189772. lajstromszámú szabadalom • Tasak, főleg folyékony közegek egységnyi mennyiségének kiadagolására
1 2 tett szabadalmi leírások, amelyeket idéztünk. Az előzőekből látható, hogy az 1-5. ábrákon bemutatott szerkezeti kialakításnál a hajlékony 18 lap és a tömítő-lezáró 14 réteg között zárt 22 táska kéoződik, amely a folyékony közeget tartalmazza és ahonnan a folyékony közeget kiadagoljuk. Amint az legjobban a 2. és 3. ábrákon látható, a merev 12 lapon 24 törésvonal van, amely előnyösen a 10 tasak külső felületébe van bemetszve a 22 táskával ellentétes oldalon. Amint az előzőekben említettük, magától értetődik, hogy a találmány nem korlátozódik az egyenes törésvonalra, hanem a törésvonal bármilyen olyan alakú lehet, amely megfelelő ahhoz, hogy a kívánt célt elérjük. A találmány értelmében a 24 törésvonal mentén 26 kiemelkedő rész van kialakítva, amely a merev 12 lap külső felületéből kiugrik. Az ábrázolt kivitelnél ez a 26 kiemelkedő rész hosszúkás gúla alakú, amelynek az alap sarkait összekötő átlós tengelyei egyenlőtlen hosszúak és a rövid átlós tengely a 24 törésvonalon fekszik. Bár a találmány nem korlátozódik különleges méretekre, azt találtuk, hogy a 26 kiemelkedő rész a legelőnyösebb, amelynél annak d kiemelkedése a merev 12 lap külső felületéből 1,58 mm, és a 12 lap vastagsága kb. 10-12 mm. Az előzőekből és különösen a 2A, 2D és 4. ábrából látható, hogy a 24 törésvonal a merev 12 lap szabályozott feltörését irányítja, amikor a 10 tasakot a 24 törésvonal mentén V-alakúra meghajlítjuk. Amikor a merev 12 lapot V-alakúra meghajlítjuk, a feszültség a 26 kiemelkedő rész 28 csúcspontjában koncentrálódik az emeltyűhatás következtében, amely a 28 csúcspontnak a hajlítási tengelytől való távolságából adódik. Azt tapasztaltuk, hogy az említett koncentrált feszültségek a 28 csúcspontot olyan erővel törik fel, amely elegendő ahhoz, hogy a tömítő-lezáró 14 réteg azon részét, amely a 26 kiemelkedő résszel közvetlen kapcsolatban van, felszakítsák és így 30 kiömlőnyílás képződjék. A. 28 csúcspont és 27 kiemelkedő rész széttörésével egyidejűleg a 24 törésvonal is széttörik. Ha azonban - amint azt az előzőekben kihangsúlyoztuk - a tömítő-lezáró 14 réteg tömör, erős szerkezetű, akkor a 24 törésvonal mentén keletkező feszültségek a törés folyamán nem elég nagyok ahhoz, hogy ezt a vele szomszédos 14 réteget feltörjék, amit azt eredményei, hogy a 26 kiemelkedő rész feltörése után a merev 12 lap függve marad. így, mivel a merev 12 lap két 12A, 12B fele párhuzamos és egymást fedő helyzet felé kényszerül, ezek a féloldalak a hajlékony 18 lappal dolgoznak együtt, hogy a tasakban lévő folyékony közeget a 30 kiömlőnyíláson keresztül kikényszerítsék. Mivel a tömítő-lezáró 14 réteg nem hasadt fel a 24 törésvonal mentén, - kivéve a 26 kiemelkedő részt - a 30 kiömlőnyflás az egyetlen nyílás, amelyen keresztül a folyékony közeg távozni tud. Az előzőekből nyilvánvaló, hogy egy helyi 30 kiömlőnyílás egy erősen irányított kiáramást ad, mivel a merev 12 lap 12A, 12B felei a rugalmas 18 lappal együttműködnek ahhoz, hogy a 22 táskából annak tartalmát kihajtsák. Az erősen irányított kiáramlás azáltal jön létre, hogy a folyékony közeget egy viszonylag kis nyíláson, viszonylag nagy nyomással kényszerítjük át Magitól értetődik, hogy ugyanezt hatást érhetjük el, ha a 24 törésvonalat lényegében csak a 26 kiemelkedő részen képezzük ki, amint azt a 2C. ábrán ábrázoltuk. Más változatban a 24 törésvonal túlnyúlhat a 26 kiemelkedő részen, de nem ér a tasak széléig. Azt tapasztaltuk, hofjy miután a folyékony közeg teljes egészében vagy részben elhagyta a 22 táskát, a merev 12 lap 12A, 123 felei vissza igyekeznek térni a nyitás előtti helyzetükbe, olyan V-alakot véve fel, amely kevésbé hegyesszögű, mint az ürítés alatt. Ezzel egyidejűleg és annak következtében, hogy az oldalfalak eredeti helyzetükbe igyekeznek visszatérni, a 22 táska részben ismét kitágul és a 30 kiömlőnyflásnál beömlést képez. Az a tény, hogy a 12 lap két 12A, 12B fele nyitás előtti helyzetébe tér vissza és a 30 kiömlőnyíláson keresztül báramlás indul meg, arra kényszeríti a 30 kiömlőnyflás környezetében maradt folyékony közeget, hogy visszaül rámoljon a 22 táskába és a kiáramlás befejeződjék. Látható tehát, hogy a találmány szerinti tasaknak egy nem várt és kívánatos eredménye van az, hogy nem csöpög vagy szivárog, ha a tasakból a benne lévő folyékony közegnek csak egy részét ürítettük ki. Természetesen a fennmaradó folyékony közeg kiadagolása bármikor újra kezdhető, amikor arra szükség van. A 6. ábrán olyan kivitelt ábrázoltunk, amely az 1-5. ábrákon ábrázolt kiviteltől csak abban tér el, hogy a 24 törésvonal mentén több 26 kiemelkedő rész van kialakítva, ho(5y a tömítő-lezáró 14 réteg szétszakadásához nagyobb emeltyűhatást hozzunk létre és így több kiömlőnyflás létesüljön. Magától értetődik, hogy a merev 12 lap és a 26 kiemelkedő rész kombinációja akkor is előnyös, ha a tömítő-lezáró 14 réteg elmaradás hogy ez is beletartozik a találmány tárgykörébe. Amint az előzőekben a lokalizált törésvonal alkalmazásánál említettük, ez a kivitel különösen akkor kívánatos, ha kis viszkozitású folyékony közeget, például vizet, krémet vagy alkoholt kell erősen irányított áramban, csöpögésmentes tasakból kiadagolni. Ilyen folyékony közegek nem igényelnek speciális tömi tő réteget, de mégis alkalmazhatók tasakok esetében, amelyeknél viszont a találmány többi előnye megtalálható. A 7A-7E. ábrákon különböző alakú 26 kiemelkedő részeket ábrázoltunk. A 7A. ábrán a 40 kiemelkedő rész kupola alakú és a 24 törésvonal felezi a kupolát az ívelt oldalán és 42 felső felületének középpontján megy át. A 7B, ábra hosszúkás gúla alakú 50 kiemelkedő részt ábrázol, amelyet a 24 törésvonal a hosszú tengelyek mentén szel ketté. A 7C. ábrán kúpalakú 52 kiemelkedő rész látható, amelyet a 24 törésvonal vág ketté. A 7D. ábrán csonkakúpalakú 54 kiemelkedő rész látható, amelyet a 24 törésvonal vág ketté. A 7E. ábrán gúla alakú 56 kiemelkedő rész látható, amelynek négyszög alapja van és az alap sarkait összekötő átlós tengelyek egyenlő hosszúak. A 24 törésvonal az egyik átlós tengely mentén vágja ketté a gúlát. Amint a korábbiakban már ismertettük, a 7C-7E. ábrákon látható kiemelkedő részeknél a törési erők lényegében egy pontban koncentráltéinak és így maximális feszültséget és törőhatást hoznak létre. A 8. és 9. ábrákon a találmány szerinti tasak egy másik kivitele látható, amelynél a 22 táskában a folyadékot a felhordó anyag van elhelyezve, hogy a csomagolás tartalmát a kívánt célnak megfelelően lehessen felhasználni. Ennek érdekében közvetlenül az üreges 26 kiemelkedő rész a 24 törésvonal mögött 65 szivacs vagy más atszorbens vagy szivacsszerű anyag van a 22 táskába rögzítve. Előnyösen a 65 szivacsnak kiugró 66 középső része van, amely be 189.772 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
