezők adódnak. A találmány értelmében egy további javaslat szerint a - feszítőcsaptesten a felületi profil-kialakításhoz a hullámhegyekből a hullámvölgyekbe való átmenet környezetében horonyszerű bemélyedéseket alkalmazunk, amelyek kerületilányban a feszítőcsaptestre merőlegesen álló síkban helyezkednek el. A hullámhegyek környezetében, vagyis a feszítőcsaptest azon helyein, ahol a feszítőnyomás jelentős része kialakul, ezáltal nem csökken a felület, a bemélyedésekből eredően. Ilymódon megakadályozható, hogy a feszítőcsavar által összenyomott anyag a bemélyedéseket kitöltse és ezáltal az - ti. az összenyomott anyag - ne álljon rendelkezésre a feszítőerő kialakításához. A találmány szerinti bemélyedéselrendezés így a feszítőcsap testnek csupán azon helyeit érinti, amelyek - mint említettük - a feszítőnyomás kialakulásában csupán jelentéktelen részt tesznek ki. A fentebb kifejtettek miatt szükréges bemélyedések ilymódon nem befolyásolják a feszítőcsap által biztosított kihorgonyzás értékét. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
