189766. lajstromszámú szabadalom • Súlytámfal, valamint eljárás súlytámfal építésére

1 A találmány súly támfalra, valamint súly támfal épí­tésére szolgáló eljárásra vonatkozik. Az építőmérnöki gyakorlatban gyakran kell vala­mely talajtörneg megtámasztása céljából támfalakat építeni. Régebben túlnyomórészt súly támfalakat al­kalmaztak, újabban az előregyártott vasbetonelemek­ből kihorgonyzással készülő támfalak térhódítása ta­pasztalható, amelyeknél viszont a kihorgonyzással, a horgonyok korrózióvédelmével kapcsolatban jelent­keznek problémák. A súly támfalak, amelyek jelenleg kőből vagy monolit tömegbetonból készülnek első­sorban azért szorulnak egyre inkább háttérbe, mert létesítésük sok helyszíni élőmunkát igényel, kivitele­zési költségük magas, és nagymennyiségű cement és homokos kavics szükséges az építésükhöz. A súlytám­­falak magassági méretének korlátot szab, hogy kb. 5,0-6,0 nves magasság felett - a nagy keresztmetsze­ti méretek következtében - a súlytámfalak még foko­zottabban gazdaságtalanná válnak.Ilyen magasságok­nál általában már monolit vasbeton szögtámfalakat építenek, amelyek fajlagos költségei igen magasak, és nagy helyszíni élőmunka-ráfordítást igényelnek. A találmány feladata, hogy súlytámfalak létesíté­sére olyan megoldást szolgáltasson, amely a létesítési költségek, ■»z építési idő és a helyszíni élőmunka-igény nagymérvű csökkentését, ezzel súlytámfalak gazdasá­gos kivitelezését teszi lehetővé úgy, hogy a műtárgy statikailag egyenértékű legyen a hagyományos súly­támfalakkal. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a támfal építéséhez kettős héjú önhordó előregyártott vasbeton kéregzsalu-elemeket alkalma­zunk, a helyszíni zsaluzási munkák szükségességét ki­küszöbölhetjük, így az egyik legnagyobb élőmunka­igényű építési fázist iktathatjuk ki, másrészt a létesí­tendő támfalat két kisvastagságú vasbeton falszerke­zet közé töltött talajanyag felhasználásával készíthet­jük el, ami a betonanyag vonatkozásában jelent igen jelentős megtakarítást. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a talál­mány értelmében olyan súlytámfal segítségével oldot­tuk meg, amelynek alapteste és azon elhelyezkedő falteste van, és amelyre az jellemző, hogy a merevítő­­-távtartó vasszereléssel rendelkező kettéshéjalású, elő­regyártott vasbeton kéregzsaluelemek, és azokba a helyszínen betöltött monolitbeton által alkotott felmenő homlokfala, attól oldalirányú távközzel hú­zódó felmenő hátfala van; az alaptest, a homlokfal és a hátfal által határolt térben önüeszthető, tömörít­hető szilárd anyagból készült kitöltés van; és hogy a homlokfal és a hátfal felső végükhöz sarokmereven csatlakoztatott, a kitöltés felett húzódó összefogó szerkezet, például vasbeton fejgerenda útján vannak összekötve egymássá. Megjegyezzük, hogy az "alap­test" fogalmat a lehető legtágabban kell értelmezni, tehát pl. egy aljzatbeton réteg, sőt, tömörítéssel, vagy más módon szilárdított és a kéregzsalu-elemek elhelyezésére alkalmassá tett talajréteg is "alaptest­nek minősül a jelen találmány szempontjából. Az alaptest értelemszerűen kéregzsaluelemek felhasználá­sa nélkül is készülhet. Ugyancsak a lehető legtágab­ban értelmezendő a felső "összefogó szerkezei fo­galma, amelyet vasbeton lemez, sőt, bizonyos esetek­ben átkötő vasbeton bordázat is alkothat. A súlytámfal egy kiviteli alakjára az jellemző, hogy merevítő-távtartó vasszereléssel rendelkező ket­­tősnéjú előregyártott vasbeton kéregzsalu-elemeket tartalmazó monolit vasbeton alapteste van, amely a 2 2 ; •, homlokfalra! és oldalfallal sarokmerev kapcsolatát biztosító, azok monolitbetonjába benyúló átkötő tüskékkel .van e falakhoz csatlakoztatva. Ebben az esetben célszerű, ha a kéregzsalu-elemek belső héjaló­­lemezei a külső héj alól emez éknél kisebb magasságúak, és bennük átmenő nyílások vannak kiképezve, és e kisebb magasságú héjalólemezekből - adott eset­ben - az alaptest belseje felé nyúló vasszerelés van kihajtva és az alaptest monolitbetonjába ágyazva. Egy további találmányi ismérv szerint a felmenő faltest homlok- és hátfalai talp-tartományában az alaptesten nyugvó, a kitöltés alatt húzódó beton vagy vasbeton lemezsáv van. Egy másik kiviteli alakra az jellemző, hogy az összefogó szerkezet, például vasbe­ton fejgerenda a homlok- és hátfalba is bebetonozott átkötő tüskék segítségével e falakhoz sarokmerev kapcsolattal van csatlakoztatva. Előnyös az a kiviteli alak, amelynek az a lényege, hogy a felmenő faltestbe épített kettőshéjú kéreg­zsalu-elemek belső héjalólemezei legfelül, az össze­fogó szerkezet tartományában rövidebbek, mint ugyanitt a külső héjaló lemezek és az összefogó szer­kezet, például vasbeton fejgerenda alsó síkja a belső héjalólemezek felső pereme felett húzódik; ebben az esetben célszerű lehet, ha a belső héjalólemezek felső pereméből vasszerelés van az összefogó szerkezetbe, például vasbeton fejgerendába hajlítva, és annak mo­nolitbeton anyagába van bebetonozva. Amennyiben erre igény van, egy további találmányi ismérv szerint a honi okfal vagy/és hátfal - legalább külső felülete - ferde lehet. A találmány szerinti eljárásra az jellemző, hogy az alaptesten a létesítendő felmenő faltest homlokfaloldali és hátoldali tartományában egymástól távközzel me­revítő-távtartó vasszereléssel rendelkező előregyártott vasbeton kéregzsalu elemeket helyezünk el egymás mellett, amelyeket terv szerinti helyzetükben ideig­lenesen rögzítünk; a héjalólemezek közötti tereket monolitbetonnal kitöltve homlokfalat és hátfalat készítünk; az ezek közötti térbe tömöríthető ömleszt­­hető szilárd anyagból kitöltést készítünk; és a felme­nő faltest felső tartományában a homlok- és hátfal felső részét összefogó, a kitöltést célszerűen, felül­ről teljesen lezáró összefogó szerkezetet, előnyösen vasbeton fejgerendát alakítunk ki. Ennek az eljárás­nak egy előnyös foganatosítási módja szerint a hom­lokfal és hátfal készítéséhez egymás felett több sor­ban helyezünk el kéregzsalu elemeket, amelyek mo­nolitbetonnal való kitöltését, valamint a homlok- és hátfal közötti térbe a feltöltés anyagának bevitelét mindig egy-egy sor kéregzsalu-elem elkészülte után végrehajtjuk, és a következő kéregzsaluelem-sort csak a bevitt monolíbeton - legalább részleges - megszilárdulását követően helyezzük el és röpítjük ideiglenesen, és e műveletekét a létesítendő összefogó szerkezet, pl. vasbeton fejgerenda tartományának eléréséig ismételjük. Előnyös, ha az alaptestet előre­gyártott vasbeton kettőshéjú kéregzsalu-elemek fel­­használásával monolit bet ónból készítjük el, és ha az alaptest és a felmenő faltest homlok- és hátfala, vagy/és e falak és az összefogó szerkezet, pl. vasbeton fejgerenda között a sarokmerev kapcsolatot átkötő tüskék beépítésével alakítjuk ki. Egy másik eljárási jellemzőnek megfelelően a homlok- és hátfal létesíté­séhez előirányzott mindenkori legalsó kéreg^saluelem­­•sorok között az alaptesthez kapcsolódó beton­vagy vasbeton lemezsávot készítünk a kéregzsalu­­elemek kibetonozásának a megkezdését megelőzően. 189.766 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom