189816. lajstromszámú szabadalom • Precíziós csappanókapcsoló

1 189.816 2 A találmány tárgya precíziós csappanókapcsoló, vezériőelemet és ragozoelemet tartalmazó három­szárú ugrómechanizmussal, ahol a kettős érintkező­vel ellátott vezérideiem működtető elemmel érint­kezik és érintkezővel ellentés végén a csappanókap­csoló házán van felerősítve, míg az ívben feszített rugozóelem vége billenőcsapágyazásban nyugszik. Giappanókapcsolókat, közöttük precíziós csap­panókapcsolókat számos gyártó és gyár forgalmaz nemzetközileg szabványosított méretekkel, melyek csappanó mechanizmusa is azonos méretekkel készül évtizedek óta. Az ismert csappanókapcsolónál alap­helyzetben az ugrómechanizmus középső szára - például vezérlőszára - ki van feszítve a külső szár­pár - továbbiakban ragozó szárpár - révén, melyek szabad végei billenőcsapágyazásban támaszkodnak és iveit alakban rugóznak. A vezérlőszár szabad vége a csappanókapcsoló házán van felerősítve illetve befog­va. A vezérlőszár és a ragozó szárpár összekötő részén lévő érintkező - általában kettős érintkező — alaphelyzetben a csappanókapcsoló nyitóérintkezőjén támaszkodik. A működtető elem, melynek hosszten­gelye az ismert csappan ókapcsolók esetében túlnyo­mórészt merőleges a csappanókapcsoló hossztengelyé­re, és amelynek vezérlőszárral érintkező működtető felülete domború, gyakorlatilag pontszerű kialakí­tású, a működtetés során a vezérlőszárat a rugozó­­■zár két billenőcsapágyazása közös tengelyének kö­zelébe hajlítja, majd a holtponti helyzeten túljutva az ugrómecnanizmus átcsapódik, és a vezérlőszár kettősérintkezdje átcsapódik a csappanókapcsoló zá­róérintkezőjére mindaddig, míg a működtető elemen lévő erőhatás meg nem szűnik. A működtető erő megszűnésével az ugrómechanizmus visszacsapódik alaphelyzetébe. Természetesen ismert olyan csáppá­­nókapcsoló is, ahol az előbb leírt kiviteli alakkal ellentétben az ugrómechanizmus középső szára az Ívben megfeszített rugozószár, míg a két szélső vczérlöszár nemcsak a kettősérintkező, hanem a működtető elem érintkezési tartományában is össze van kötve egymással. Az ismert precíziós csappanókapcsolóknál a nagy teljesítményigény mellett az egyik fo gond a minél kisebb elmozdulás és erőkülönbség megvalósítása az érintkező távolság csökkentése nélkül. Ugyanis az érintkezőtávolság csökkentésével csökken a mozgás­­különbség, ebből adódóan az erőkülönböség és a kap­csolóerő. Az érintkezőtávolság csökkenése kedvezőt­lenül hat vissza a kapcsoló teljesítményadataira, hi­szen a kapcsolóerőcsökkenés kontaktuserő csökkenés­sel is jár, amely az érintkezők beégési lehetőségét nö­veli, ez pedig vészesen kihat a csappanókapcsoló teljesítményadataira. Hátrányos továbbá az a jelen­ség, hogy a csappanókapcsolót egyenáramú hálóza­ton, az ivhúzófeszültség felett használva a negatív pólus érintkező kicsúcsosodik az fvhúzások alkalmá­val, így a kis érintkező távolság aránylag alacsony kap­csolási szám után megszűnik, és a kapcsoló nem képes átkapcsolni. A felsorolt hátrányok miatt a szabványelőírások általában határt szabnak az érintkezőtávolság csök­kentésének, emiatt az ismert csappanókapcsolók csappanómechanizmusával nem lehet elérni kedve­zőbb mozgáskülönbség és erőkülönbség adatokat, mint a például 0,5 mm-nél kisebb érintkezőtávolság­­gal készített kapcsolóknál. A találmánnyal célunk az említett hátrányok ki­küszöbölése mellett a kapcsolók mozgás- és erőkü­lönbség adatainak jelentős javítása, illetve az ismert legkisebb érintkező távolság kétszerese mellett az azonos mozgáskülönbség adatok biztosítása kisebb erőkülönbséggel és a kontaktuserő megtartásával, lehetőleg csekély és könnyen végrehajtható konstruk­ciós változtatás révén. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a kitűzött célok könnyűszerrel elérhetők, ha a működ­tető elem és a vezérlőszár között fellépő káros erő­hatásokat és súrlódás erőket megszüntetjük, illetve a minimálisra csökkentjük. Akitűzött feladatot precíziós csappanókapcsolóval oldottuk meg, amelynek vezérlőelemet és ragozó­elemet tartalmazó náromszárú ugrómechanizmusa van, ahol a kettősérintkezővel ellátott vezérlőelem müködtetőelemmel: érintkezik és érintkezővel ellen­tétes végén a csappanókapcsoló házán van felerősítve, míg az ívben feszített rugozóelem vége billenőcsap­ágyazásban nyugszik. Ezt a találmány szerint úgy fejlesztettük tovább, hogy a vezérlőelemen, annak a működtetőelemmel való érintkezési helyén pont­szerű kiemelkedés van a vezérlőelem anyagából kidomborítva, és a működtetőelem működtető felülete sík kialakítású. A vezérlőelem fenti kiala­kítása révén a mozgáskülönbség adatok tovább javít­hatók, és a csappanókapcsoló átbillenési tulajdonságai is kedvezőbbek lesznek, mivel a működtetődéin hossztengelyére merőlegesen nem tud károsan fellépő támadóerő hatni a vezérlőszárra. A találmány értelmében előnyös, ha a vezérlő­elemen, annak felerősítési pontja és a kiemelkedés közötti szakaszán hossztengelyével párhuzamos mere­­vítés van saját anyagából kiképezve. A merevítés révén a vezérlőelem működtetési helyét, azaz a pont­szerű kiemelkedést távolabb lehet a felerősítési ponttól elhelyezni, ezáltal kedvezőbb kapcsolóerő és kisebb vezérlőelem- igénybevétel érhető el. Célszerű a találmány szerinti csappanókapcsoló olyan kiviteli alakja, ahol a vezérlőelem kiemelkedése a csappanókapcsoló hossztengelyével párhuzamos tengelyű működtetőelemmel érintkezik, amelynek működtető felülete négyæôgjetes hasábba átmenő csonkagúla oldallapja. Előnyös, ha a működtető­elem bistabil helyzetű tárcsaként van kialakítva, a­­melynek arretálóhornyai felváltva a csappanókapcso­ló közlőmű alkalmazása nélkül alkalmassá válik meg növelt túlfutású működtetésre a csappanószerkezet károsodása nélkül. A találmányt az alábbiakban a rajz segítségével ismertetjük, amelyen a precíziós csappanókapcsoló néhány példaként! kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti precíziós csappanó­kapcsoló egy lehetséges kiviteli alakjának hosszmet­szete, a 2 ábra az 1. ábra szerinti csappanókapcsoló fe­dél nélküli felülnézete látható, a 3. ábra a találmány szerinti csappanókapcsoló bistabil helyzetű kiviteli alakját ábrázolja, 4. ábrán merev működtetőelemes, megnövelt túlfutású csappanókapcsoló hossztmetszete látható, és az 5. ábrán külső vezérlőelempárú ugrómechanizmus­sal rendelkező találmány szerinti csappanókapcsoló felülnézete látható fedél nélkül. A példaként ismertetett csappanókapcsoló 1 nyitó­érintkezője és 2 záróérintkezője a csappanókapcsoló 3 házában van mereven beépítve. A háromszárú 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom