189801. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás folyadékszint mérésére

1 189 801 2 megkívánják, mint például Üj-Zélandon, az Észak- Amerikai Egyesült Államokban, vagy Európa több országában. Példaként említhetjük, hogy a talál­mány szerinti berendezés és a 3 349 617 sz. USA szabadalmi leírásban ismertetett tejátfolyásmérő együttes működtetése igen jó eredményeket hozott. A találmány szerinti mérőberendezés előnyösen megnyúlt kamraként kialakított 1 tartályban van elhelyezve, amelyet célszerűen alkalmas szigetelő­­anyagból, például műanyagból készítenek. Az 1 tar­tály alsó szintje általában zárt és hosszúkás törzsé­hez olyan egységek csatlakoztathatók, amelyekkel a tej ellenőrzött mennyiségének bevezetése és elveze­tése biztosított. Az 1 tartályban (1. ábra) legalább két egymástól térben elválasztott hosszúkás elektród van. A bemu­tatott kiviteli alakban az 1 tartályba 2 első és 3 máso­dik elektród nyúlik be, célszerűen annak teljes hosz­­szát felölelve. Az 1. ábrán látható formában a 2 első és a 3 második elektród egymással teljes mértékben párhuzamos, de a párhuzamosság nem követelménye a mérésnek. A 2 első elektród, a 3 második elektród­hoz rendelt, a továbbiakban ismertetendő 4 tekercs valamint a 3 második elektród együttesen célszerűen 8 feszultségátalakítő egységet alkotnak. A 8 feszült­ségátalakító egységet felső és alsó végén 8a záróelem zárja le, amellyel a 2 első és a 3 második elektród egymáshoz viszonyított helyzete jól tartható és biz­tosítható. A 2 első és a 3 második elektródot célszerűen olyan anyagból készítjük, amely a tejipar igényeit figyelembevéve a higiénés követelményeknek is meg­felel. Ilyen lehet például a rozsdamentes acél. Ez kü­lönösen alkalmas a tejben végzendő mérésekhez. A rozsdamentes acélból készült elektródok alkalma­sak a megfelelő tisztasági követelmények betartására, mivel könnyen és jól tisztíthatók, fertőzésre nem érzékenyek. Ez természetesen rendkívül lényeges és nagyon előnyös abban az esetben, amikor a beren­dezést tej mérésére kell felhasználni, például mező­­gazdasági üzemekben, fejőbe rendezésekkel együttmű­ködve, vagy a tej feldolgozása során. A 2 első elektród célszerűen csőszerű vagy rúd­szerű kialakítású, mint ez az 1. ábrán látszik. Az et­től térben elválasztott 3 második elektród tetszőle­ges alakú és elrendezésű lehet, de a legjobb eredmé­nyeket a tapasztalat szerint a megnyúlt csőszerű alak biztosítja, amelyet a lényegében négyzetes ke­resztmetszet jellemez. Természetesen az adott felté­telek mellett más keresztmetszet és alak is célszerű lehet. A 3 második elektród a találmány szerinti beren­dezés egy előnyös kiviteli alakjában csőszerű négyze­tes üreges testként van kialakítva és közepében helyezkedik el a megnyúlt formájú 4 tekercs. A találmány értelmében a 4 tekercset úgy kell el­helyezni, hogy a 3 második elektródtól elválasztottan helyezkedjen el. Legcélszerűbbnek az elektród bel­sejében való elhelyezés bizonyult. A két egység kö­zött nem feltétlenül szükséges azonban ilyen mecha­nikai kapcsolatot teremteni. A bemutatott megol­dást mind gyártási, mind pedig működtetési szem­pontból előnyösnek találtuk, de az is kitűnt, hogy a 4 tekercs a2 1 tartályon belül bárhol elhelyezhető, ha a 2 első elektród közelébe kerül, mégpedig olyan mértékben, hogy a 2 első elektród körül kialakult megfelelő mágneses tér érzékelésére és annak hatá­sára feszültség indukálására képes legyen. Ezt a to­vábbiakban még ismertetjük. Bár a jelen kiviteli alakot azzal jellemeztük, hogy i 4 tekercs a 3 második elektródon belül van, de ki Jkell emelni, hogy a 4 tekercs a 2 első és a 3 második elektródtól elválasztva minden olyan alkalmas mó­don és helyzetben kialakítható, amikor a 4 tekercs a 2 első elektród szomszédságában van, és alakjánál, helyzeténél és elhelyezkedésénél fogva képes arra, hogy a 2 első elektród körül gerjesztett elektromágne­ses teret érzékelje, ennek hatására feszültséget indu­káljon. A találmány szerinti berendezés itt ismertetett kiviteli alakjában a 4 tekercs megnyúlt hosszúkás alakú testként van kiképezve, amely legalább egy, de szükség szerint sok 5 longitudinális menetet tar­talmaz. A kísérletek során kitűnt, hogy az egy vagy több 5 longitudinális menettel kialakított 4 tekercs képes az elektromágneses tér különösen hatékony érzékelésére és érzékeny módon tud feszültséget indukálni, amely a folyadéknak a szintjétől lineáris módon függ, mégpedig a 2 első elektród, a 3 máso­dik elektród és a 4 tekercs helyzetétől függetlenül. A jelen találmány szerinti berendezés 4 tekercsé­be tetszőleges számú 5 longitudinális menet építhető be. A részleteket a 2. és a 3. ábra mutatja. A talál­mány szerinti berendezésben a 4 tekercs az 5 longi­tudinális menetek nagy számával van kialakítva, ahol a menetek 6 csévetesten vannak elrendezve. A 6 csé­­vetest lényegében „H alakú, és a tekercsek a 6 csé­­vetest 7 szárától vannak felcsévélve. Ily módon acsé­­vetest körül nagyszámú 5 longitudinális menet hoz­ható létre, amelyek a megnyújtott alakú 4 tekercset (2. és 3. ábra) hozzák létre. A 4 tekercs kialakítása célszerűen olyan, hogy kényelmesen elhelyezhető a 3 második elektród hosszú üreges testében, és a 3 második elektródot úgy alakítjuk ki, hogy megfelelő tömítő és lezáró egységek, illetve alkatrészek és a 8a záróelemek alkalmazásával hermetikusan és vízzáró módon le­zárt legyen, és így a 2 első és a 3 második elektró­dot, valamint a 4 tekercset 8 feszültségátalakítóvá képezzük ki. Az 1. és a 3. ábrából jól látható, hogy a 3 második elektród belsejében elrendezett 4 tekercs az 1 tartályban lényegesen függőleges helyzetet foglal el. A 2 első elektród 2a felső oldalával a 8a záró­elemen át van vezetve és így váltakozóáramű feszült­ségforrásra csatlakoztatható. A 8a záróelem például műanyagból vagy más szigetelőanyagból készülhet, és ebbe az elektródok végei jól besüllyeszthetők. A végek lezárásnak módját a 4. ábra mutatja. A felhasználás során a 8 feszültségátalakitóhoz és a 2 első elektródhoz olyan ismert egységeket csat­lakoztatunk, amelyek lehetővé teszik váltakozóáram átvezetését a 2 első elektródon. A váltakozó áram ilyen feltételek között a villamosán vezető folyadé­kon, tehát tejen és a 3 második elektródon át folyik. A váltakozóáram a 2 első elektród környékén és ahhoz viszonyítva 10 elektromágneses teret kelt. Az adott elrendezésből következik, hogy a 10 elektro­mágneses tér lényegében vízszintes irányú, illetve sí­kú. A 10 elektromágneses tér a 2 belső elektród kö­rül alakul ki, érzékelésére az indukált feszültség alapján a 4 tekercs szolgál, majd az így kapott jel megfelelő módon átalakítható és villamosán vezető jel szintjének lineáris függvényét adja. A használat során a 10 elektromágneses tér áltál a 4 tekercsben indulált áram erőssége lényegében ará­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom