189781. lajstromszámú szabadalom • Önmetsző menetbetét

1 180.781 2 találmány értelmében ugyancsak előnyös, ha a ho ronyalap dőlése a külső menet emelkedésének irányá­ba esik. Végül a mindenkori célnak megfelelően cél­szerű lehet, ha a bekezdő rész domboriían vagy homorúan van kiképezve. A találmány részletesebben kiviteli példák kapcsán a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon az. 1. ábra egy részint metszetben ábrázolt, belső menettel ellátott menetes hüvely (menetbetét) oldal­nézete, a 2. ábra egy vágóéi nézete, a 3. ábra egy' további vágóéi nézete, a 4. ábra egy menetes hüvely (menetbetét) oldal­nézete, a bekezdő rész egyik lehetséges kiviteli alak­jával, az 5. ábra agy további menetes hüvely (menetbe­tét) oldalnézete, a bekezdő rész egy másik lehetséges kiviteli alakjával, míg a 6. ábra egy horonytartományban elmetszett menetes hüvely tüntet fel. Az 1. ábra szerinti, hengeralakú menetes hüvely­ként kialakított találmány szerinti menetbetétnek 1 külső menete van. A menetbetét belsejében 2 belső menet van kialakítva. A menetbetét behajtó vége egy rajta átmenő 3 vágóhoronnyal van ellátva. Emel­lett a menetbetét behajtó végén 4 bekezdő rész van kialakítva. Ha ezt a menetes hüvelyként kialakított menetbetétet egy sima falú furatba csavarjuk be, akkor az 1 külső menet 3 vágóhorony által metszett menetoldalai vágóéiként hatnak és a befogadó furat­ba belső menetet vágnak. A menetbetét 5 hosszúsága a 3 vágóhorony mélységének megfelelően tehát me­­netvágó funkcióval rendelkezik, azonban kevéssé járul hozzá a menetbetét befogadó furatban való rögzüléséhez. Ehhez a rögzüléshez elsősorban a me­netbetét maradék 6 hossza meghatározó. Az ismert inenetbetéteknéi a 3 vágóhorony hely­zete az 1 külső menethez ill. az ennek 7 homlokol­dalán levő menetkez.de i ez viszonyítva nincs ponto­san meghatározva. Az ebből adódó eltérő vágóélpro­filok a 3 vágóhorony tartományában a 2. és 3. ábrá­kon kerülnek bemutatásra. . A 2. és 3. ábra az 1. ábra szerinti 8 horony fel ül etet mutatja be. Amikor a menetbetétet a befogadó fu­ratba becsavarozzuk, a 8 horony felület által metszett külső menetprofrl szolgál vágóélprofrlul. Ugyanez áll fenn diagonálisan szemben elhelyezkedő horonyfelü­­let esetében is. A 2. ábrának megfelelően tételezzük fel, hogy egy 9 menetcsúcs a 7 honrlokfelületlrez képest egy 1/4-es menetemelkedéseltérést mutat. Mint ahogy a 2. és 3. ábrák összevetéséből világosan kitűnik, a fentiek által egymástól teljesen eltérő vágóélprofilok keletkeznek. Ezek az eltérő vágóélprofilok különböző becsavarási nyomatékot és különféle vágótulajdonságokat ered­ményeznek. A most bemutatandó találmány abból indul ki, hogy az 1 külső menet és a 3 vágóhorony egymáshoz viszonyított helyzetét mindenkor egyér­telműen meghatározza, ami által elérhetővé válik, hogy a menet betéteknél pl. csak a 2. ábra szerinti vágóélprofrl, vagy csak a 3. ábra szerinti vágóélpro­fil alakuljon ki Azt, hogy a vágóélprofilok melyike kedvezőbb, a munkadarab alapanyagának jellege dönti el, tehát az, hogy minek a befogadó furatában kell a menetbetétet elhelyezni. A 8 horony felülettel mindenkor átniérősen szem­­benfekvő horony felület rész a maga részéről egy fél menetemelkedésser eltolva metszi ki a külső menet és az ott kialakuló vágóélprofilt az. 1. ábrán pontvo­nalazva jelöltük. Ha mindkét diametríkusan egymással izemben fekvő horonyfelület, amely vágóéiként szolgál, mind­egyik menetbetétnél ugyanolyan vágóélprofillal ren­delkezik, akkor a 3 vágóhoronynak nem kell lényege­sen mélyebbnek lennie, mint a 4 beke/dőrész hossza. Ez azt jelenti, hogy a 3 vágóhorony pl. csak egy vagy két menetnyit hatol bele a menetbetét hengeres ré­szébe. Ennélfogva el lehet kerülni azt, hogy túl mély belső menetet vágjunk a befogadó furatba, miáltal növelni tudjuk a lacsavaiási nyomatékot és a kihú­zási szilárdságot. Ezzel egyidejűleg elértretjük, hogy a menetbe tét .5 hosszúsága, amely egyébként kevéssé járul hozzá a kihúzási szilárdság növeléséhez, a leg­minimálisabb mértékűre redukálható. A menetbe­­tétek ily módon rövidebbek lesznek. A be- és ki­­csavarási nyomatékok egyidejűleg lényegesen e^en­­letesebbek lesznek. Ha egyértelmű hclyzetlerendez.és áll fenn a 3 /ágóhoronyés az, 1 külső menet 7 homlokfelületen evő kezdőpontja között, és ezzel egyértelmű helyzet­­elrendezés adódik a 3 vágóhorony és az 1 külső menet között is, akkor az is lehetséges, hogy a 4 bekezdő­ész alakját a mindenkori felhasználási célhoz igazít­suk. A 4. ábrán a 11 bekezdő rész lényegében dombo­­ú (konvex) kiképezésű. Ezzel izemben az 5. ábrán fzereplő 12 bekezdő rész lényegileg homorú (konkáv) kialakítású. A mindenkori kedvezőbb formatípus rrmak az anyagnak a milyenségétől függ, amelyik­­len a menetbetét elhelyezésre kerül. A 4. ábra sze­rinti konvex formatípus szerinti konvex fomratípus szerinti homorú forma a sprődebb, keményebb mun­kadaraboknál alkalmazható. Amennyiben a menetbetétek egymással mindig egyforma vágóélproTillal rendelkeznek, lehetőség nyí­lik. arra, hogy a menetbetéteknek a befogadó furatba való helyezésekor ne kelljen a betekerő szerszámhoz nrélységi ütközőket ill. csúszó kupplungokat alkal­mazni. Elegednő, ha a betéteket mindenkor a befo­gadó furat fölött pozícionáljuk és egy előre megha­tározott menetszámmal becsavarjuk. így tehát mindig azonos mélységben kerülnek becsavarozásra a beté­tek és becsavart állapotban egymáshoz viszonyí­tottan is egyforma kicsavard si nyomatékkai és kiszakí­­tá.;i (kihúzási) szilárdsággal bírnak. Előfeltétel termé­szetesen ehhez az, hogy a befogadó furatok átmérője egyforma Tegyen. A következőkben hadd tegyünk említést egy a technika jelenlegi színvonalából adódó fogyatékosság­ról is. Az ismert menetbetétek esetében a 17horony­­ala.r derékszöget zár be a menetbetét 18 tengelyével. A jobboldali 8 horony felületnél a 17 horonyalap 19 rés menetoldalt vág ki a külső menethez, ami a maró­­nyomás következtében a 3 vágóhorony bemarásakor a külső menet szomszédos 20 menetalapjába bele­­préielődik és így túl sok anyagot vág ki a befogadó furat belső falának menetvágásakor annak falából. Ez a fogyatékosság azáltal kerülhető el, ha a 21 hor rnyalap nem derékszögben, hanem ferdén van a 18 "engelyhez képest kiképezve, dőlése egyenlő a kül­ső menetfél T-menetemelkedésével, és a 2l horony­alap az 1 külső menetet a 20 menetalapnál metszi, így a 21 horonyalap párhuzamosan fut az 1 külső menet T-emelkedésből következő dőlési irányával, így kizárható, hogy mind a jobboldali 8 horonyfelQ- létnél, mind a baloldali 8' horony felületnél részme­­netprofi! maradjon. A 3 vágóhomyot, így maximum 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom