189802. lajstromszámú szabadalom • Porlasztófej elektrosztitikusan feltöltött folyadékcseppekből álló porlasztott permetsugár előállítására
1 189.802 2 növények sorával párhuzamos irányban egy konvejorral mozgattunk- A kísérlethez egy 790 ml/perc teljesítményű porlásztófejet használtunk 0,25 m/s sebességgel mozgatva. A porlasztási nyomás 3 bar volt egy Spraying Systems Limited gyártmányú TEEJET (R.T.M.) 8002 típusú fúvókánál. Ennél az ismertetett vizsgálatnál elektrosztatikus fel töltést nem alkalmaztunk. A 3. ábrán levő grafikon egy adott helyen, pl. egy növény levelén vagy szárán egy adott mennyiségű vegyszer lerakódásának valószínűségét tűnteti fel. A lerakodott mennyiség, amelyet a sáron vagy levélen mikroliter/négyzetcentiméterben mérünk, az Y tengelyen, és a helyek százaléka az X tengelyen van feltüntetve. Az ábrán jól látható, hogy a helyek 50-80%-a csak minimális leválasztott permetmennyiségben részesül. Az előirt kiszórási mennyiség melletti 0,4 és 0,2 mikoditer/négyzetcentiméter közötti lerakódást minden esetben az elülső és a hátsó felületen mértük. Ez",ira hektáronként 1000 liter oldószerben levő 1,5 kg vegyszerre vonatkozik, 1,5 mikorgramm/mikroliter leválasztott! vegyszermennyiséget ad, ámi a levélen vagy száron 0,6-0,3 mikrogramm/négyzetcentíméter mennyiséget jelent A 4. ábrán a találmány szerinti porlasztófejjel végzett két vizsgálat eredményét mutatja be. A porlasztófejet kicseréltük egy TEEJET (R.T.M.) 800067 típusra, amely ugyanazon a 3 bar nyomáson, 250 rrü/perc áramlási sebességet ad. A fúvókát 0,87 m/s sebességgel mozgattuk Ezeknek a változtatásoknak együttes eiedménye a vegyszerfelhasználás tízszeres csökkenése, azaz csupán 100 liter/hektár - volt. A 4. ábrán az "E" görbe mutatja a leválasztott mennyiséget feszültség alá helyezett elektródokkal végzett feltöltéses kiszórással, mig az "O" görbe a leválasztott anyagmennyiséget az elektródok feszültség alá helyezése nélküli kiszórás esetében tünteti fel, amikor a cseppek nem voltak - elektrosztatikusán feltöltve. A grafikonból látható, hogy a helyek 50%-a 0,19 mikroliter/négyzetcentimétemél több lerakodott anyagot kap. Ahhoz, hogy megvalósítsuk az előbbi, hagyományos podasztófejjel elért vegyszederakódási szintet mely 0,6 mikrograrnm/négyzetcentimé ter volt, csupán 0,32 kg vegyszert kell felhasználni 100 liter oldószerhez. A megtakarítás egy íésze abból adódik, hogy nincs "elfolyás"-ba átmenő podasztás. A "0'^ görbe azonban azt mutatja, hogy a kívánt vegyszerierakódási szint eléréséhez feltöltés nélkül több mint kétszeres vegyszerkoncentráció lenne szükséges, tehát kb. 0,8 kg/100 liter. Ez természetesen jelentős vegyszerveszteséghez és "durvább” felhasználáshoz vezetne, minthogy ilyenkor a veszteségben is nagyobb a vegyszerkoncentráció. Az elektrosztatikus porlasztás és a találmány szerinti indukciós töltésű podasztófej használatának összesített eredménye, hogy a szükséges előírt vegyi anyag felvitelének elvégzése csupán egyötöd vegyszer- és egy tized oldószerfelhasználás mellett, a munkavégzés hatékonyságának és sebességének több mint háromaszorosra növelésével (0,25 m/s-ről0,87 m/s-re) lehetséges. Az összesített javulás nyilván függ a kezelés kívánt minőségétől. Nem mozgó rovarkártevő és érintkezéshatású rovarirtó esetén inkább 80%-os lerakódási arány előnyösebb, mint az 50%-os. Ilyenkor az elektrosztatikus porlasztás előnye viszonylagosan még fokozottabban érvényesül. Az eredő előnyök feltehetően jórészt a kisebb, indukciós töltésű cseppek használatából fakadnak azzal a további előnnyel, hogy amikor függőleges síkban szétterített legyezőalakú permetsugarat használunk, ,a találmány szerinti poriasztófejben levő feltöltő elektródok mezeje az elektrosztatikus hatás révén vízszintesen is kiszélesíti a terítési- szöget. Összegezve tehát, a találmány révén jobb áz anyaglerakódás csökkentett összráfordítás mellett, és a kisebb cseppek javítják a fedési hányadot is. Úgy találtuk, hogy a permetezés kényelmesen elvégezhető úgy, hogy a növények sora mellett haladva, a kezelő a porlasztóit sugarat derékszögben a sorra irányítja olymódon, hogy az ámyékolóköpeny 36 tetőrészét közelítőleg vízszintes -síkban: tartja. Tapasztalataink szerint kb. 30°-ig terjedő eltérés a podasztószár tengelye köriBi szöggel még elfogadható, hogy a permet még ne nedvesítse az elektródokat. 100 mesh lyukméretű szűrő használata a 800067 fúvókával előnyösnek bizonyult. A találmány szerinti podasztófej egy további előnyös kiviteli alakját mutatjuk be az 5. és 6. ábrán. A 120 porlasztófej lényegében ugyanolyan általános elrendezésű, mint a fentiekben leírt kivitel. Hivatkozva az 5. ábrára, a 130 ámyékolóköpeny általában U-alakú, és villamosán vezető fémből vagy pedig műanyagból készül. Ha műanyagot használunk, akkor vezető fémbevonat válhat szükségessé, hacsak a porlasztandó folyadék nem eléggé vezető. A 130 ámyékolóköpeny felülete kisebb, mint az 1. ábrán látható kiviteli alaké. Ez a méretcsökkentés lecsökkenti a lecsapódó és összegyűitendő folyadék mennyiségét. Mint az a 6. ábrából legjobban látható, a 130 . ámyékolóköpeny középtartománya a 141, 142 tartó a szerelvények átmérőjénél nagyobb. Úgy találtuk, hogy ez szükséges ahhoz, hogy a 130 ámyékolóköpeny hatásos gátat képezünk a visszatérő podasztott folyadékkal szemben. A 141,142 tartószerelvények is hasonlóak a fentebb már ismertetettekhez, és 15 anyák és 149 visszatartóperemek segítségével hozzá vannak erősítve a 130 árnyékoloköpeny 132 és 133 oldallapjaihoz. Egy szigetelt nagyfeszültségű 144 tápvezeték a 148 elektródig terjedi A 130 ámyékolóköpeny a 110 podasztószárat és a 111 poriasz tófúvókát veszi körül úgy, hogy működés közben a 111 podasztófúvókából kilépő 160 permetsugár a 148 és 143 elektródok elektromos mezője által a földhöz viszonyítva feltöltődik. Mindegyik 143, 148 elektród hozzá van közve a tápegység egyik pólusához, a másik pólus pedig közvetlenül vagy közvetve hozzá van kötve a 111 porlasztófúvókához, és rendszerint le van földelve, A 160 permetsugár ennél a kiviteli alaknál a hidraulikus 111 porlasztófúvóka által meghatározott, de adott esetben az elektromos mező által módosított legyező-alakú^ A rajzon jól látható, hogy a 130 ámyékolóköpeny^ nek és a 141, 142 tartószerelvényeknek egyaránt kinyúló, előreálló 171, 173, 172, 174és 182, 183 felületrészei vannak. Ezek olyan hegyes csúcsú hosszúkás nyelvszerfl felületelemek, amelyek felületén a lecsapódott, összegyűlt filmszerű permetfolyadék végigfolyik a 170 csúcsvégekig ill. a 182, 183 felületrészek csúcsban végződő végéig, és a folyadékaim a csúcsokon az elektromos mező hatására ismét finom cseppekké alakul. A130 ámyékolóköpeny előieáÜó, kinyúló 171, 173, 172 és 174 felület rése a 160 permetsugár felé enyhén befelé hajlított 170 csúcsvégekben végződnek. A felsorolt előreálló, kinyúló felületrészek a rajz szerinti kiviteli alak eseté5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
