189788. lajstromszámú szabadalom • Elpárologtatandó folyadékkal érintkezésben levő hőátadó felület kialakítása és eljárás annak előállítására
1 189.788 2 és más ismert passzíváié, dekapirozó, pácoló stb. műveletek is. Rétegfelvételi eljárásként a galvanizálástól a párolgtatásig, a kémiai lecsapatástól plazmaszórásig sok eljárás használható. A találmány szerinti, 2 nem nedvesíthető helyekkel rendelkező, de általában nedvesíthető felület megvalósítható például úgy is, hogy a felületet porkohászati módszerrel állítjuk elő kétféle anyag kívánt arányú és méretű szemcséiből, ezek egyike nedvesíthető, másika nem, az adott munkafolyadék számára. A felület már így is rendelkezik a találmány szerinti előnyökkel, de ez fokozható, ha szelektív oldószerrel (marószerrel) a nem nedvesíthető komponens szemcséit részlegesen eltávolítjuk. A nedvesíthető felületen keletkező marási gödrök belseje, vagy azok egy része (attól függően, hogy milyen mértékű a szelektív kimarás) nem nedvesíthető lesz ami, mint láttuk, kedvező a buborékképződés és növekedés szempontjából. Hasonló eredményre vezet, ha nem nedvesíthető felületre nedvesíthető hálót sajtolunk, vagy ha felületet borító háló, vagy nemezkanóc anyaga összetett: nedvesíthető részeken kívül nem nedvesíthető rétegeket stb. is tartalmaz. A találmány a továbbiakban a könnyebb megérthetőség kedvéért példákon mutatjuk be. 1. példa. Hőcsövek leggyakoribb szerkezeti anyaga a réz és a rozsdamentes acél, legközönségesebb munkafolyadéka pedig a víz, amely a tiszta réz- és acélfelületet jól nedvesíti. A 2. ábrán bemutatott példánkban válasszunk egy 20 mm belső átmérőjű vörösréz csövet (2/a ábra), amelynek belső felületén forgácsolással hozzunk létre egy olyan spirál horonyrendszert, amelynél a horony az egy szerűség kedvéért pl. 45°-os csúcsszögű háromszög keresztmetszetű, és 0,4 mm mély. a menetemelkedés pedig 0,5 mm (2/b ábra). Az így kialakított felületet szílánvegyületekben dús atmoszférában tartással teljes terjedelmében víztaszítóvá tesszük (5/c ábra), majd ismét forgácsolással felbővítjük az eredeti átmérőt 20,3 mm-re (5/d ábra). Könnyen belátható, hogy az így kialakított felületen a 0,25 mm mély hornyok belseje a víz számára rosszul nedvesíthető, míg az utolsó forgácsolással létrehozott hornyok közötti csőfalszakaszok jól nedvesíthetők, amivel célunkat elértük. 2. példa. (6. ábra) Az 1. példában leírt módon víztaszítóvá tett rézlemez 24 nem nedvesíthető felületére néhány tized mm vastag szálakból szőtt, 05—1 mm huzaltávolságú réz 15 nedvesíthető háló helyezünk (6/a ábra), présszerszámban összesajtoljuk, esetleg ugyanezen művelettel félgömb alakúra domborítjuk (6/b ábra). Az így létrehozott üstfenék belső felülete e találmány szerinti hőátadó felület tulajdonságával rendelkezik. 3. példa. (7. ábra). Vörösréz anyagú 14 nedvesíthető lemez 1 nedvesíthető felületére az előbbiek szerint víztaszítóvá tett vörösréz 25 nem nedvesíthető hálót, majd erre a háló huzaltávolságának megfelelően áttört, réz 16 nedvesíthető perforált lemezt helyezünk (7/a ábraX és összesajtoljuk. A lemezt hengerek között a perforált oldallal befelé csővé görbítjük, és az összeérő széleket összeforrasztjuk (7/b ábra). Az így kialakított cső lefenekelve víztöltésű hőcső céljára a találmány szerinti belső felülettel rendelkezik. Szabadalmi igénypontok 1. Elpárologtató folyadékkal érintkezésben lévő hőátadó felület, azzal jellemezve, hogy az elpárologtató folyadék által jól nedvesíthető felületen (1) periodikusan vagy statisztikusan elszórtan, célszerűen 0,1-1 mm nagyságú, ugyanezen folyadék által csak rosszul vagy nem nedvesíthető helyek (2) vannak kialakítva. 2. Az 1. igénypont szerinti hőátadó felület, a z - zal jellemezve, hogy a csak rosszul vagy nem nedvesíthető helyek (2) a jól nedvesíthető felület (1) mélyedéseiben helyezkednek el. 3. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti hőátadó felület kialakítására, azzal jellemezve, hogy az elpárologtatandó folyadék által jól nedvesíthető anyagból készült nedvesíthető felületre (1) célszerűen karcolással előbb mélyedéseket - például nedvesíthető hornyokat (12) - hozunk létre, majd a teljes felületet víztaszító (folyadéktaszító) szerekkel (pl. szilán- vagy szilikonvegyöletekkel) nem vagy csak rosszul nedvesíthetővé tesszük, és/vagy ilyen réteggel vonjuk be, végül e nem, vagy csak rosszul nedvesíthető felületet és/vagy réteget a könnyen hozzáférhető helyekről például fmom csiszolópapírral vagy forgácsolással eltávolítjuk. 4. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti hőátadó felület kialakítására, azzal jellemezve, hogy az elpárologtatandó folyadékkal nem vagy csak roszszul nedvesíthető anyagból készült felületre jól nedvesíthető réteget (13) viszünk fel célszerűen például galvanizálással vagy árammentes fémleválasztással, majd ezt a réteget például durva karcolással helyenként eltávolítjuk és/vagy áttörjük, így rosszul nedvesíthető hornyokat (22) állítunk elő. 5. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti hőátadó felület kialakítására, azzal jellemezve, hogy az elpárologtatandó folyadékkal nem vagy csak roszszul nedvesíthető réteget (13) hozunk létre például galvanizálással úgy, hogy a felületre előbb szigetelő anyagból hálószerű maszkot viszünk fel, amit a galvanizálás után eltávolítunk; mélyedésekkel rendelkező felület esetén e réteg hézagai célszerűen a felület mélyedéseinél vannak. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hézagos jól nedvesíthető réteget (13) jól nedvesíthető anyagból készült perforált lemeznek, hálónak (15) vagy nemeznek a nem nedvesíthető felületre (24) sajtolásával hozzuk létre. 7. Eljárás az 1. vagy 2. igénypont szerinti hőátadó felület kialakítására, azzal jellemezve, hogy az elpárologtatandó folyadékkal jól nedvesíthető felületre (1) csak rosszul vagy nem nedvesíthető hálót (25), perforált lemezt, vagy nemezt, majd erre ismét jól nedvesíthető perforált lemezt (16X hálót vagy nemezt sajtolunk. A használt megnevezések jegyzéke I nedvesíthető felület II nedvesíthető csőfal 12 nedvesíthető horony 13 nedvesíthető réteg 14 nedvesíthető lemez 15 nedvesíthető háló 16 nedvesíthető perforált lemez 31 kis buborék 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4