189766. lajstromszámú szabadalom • Súlytámfal, valamint eljárás súlytámfal építésére
1 A találmány súly támfalra, valamint súly támfal építésére szolgáló eljárásra vonatkozik. Az építőmérnöki gyakorlatban gyakran kell valamely talajtörneg megtámasztása céljából támfalakat építeni. Régebben túlnyomórészt súly támfalakat alkalmaztak, újabban az előregyártott vasbetonelemekből kihorgonyzással készülő támfalak térhódítása tapasztalható, amelyeknél viszont a kihorgonyzással, a horgonyok korrózióvédelmével kapcsolatban jelentkeznek problémák. A súly támfalak, amelyek jelenleg kőből vagy monolit tömegbetonból készülnek elsősorban azért szorulnak egyre inkább háttérbe, mert létesítésük sok helyszíni élőmunkát igényel, kivitelezési költségük magas, és nagymennyiségű cement és homokos kavics szükséges az építésükhöz. A súlytámfalak magassági méretének korlátot szab, hogy kb. 5,0-6,0 nves magasság felett - a nagy keresztmetszeti méretek következtében - a súlytámfalak még fokozottabban gazdaságtalanná válnak.Ilyen magasságoknál általában már monolit vasbeton szögtámfalakat építenek, amelyek fajlagos költségei igen magasak, és nagy helyszíni élőmunka-ráfordítást igényelnek. A találmány feladata, hogy súlytámfalak létesítésére olyan megoldást szolgáltasson, amely a létesítési költségek, ■»z építési idő és a helyszíni élőmunka-igény nagymérvű csökkentését, ezzel súlytámfalak gazdaságos kivitelezését teszi lehetővé úgy, hogy a műtárgy statikailag egyenértékű legyen a hagyományos súlytámfalakkal. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a támfal építéséhez kettős héjú önhordó előregyártott vasbeton kéregzsalu-elemeket alkalmazunk, a helyszíni zsaluzási munkák szükségességét kiküszöbölhetjük, így az egyik legnagyobb élőmunkaigényű építési fázist iktathatjuk ki, másrészt a létesítendő támfalat két kisvastagságú vasbeton falszerkezet közé töltött talajanyag felhasználásával készíthetjük el, ami a betonanyag vonatkozásában jelent igen jelentős megtakarítást. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan súlytámfal segítségével oldottuk meg, amelynek alapteste és azon elhelyezkedő falteste van, és amelyre az jellemző, hogy a merevítő-távtartó vasszereléssel rendelkező kettéshéjalású, előregyártott vasbeton kéregzsaluelemek, és azokba a helyszínen betöltött monolitbeton által alkotott felmenő homlokfala, attól oldalirányú távközzel húzódó felmenő hátfala van; az alaptest, a homlokfal és a hátfal által határolt térben önüeszthető, tömöríthető szilárd anyagból készült kitöltés van; és hogy a homlokfal és a hátfal felső végükhöz sarokmereven csatlakoztatott, a kitöltés felett húzódó összefogó szerkezet, például vasbeton fejgerenda útján vannak összekötve egymássá. Megjegyezzük, hogy az "alaptest" fogalmat a lehető legtágabban kell értelmezni, tehát pl. egy aljzatbeton réteg, sőt, tömörítéssel, vagy más módon szilárdított és a kéregzsalu-elemek elhelyezésére alkalmassá tett talajréteg is "alaptestnek minősül a jelen találmány szempontjából. Az alaptest értelemszerűen kéregzsaluelemek felhasználása nélkül is készülhet. Ugyancsak a lehető legtágabban értelmezendő a felső "összefogó szerkezei fogalma, amelyet vasbeton lemez, sőt, bizonyos esetekben átkötő vasbeton bordázat is alkothat. A súlytámfal egy kiviteli alakjára az jellemző, hogy merevítő-távtartó vasszereléssel rendelkező kettősnéjú előregyártott vasbeton kéregzsalu-elemeket tartalmazó monolit vasbeton alapteste van, amely a 2 2 ; •, homlokfalra! és oldalfallal sarokmerev kapcsolatát biztosító, azok monolitbetonjába benyúló átkötő tüskékkel .van e falakhoz csatlakoztatva. Ebben az esetben célszerű, ha a kéregzsalu-elemek belső héjalólemezei a külső héj alól emez éknél kisebb magasságúak, és bennük átmenő nyílások vannak kiképezve, és e kisebb magasságú héjalólemezekből - adott esetben - az alaptest belseje felé nyúló vasszerelés van kihajtva és az alaptest monolitbetonjába ágyazva. Egy további találmányi ismérv szerint a felmenő faltest homlok- és hátfalai talp-tartományában az alaptesten nyugvó, a kitöltés alatt húzódó beton vagy vasbeton lemezsáv van. Egy másik kiviteli alakra az jellemző, hogy az összefogó szerkezet, például vasbeton fejgerenda a homlok- és hátfalba is bebetonozott átkötő tüskék segítségével e falakhoz sarokmerev kapcsolattal van csatlakoztatva. Előnyös az a kiviteli alak, amelynek az a lényege, hogy a felmenő faltestbe épített kettőshéjú kéregzsalu-elemek belső héjalólemezei legfelül, az összefogó szerkezet tartományában rövidebbek, mint ugyanitt a külső héjaló lemezek és az összefogó szerkezet, például vasbeton fejgerenda alsó síkja a belső héjalólemezek felső pereme felett húzódik; ebben az esetben célszerű lehet, ha a belső héjalólemezek felső pereméből vasszerelés van az összefogó szerkezetbe, például vasbeton fejgerendába hajlítva, és annak monolitbeton anyagába van bebetonozva. Amennyiben erre igény van, egy további találmányi ismérv szerint a honi okfal vagy/és hátfal - legalább külső felülete - ferde lehet. A találmány szerinti eljárásra az jellemző, hogy az alaptesten a létesítendő felmenő faltest homlokfaloldali és hátoldali tartományában egymástól távközzel merevítő-távtartó vasszereléssel rendelkező előregyártott vasbeton kéregzsalu elemeket helyezünk el egymás mellett, amelyeket terv szerinti helyzetükben ideiglenesen rögzítünk; a héjalólemezek közötti tereket monolitbetonnal kitöltve homlokfalat és hátfalat készítünk; az ezek közötti térbe tömöríthető ömleszthető szilárd anyagból kitöltést készítünk; és a felmenő faltest felső tartományában a homlok- és hátfal felső részét összefogó, a kitöltést célszerűen, felülről teljesen lezáró összefogó szerkezetet, előnyösen vasbeton fejgerendát alakítunk ki. Ennek az eljárásnak egy előnyös foganatosítási módja szerint a homlokfal és hátfal készítéséhez egymás felett több sorban helyezünk el kéregzsalu elemeket, amelyek monolitbetonnal való kitöltését, valamint a homlok- és hátfal közötti térbe a feltöltés anyagának bevitelét mindig egy-egy sor kéregzsalu-elem elkészülte után végrehajtjuk, és a következő kéregzsaluelem-sort csak a bevitt monolíbeton - legalább részleges - megszilárdulását követően helyezzük el és röpítjük ideiglenesen, és e műveletekét a létesítendő összefogó szerkezet, pl. vasbeton fejgerenda tartományának eléréséig ismételjük. Előnyös, ha az alaptestet előregyártott vasbeton kettőshéjú kéregzsalu-elemek felhasználásával monolit bet ónból készítjük el, és ha az alaptest és a felmenő faltest homlok- és hátfala, vagy/és e falak és az összefogó szerkezet, pl. vasbeton fejgerenda között a sarokmerev kapcsolatot átkötő tüskék beépítésével alakítjuk ki. Egy másik eljárási jellemzőnek megfelelően a homlok- és hátfal létesítéséhez előirányzott mindenkori legalsó kéreg^saluelem•sorok között az alaptesthez kapcsolódó betonvagy vasbeton lemezsávot készítünk a kéregzsaluelemek kibetonozásának a megkezdését megelőzően. 189.766 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
